Kedvezett az időjárás az aratásnak, az agrártárca és a gazdálkodók beszámolói szerint is gyorsítja a munkát, hogy reggel nincs harmat, így korán el lehet kezdeni a munkát. A rekordkorán, június 6-án megkezdett aratás az idén – amennyiben nem szól közbe az időjárás – rendkívül gyors lesz.

Kiemelkedő termés ugyan nem várható, de a jelenlegi piaci helyzet nyugodtabb gabonaszezont vetít előre. Ennek egyrészt az az oka, hogy a világpiacon április közepén elkezdődött egy áremelkedés, ami a hazai hangulatot nagyban javította, ahogy az is, hogy 2023 második félévében beindult a gabonaexport, és az aratás kezdetére gyakorlatilag kiürültek a tárolók.

Jól jelzi az exportdinamikát, hogy a 2022 második félévi 1,9 millió tonnáról 2023 második hat hónapjában 3,3 millió tonnára emelkedett a kivitel. Idén pedig csak az első negyedévben 2,1 millió tonna gabona ment ki, amiből 1,15 millió tonna volt a búza, 274 ezer tonna az árpa, és 707 ezer tonna a kukorica – írja a vg.hu

búza

Kedvez az időjárás az aratásnak – fotó: pixabay.com

Az olaszoknak kell a magyar búza

A fent említett 2,1 millió tonna gabonának éppen a felét a magyarországi exportőrök Olaszországba szállították, 395 ezer tonnát Németországba, 299 ezer tonnát pedig Ausztriába.

Az orosz–ukrán háború előtt az olasz piac 40 százalék körüli volt az exportunkban, ez 2022-ben 47 százalékra emelkedett, és az idei az első negyedévben is 47 százalék volt. Ez azért is érdekes adat, mert korábban a gabonaexport befulladását azzal is magyarázták, hogy a magyar exportőrök elől az ukránok elfoglalták az olasz piacot, de ezekből az adatokból azonban az látszik, hogy továbbra is Olaszország maradt az export legfőbb célországa, sőt a gyenge exportot hozó évben még dominánsabbá vált.

Az agrártárca szerint némi visszarendeződés figyelhető meg az ukrán és a magyar gabonaexport célországaiban egyaránt. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a hazai gabonakivitelnek sikerült kijönni a korábbi válságos helyzetéből, de a háború előtti állapot már nem fog visszatérni teljes mértékben, azaz az ukrán terménnyel továbbra is számolni kell.

A szántóföldi vetésszerkezetben az arányok eltolódtak a nyári és az őszi betakarítású növények között – az utóbbiak javára:

  • az őszi búza 864 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 18, az elmúlt öt év átlagánál pedig 11,4,
  • az őszi árpa 260 ezer hektárja a 2023-asnál 34,7, az elmúlt öt év átlagánál 7,7,
  • míg az őszi káposztarepce 174 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 7,9, az elmúlt ötéves átlagnál pedig 31,1 százalékkal kisebb – írja a vg.hu.


Az őszi betakarítású növényekre szavaztak a gazdák

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke a Világgazdaságnak korábban elmondta, hogy a májusi eső már csak a szemtelítődésben segített, vagyis némileg szépíthette a termésmennyiséget. Az őszi betakarítású növényeknek azonban nagyon jókor és jól jött az eső.

Az idén eddig az időjárási szélsőségek nem okoztak nagyobb károkat – viharban megdőlt állományokról például eddig nem is esett szó, a szántóföldi kultúrákat pedig a gazdálkodók bejelentései szerint 13 ezer hektáron érte aszály- és 11 ezer hektáron belvízkár.

A talajnedvesség-adatok viszont hosszabb távon már aggasztóak: a felső 20 centiméteres rétegben a hasznosítható víztartalom aránya Bácskában, Észak-Békésben, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében és a Hajdúság egy részén 50-60 százalék, a felső 50 centis rétegben pedig 40-50 százalék.

Az egységes kérelmek adatai alapján az őszi betakarítású növények idei összes vetésterülete 1,7 millió hektár, ami a tavalyi területhez képest 10,7 százalékos növekedést jelent, de az elmúlt öt év átlagánál is 2,1 százalékkal magasabb – olvasható a vg.hu cikkében.

szalma

Az aratás az idén – amennyiben nem szól közbe az időjárás – rendkívül gyors lesz, és szokatlanul hamar, akár már a jövő héten be is fejeződhet – fotó: pixabay.com

Emelkedő vetésterületek

A kukoricánál 2023-hoz képest még erőteljesebb az elmozdulás, de a 2022-es, történelmi aszály réme nem múlt el nyomtalanul: a 874 ezer hektár 13,8 százalékkal magasabb, mint egy éve, viszont az elmúlt öt év átlagánál 6 százalékkal alacsonyabb. A kukorica vetésterülete először 2017-ben esett egymillió hektár alá, 2021-ben pedig 995 ezer hektár volt.

Az idei 874 ezer hektár magasabb területet jelent az előzetes várakozásokhoz képest, a szakmabeliek szerint támogatta a területnövekedést, hogy jelentősen olcsóbb kukorica-vetőmagokhoz is hozzá lehetett jutni.

Emelkedett a napraforgó-terület is, az egységes kérelmek alapján számolt 680 ezer hektár a tavalyinál 0,8, míg az elmúlt öt év átlagánál pedig 6,7 százalékkal magasabb – 2021-ben például 650 ezer hektár volt.

Arányaiban a legnagyobb ugrás a szójánál figyelhető meg: a 112 ezer hektáros idei vetésterület, a 2023-as értékhez és az elmúlt öt év átlagához képest is lényegében duplázódást jelent. Az eddigi hazai területi rekordot a 2017-es 76 ezer hektár jelentette, de 2021-ben már csak 57 ezer hektáros vetésterülettel lehetett számolni – írja a vg.hu.