A klímaváltozás kapcsán egyre többet lehet olvasni és hallani a szénmegkötés fontosságáról, így többek között a „Carbon farming” jelentőségéről is. Vannak, akik már mélységében ismerik a témát, s élnek is a szénmegkötő gazdálkodás adta előnyökkel. Azonban bizonyosan vannak még néhányan, akik most próbálják megérteni ennek a fontosságát, és tanulmányozni előnyeit, az ebben rejlő lehetőségeket – írja a nak.hu

ipar

Az emberi tevékenység – elsősorban az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság – melléktermékeként olyan mértékben szabadul fel szén-dioxid, amely a természetes környezetben nem fordulna elő – fotó: pixabay.com

A szén jelentősége

A szén a földi élet alapja, minden szerves anyagban megtalálható a Földön. A szenet nem nehéz észrevenni mindennapi életünk során: például a ceruzában is láthatjuk a szenet grafit formájában, vagy a grillezéshez használt brikett is szénből készül. Amit talán kevésbé érzékelhetünk az az, hogy a testünk tömegének 18%-a szintén szénből épül fel. Ugyanez igaz valamennyi élőlényre, azaz valójában szénatomok alkotják a testben található számos fontos molekula vázát, pl. DNS, cukrok, zsírok.

Ugyancsak szénatomokból állnak a talaj szerves alkotói, így az évszázadok alatt képződő humusz és a talaj kis élőlényei is. A szén, a szén-dioxid természetes alkotója a földi életnek, a problémát az jelenti, hogy a természetes egyensúlya kibillent. Az emberi tevékenység – elsősorban az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság – melléktermékeként olyan mértékben szabadul fel szén-dioxid, amely a természetes környezetben nem fordulna elő, s ezen koncentráció jelenlétére a természet az éghajlat változásával reagál – írja a nak.hu


talaj

A szén a földi élet alapja, minden szerves anyagban megtalálható a Földön – fotó: pixabay.com

A szén-dioxid megkötése fontos feladat

Számos hagyományos mezőgazdasági gyakorlat szén-dioxid-kibocsátást eredményez – pl. a talaj állandó forgatásával szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mely üvegházgáz tovább fokozza az éghajlatváltozást.  Meg kellene fordítanunk a folyamatot, azaz „juttassuk vissza a légkörből a szenet oda, ahol a legjobb helye van, a talajba" (Forrás: Horizont Magazin – Úton a Carbon Farming felé – Péntek Csaba, IKR Agrár Kft.) Az óceánok után ugyanis a talaj a legjelentősebb szén-dioxid elnyelő.

Miként érhetjük el azt, hogy a légköri szén a talajaink termékenységének növelésére fordítódjon? A szakirodalom, s a saját tapasztalataink alapján az alábbiakat célszerű szem előtt tartanunk:

  • a bolygatás nélküli – vagy kevésbé bolygatott – talajműveléssel elősegítjük a talajokban a szerves anyagok lebontását mikroorganizmusokkal, s az így nyert szerves szénnel gyarapítjuk talajunk szervesanyag-tartalmát, s majd hosszú átalakulások után annak a humusztartalmát is. Ezáltal javulni fog a talajaink pufferkapacitása, termékenysége, vízgazdálkodása, hosszútávú előnyöket biztosítva használójának, gazdájának
  • szénkibocsátás elkerülése a szántóföldi növénytermesztés során – pl. a sokszor forgatott, bolygatott takaratlan talajból lassú égéssel csökken humusztartalom és a szervesanyag-tartalom, a talajélet, aminek a következtében leromlott szerkezetű és kevésbé ellenálló talajtakaró marad vissza. (A szántott réteg szervesanyag-tartalma és szervetlenkarbonát-tartalma is hozzájárul a légköri szénforgalomhoz)
  • szénkibocsátás csökkentése – a szántóföldi növénytermesztési gyakorlatokban  takarónövények, valamint a korszerű vetésforgó alkalmazásával, a tőzeglápos területek megőrzésével, a precíziós műtrágyázás, a vagy az agrár-erdészeti rendszerek bővítésével.

– hívja fel a figyelmet a nak.hu.

legeltetés

Számos hagyományos mezőgazdasági gyakorlat szén-dioxid-kibocsátást eredményez – fotó: pixabay.com

Miért fontos mindez?

A növénytermesztésben a talaj szervesanyag-tartalmával való okszerűbb gazdálkodás – az állandó forgatás elhagyása, a növényi fedés – csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben megőrizzük talajaink termékenységét, szerkezetességének, vízgazdálkodásának biztosításával.

A mezőgazdasági termelés számára nagyon fontos, hogy mennyire hatékonyan tudjuk a növények, a fény és a mikróbák segítségével a talaj széntartalmát – szervesanyag- és humusztartalmát – növelni, felhasználva ehhez természetesen a légköri szenet is. Fontos ehhez az, hogy a talaj, mint élő közeg számára megfelelő mértékben biztosítsunk szerves anyagokat (szervestrágya, szármaradvány, zöldtrágya, takarónövények stb.) és legyenek ott a humuszképző mikrobiális közösségek, amely képesek tartós szerves anyagot (szén) – humuszt – létrehozni. A talaj szervesanyag-tartalmának, élő közösségének gyarapodásával nő a termékenysége, javul tápanyag- és vízgazdálkodása, alkalmazkodóképessége. Mindez minden gazdálkodó számára fontos – írja a nak.hu.

Magyarországon nincsenek hatalmas, összefüggő erdőségek, de ami van (nagyjából az ország területének 21%-a), azt kifejezetten óvni kell, illetve ahol ökológiai szempontból is indokolt, segíteni kell az erdők, fák telepítését. A fák ingyenes szolgáltatást nyújtanak a klímavédelem területén. Tehát a szén-dioxid megkötését elősegítő gyakorlatokkal mindenki jól jár, a gazdálkodó és az éghajlatváltozással érintett valamennyi szereplő is.