Itt a 2021-es európai betakarítási elemzés: mekkora a valós mikotoxinveszély állatainkra?

[DUNBOYNE, Írország] – A 2021-es vegetációs időszakban Európában tapasztalt változékony időjárás – a szárazságot is beleértve – közvetlenül befolyásolta az idén betakarított gabonafélék és szálastakarmányok penészgomba- és mikotoxin-szennyezettségét. A mikotoxinokat bizonyos penészgombafajok termelik, amelyek hatással vannak a takarmány minőségére, ezáltal az állatok egészségére és teljesítményére, így az állattenyésztők számára komoly problémát jelenthetnek.

Az Alltech 2021-es európai betakarítási elemzése fényt derít arra, hogy valójában mekkora veszélyt jelentenek a mikotoxinok az állatok és gazdák számára

Az Alltech idén először a mikotoxinvizsgálatok terén vezető szerepet betöltő SGS-sel együttműködve készítette el az elemzést. Ezeknek az erőforrásoknak és az Alltech 37+^® mikotoxinvizsgálatokat végző laboratórium által szolgáltatott adatoknak köszönhetően az idei vizsgálat az eddigi legátfogóbb képet adja. A legfontosabb takarmány-alapanyagokra vonatkozó vizsgálati adatok regionális szinten kerültek összegyűjtésre, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a takarmányok mikotoxin-szennyezettség szempontjából közepes vagy magas kockázatot rejtenek magukban.

A felmérés eredményei 1194, árpából, búzából, kukoricából, kukoricaszilázsból, fűszilázsból, lucernaszénából, tritikáléból, szalmából és teljesnövény szilázsból (búza és árpa) vett mintán alapulnak. A minták európai (Oroszország, Spanyolország, Dánia, Magyarország, Románia, Németország, Hollandia Egyesült Királyság, Írország, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Görögország, Fehéroroszország, Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) gazdaságokból és takarmánygyártó üzemekből kerültek begyűjtésre, és reprezentatív képet nyújtanak az egyes régiók szennyezettségi kockázatairól.

Összességében elmondható, hogy a kockázati szint a közepes és magas között mozog

A mintákban átlagosan 4,34 mikotoxin volt kimutatható, a minták 98,5%-a tartalmazott legalább egy, 86,1%-a pedig kettő vagy ennél több mikotoxint. A gabonafélékből vett minták 87%-a volt B típusú trichotecénekkel, 47%-a pedig aflatoxinokkal szennyezett. A legmagasabb dezoxinivalenol koncentrációt (10 914 ppb) a dán szalmából származó mintákban mérték. Több mint 600, kukoricából vett mintát vizsgáltak, ezek 83%-a volt fumonizinekkel szennyezett, hasonlóan a 2020-as évhez. A kukoricából származó minták 86%-a tartalmazott aflatoxinokat, 71%-a pedig ochratoxin A-t.

A 2021-es év egyik fő jellemzője az volt, hogy Közép- és Kelet-Európa kukoricából vett mintáiban általánosságban magas volt az aflatoxin szint. Ennek oka valószínűleg a régióban tapasztalt, a termény minőségét kedvezőtlenül befolyásoló szárazság. Számos minta mikotoxin szintje meghaladta a vonatkozó szabályozási határértékeket, ami közvetlen kockázatot jelent az állatokra nézve, és kérdéseket vet fel a tej minőségére gyakorolt hatással kapcsolatban. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a vizsgált területeken a  gabonafélék, például a búza és árpa esetében egységesen alacsonyabb a mikotoxinokkal való szennyezettség kockázata.

Idén először kerültek reprezentatív mennyiségben górcső alá a sertéstenyésztésben használt szalmából vett minták. Az eredmények alapján a szalma magasabb mikotoxinkockázatot rejt magában, a benne leggyakrabban előforduló mikotoxin pedig a DON.

Az utóbbi években egyértelműen megfigyelhető az a tendencia, hogy a társszennyező, azaz emerging mikotoxinok jelentősége egyre nő. Míg tavaly a minták több mint 75%-ában mutatták ki a mikotoxinok e csoportját (, amelybe olyan mikotoxinok tartoznak, mint a beauvericin, a moniliformin, a phomopsin A, az alternariol és az enniatin A és B), addig idén a gabonafélékből (búza, árpa és tritikálé) származó minták 77%-a tartalmazott társszennyező toxinokat.

A külön vizsgált, de szintén a társszennyező mikotoxinok közé tartozó 5-butil pikolinsav a gabonafélékből vett minták csaknem 6%-ában volt jelen. Az 5-butil pikolinsav sok mikotoxin-kölcsönhatásban vesz részt és szinergikus hatást eredményez más mikotoxinokkal, például a fumonizinekkel vagy a moniliforminnal.

A zearalenont (ZEN), amely a legtöbb fajcsoport esetében jelentős hatást gyakorolhat a termékenységre, a gabonafélékből származó minták 46%-ában mutatták ki. A különösen káros A típusú trichotecének (T-2 toxin/HT2 toxin) a minták kevesebb mint 43%-ban kerültek kimutatásra, mely arány potenciálisan magasabb a vártnál, figyelembe véve az idén Közép- és Kelet-Európa nagy részén uralkodó szokásosnál szárazabb időjárási körülményeket. Idén különösen magas (2 545 ppb) T-2 szintet mértek a kelet-európából (Ukrajna) származó kukoricában.

„A jelenlegi eredmények alapján összességében elmondható, hogy 2021-ben Európában a mikotoxinkockázat a közepes és magas között mozog, a gazdáknak azonban továbbra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy a mikotoxinkockázat és a mikotoxinok által kiváltott hatás állatfajonként és hasznosítási csoportonként különböző, hiszen a tenyész- és fiatal állatok például jóval érzékenyebbek" – mondta Dr. Radka Borutova, az Alltech európai Mycotoxin Management csapatának szakmai vezetője.

Még a kis mértékben szennyezett takarmányok etetése is bizonyítottan hatással van az állatok egészségére és teljesítményére – fotó: Alltech

„Tudjuk, hogy még a kis mértékben szennyezett takarmányok etetése is bizonyítottan hatással van az állatok egészségére és teljesítményére, ezért a gazdáknak alacsonyabb kockázat esetén is ugyanúgy ügyelniük kell a mikotoxinok által jelentett veszélyek elleni védekezésre."

Az eredmények összefoglalása régiónként:

• Dél-Európa (Spanyolország, Görögország, Szerbia, Bulgária, Románia és Horvátország): A régió eredményei azt mutatják, hogy a kukoricából vett minták 77%-a volt aflatoxinokkal, 40%-a pedig B típusú trichotecénekkel szennyezett. Az aflatoxinok átlagos koncentrációja 16 ppb volt. A sertések egészségére és teljesítményére káros, a tejelő tehenekre nézve pedig különösen veszélyes legmagasabb koncentrációt (96 ppb) Szerbiában mérték. A kukoricából vett minták több mint 32%-a tartalmazott A típusú trichotecéneket, amelyek gyakran fordulnak elő a különféle takarmányokban, főleg gabonafélékben.

Az ochratoxin A-t a minták 48%-ában mutatták ki, a legmagasabb értéket (53 ppb) egy szerb mintában mérték. A kukoricából származó minták esetében a legmagasabb dezoxinivalenol (DON) koncentrációt (3 686 ppb) egy horvát mintában mérték. A régió eredményei továbbá azt mutatják, hogy a búzából és árpából vett minták 92%-a volt társ-szennyező mikotoxinokkal, 73%-a pedig B típusú trichotecénekkel szennyezett. A társszennyező mikotoxinok átlagos koncentrációja 46 ppb volt, a legmagasabb koncentrációt (561 ppb) Bulgáriában mérték.

• Közép-Európa (Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország): A kukoricából vett minták 100%-a volt B típusú trichotecénekkel, 95%-a fumonizinekkel szennyezett. A régió eredményei továbbá azt mutatják, hogy a kukoricából származó minták 91%-a volt aflatoxinokkal, és szintén 91%-a zearalenonnal szennyezett. A B típusú trichotecének átlagos koncentrációja 974 ppb volt, mely koncentráció a sertések egészségére és teljesítményére is negatívan hathat. Az ochratoxin A-t a kukoricából származó minták 88%-ában mutatták ki, a legmagasabb értéket (62 ppb) egy magyar mintában mérték.

A legmagasabb DON koncentrációt (3 710 ppb) egy szlovák kukoricából vett mintában mérték. A régió eredményei továbbá azt mutatják, hogy a búzából és árpából származó minták 87%-a volt B típusú trichotecénekkel, 71%-a pedig társszennyező, azaz emerging mikotoxinokkal szennyezett. A B típusú trichotecén átlagos koncentrációja 1 440 ppb volt, a legmagasabb koncentrációt (5 664 ppb) egy cseh búzából vett mintában mérték.

• A Baltikum és Kelet-Európa (Lettország, Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna): A kukoricából származó minták 100%-a volt fumonizinekkel szennyezett. Érdekes, hogy a minták 99%-a tartalmazott ochratoxin A-t, illetve B és A típusú trichotecéneket. A kukoricát tekintve a legmagasabb T-2 koncentrációt (2 545 ppb) egy ukrán mintában mérték. A kukoricából származó minták átlagos fumonizin koncentrációja 2 633 ppb volt, a legmagasabb értéket (23 200 ppb) pedig egy orosz mintában mérték. A kelet-európai minták 99%-a tartalmazott zearalenont, amely a legtöbb fajcsoport esetében jelentős hatást gyakorolhat a termékenységre.

A minták több mint 99%-a volt aflatoxin B1 mikotoxinnal szennyezett, a legmagasabb koncentrációt (62 ppb) egy orosz kukoricából származó mintában mérték. A legmagasabb DON koncentrációt (2 912 ppb) egy ukrán kukoricából vett mintában mérték. A régió eredményei továbbá azt mutatják, hogy a búzából és árpából származó minták 91%-a volt B típusú trichotecénekkel, 61%-a pedig társ-szennyező mikotoxinokkal szennyezett. A B típusú trichotecének átlagos koncentrációja 1 048 ppb volt, a legmagasabb koncentrációt (2 760 ppb) egy orosz búzából származó mintában mérték.

• Észak- és Nyugat-Európa (Dánia, Írország, Hollandia és Egyesült Királyság): A régió eredményei azt mutatják, hogy a kisszemű gabonafélékből vett minták 88%-a volt B típusú trichotecénekkel, és ugyancsak 88%-a volt társ-szennyező mikotoxinokkal szennyezett. A társ-szennyező mikotoxinok átlagos koncentrációja 133 ppb volt, a legmagasabb értéket (2 617 ppb) az Egyesült Királyság árpából származó mintáiban mérték.

Érdekes, hogy a szalmából vett minták – melyek mindegyike Dániából származott – 100%-a volt B típusú trichotecénekkel szennyezett, amelyek átlagos koncentrációja 2 252 ppb, legmagasabb koncentrációja pedig 10 914 ppb volt. Az aflatoxin B1 a minták 1%-ban volt kimutatható, átlagos koncentrációja pedig 2 ppb volt.

Szálastakarmányok

A felmérés a szálastakarmányok mikotoxin-szennyezettségét is vizsgálta. 126, kukoricaszilázsból, fűszilázsból, búza és árpa teljesnövény szilázsból és lucernaszénából vett mintát vizsgáltak. A mintákban átlagosan 3,2 mikotoxin volt kimutatható, és a minták 100%-a tartalmazott legalább egy, 96,8%-a pedig két vagy több mikotoxint. A minták 97%-a volt B típusú trichotecénekkel, 95%-a pedig 5-butil pikolinsavval szennyezett. A szálastakarmányból vett minták csaknem fele tartalmazott Penicillium mikotoxinokat, aflatoxin B1 toxinnal pedig a minták kevesebb mint 1%-a volt szennyezett.

A Penicillium mikotoxinok legmagasabb koncentrációját (3 946 ppb) egy fűszilázsból vett mintában mérték, amely az Egyesült Királyságból származott. A szálastakarmányból vett minták vizsgálatának eredményei a tejelő tehenek, húsmarhák és üszők esetében is közepes és magas között mozgó kockázatra utalnak.

Laboratóriumi vizsgálat – fotó: Alltech

Az aflatoxin B1 által jelentett veszélyek

Az európai szabályozó hatóságok szerint az emberi fogyasztásra szánt tejben az aflatoxin (AfM1) szintje nem haladhatja meg a 0,05 ppb-t (µg/kg), ami azt jelenti, hogy a teljes értékű, tejelő tehenekkel etetett takarmányok legmagasabb aflatoxin B1 koncentrációja 5 ppb lehet. Bármely takarmány-alapanyag (kukorica, búza, DDGS) legmagasabb aflatoxin B1 koncentrációja 20 ppb lehet (A bizottság 574/2011/EU rendelete).

Az idén Közép- és Délkelet-Európában (Magyarország, Szerbia, Románia, Horvátország) tapasztalt időjárási körülmények miatt a helyi tejgazdaságok számára a fenti követelménynek való megfelelés igazi kihívást jelent. Ha egyénileg kerültek értékelésre, akkor az azonosított mikotoxinok átlagos szintje minden esetben az EU által megengedett határérték alatt volt.

2021-ben az aflatoxin B1 koncentrációja a kukoricából származó minták 4,2%-ában haladta meg az EU által a takarmányösszetevők tekintetében engedélyezett határértéket, ami az előző évhez képest igen jelentős növekedés, hiszen 2020-ban ez az arány csak 0,36% volt. Ha azonban a multi-mikotoxin kihívást nézzük, az Alltech kockázati ekvivalens mennyiség (REQ) értékei alapján a termelő fajok kockázati szintje közepes és magas között mozog.

• A sertéstenyésztőknek fontos tudniuk azt, hogy az átlagos REQ-érték alapján a kukorica kockázati szintje a tenyészkocákat és fiatal malacokat tekintve közepes és magas között mozog, míg a kisszemű gabonafélék (búza és árpa) kockázati szintje alacsony, néhol azonban közepes és magas is lehet.

• Ha a kukorica mikotoxin-szennyezettségét a szárnyasok szemszögéből nézzük, akkor a tenyészmadarak, brojlerek és tojók esetében a mikotoxinkockázat közepes, a gabonafélék (búza és árpa) pedig alacsony kockázatot jelentenek.

• Ami pedig a kérődzőket illeti, az eddig vizsgált, kukoricából és szálastakarmányból vett minták alapján a tejelő tehenek esetében a kockázat közepes és magas között mozog.

A kukorica- és gabonafélék mikotoxin-szennyezettségi szintje között jelentős különbség volt. A kukoricából vett mintákban átlagosan 5,2 mikotoxint találtak, míg a gabonafélékben ez a szám 3,1. Ez az eltérés a REQ-értékben, illetve annak a kockázatában is megmutatkozik, ha adott fajokat és hasznosítási csoportokat ezekkel a takarmányösszetevőkkel takarmányoznak. A kocákra és kocasüldőkre nézve például a kukoricából vett idei minták magasabb mikotoxinkockázatot jelentenek, azonban ha ezeket az állatokat kisszemű gabonafélékkel takarmányozzák, akkor a kockázat feltételezhetően alacsonyabb lesz.

Az Alltech 2021. december 9-én  egy online előadást szervezett, Dr. Radka Borutovával, amelynek célja az Alltech 2021-es európai betakarítási elemzés eredményeinek áttekintése volt. Ha szeretné megtekinteni az előadás felvételét és megkapni a teljes jelentést, ezen a linken tud regisztrálni.

Amennyiben kérdése van, vagy szeretne egy személyre szabott tanácsadást kérni, kérjük vegye fel a kapcsolatot az Alltech munkatársaival az alltechhungary@alltech.com e-mail címen.

Az Alltech 2021-es európai betakarítási elemzés eredményei a mikotoxinok mérsékelt vagy magas szintjét jelzik Európa-szerte – fotó: Alltech

Alltech cégtörténet

Dr. Pearse Lyons, ír vállalkozó és tudós 1980-ban alapította az Alltech-et, hogy okosabb és fenntarthatóbb megoldásokat tudjon biztosítani a mezőgazdaság számára. A cég termékei javítják a növények és állatok egészségét és teljesítményét, ami által jobb minőségű élelmiszereket tudnak biztosítani a fogyasztók számára és csökkentik a környezetterhelést is.

Az Alltech globális vezető szerepet tölt be az állategészségügyi ágazatban, speciális összetevőket, premixeket, teljes értékű takarmányt és takarmánykiegészítő termékeket gyárt. A több mint 40 éves tudományos kutatásaik révén tovább viszik az innováció örökségét, és egy olyan egyedi kultúrát, amely vállalkozói szemlélettel tekint a kihívásokra.

Világszerte több mint 5000 tehetséges munkatársuk osztozik a Planet of Plenty^® víziójukban. Hisznek abban, hogy a bolygónk jövőjének formálására a mezőgazdaság rejti a legnagyobb lehetőséget, ehhez azonban a tudomány, a technológia és a közös akarat által vezérelt együttműködésre van szükség.

Az Alltech egy családi tulajdonban lévő magánvállalat, ami lehetővé teszi a cég számára, hogy gyorsan alkalmazkodjon vevői igényeihez, és hogy továbbra is a magas szintű innovációra összpontosítson. A Lexingtonhoz (USA, Kentucky) közeli székhelyű Alltech a világ minden régiójában komoly jelenléttel rendelkezik.

További információért látogasson el az Alltech.hu weboldalra, vagy kövesse Facebook-oldalunkat.