Javaslatok a gyökérzöldségfélék trágyázásához

Sajnos sok esetben a figyelem csak a kiszórt műtrágya mennyiségére, esetleg a műtrágya megválasztására terjed ki, a kijuttatás idejére és módjára, a műtrágyák megosztására kevesebb figyelmet fordítanak, pedig a hatékony műtrágyázásnak ezek is fontos elemei.

A korszerű tápanyagellátás alapja a mérlegelvű tápanyagszámítás, amely esetében a növény igénye megegyezik a növénynek a talajban rendelkezésére álló tápanyagmennyiséggel, azaz a talaj természetes tápanyagkészletével, illetve azt kiegészítve műtrágyákkal.

A számítás minden esetben a fajlagos tápanyagigényből indul ki (egy tonnányi termés előállításához szükséges tápanyagmennyiség), azaz hány kiló nitrogén, foszfor és kálium stb. hatóanyag szükséges 1 tonna répatermés vagy gyökérpetrezselyem megneveléséhez. Kísérletek és mérések alapján megállapították, hogy a sárgarépa esetében 4,1-4,5 kg nitrogénre (N); 1,7-1,9 kg foszforra (P₂O₅) és 5,8-6,2 kg káliumra (K₂O), továbbá a gyökérpetrezselyem előállításához 4,8-5,1 kg nitrogénre (N); 2,3-2,5 kg foszforra (P₂O₅) és 5,8-6,2 kg káliumra (K₂O) van szükség.

Fontosak a mikroelemek is! – fotó: kertcenter.com

Hajtatott és korai répák esetében – ahol alacsonyabb a termések szárazanyag-tartalma – az alsó, tárolási és ipari répáknál – ahol magasabb a termés szárazanyag-tartalma – a felső értékeket célszerű a tápanyagadagok kiszámításánál alapul venni. A trágyaadag számításakor a fajlagos tápanyagigény értékeit fel kell szorozni a várható termésátlaggal (hány tonna termésre számítunk), így megkapjuk az 1 hektárra kiszórandó műtrágyamennyiséget kg-ban és hatóanyagban.

Az értéket korrekciós tényezőkkel kell módosítani, ilyen korrekciós tényező a talaj tápanyagtartalma. Ha a talajvizsgálatok alapján alacsony a talaj tápanyag-ellátottsága, 50 százalékkal, ha közepesen alacsony, 30 százalékkal növeljük a kapott értéket, ha magas vagy nagyon magas, akkor 30, illetve 50 százalékkal csökkentjük. A korrekciót követően megkapjuk a kiszórandó műtrágyamennyiséget hatóanyagban, azaz nitrogénben (N), foszforban (P₂O₅) és káliumban (K₂O).

K.U.L.T nagy sebességű, precíziós gyökérzöldség-művelő – fotó: kertcenter.com

A műtrágyák kiválasztása során a költségeken kívül figyelembe vesszük a talajkémhatást módosító tulajdonságaikat, összetételüket (pl. milyen egyéb kísérő elemeket tartalmaznak), oldat formában történő kijuttatásnál a vízoldékonyságukat. A gyökérzöldségek nem érzékenyek a klórra, így a káliumot klorid formában tartalmazó műtrágyák tökéletesen megfelelnek.

Amennyiben a fejtrágya öntözővízzel kerül kijuttatásra, fontos szempont a tökéletes vízoldhatóság. Homokon a kimosódás veszélyének csökkentése érdekében lassított hatású komplextrágyákat (lassan oldódó, úgynevezett retardált műtrágyákat) is használnak. Ilyen esetben figyelemmel kell lenni az oldás időtartamára, a felvehetőség idejére.

Az összetett vagy komplex készítmények esetében az egyes tápelemek egymáshoz viszonyított arányának van nagy jelentősége.

A káliumhoz viszonyított magas nitrogéntartalom a tárolhatóságot rontja. A bórtartalmú kombinációkat, akár lombtrágyák esetében is, a bórhiánybetegségek elkerülése érdekében előnyben kell részesíteni.

Minél nagyobb egy zöldség fajlagos tápanyagigénye, minél nagyobb a várható termés nagyságából adódó trágyaadag, minél hosszabb a tenyészidő, annál valószínűbb, hogy a kijuttatandó műtrágyát meg kell osztani, azaz több részletben kell kiadni. Ezt tovább módosítja a termesztési technológia, valamint a talaj kötöttsége. Az említett szabály szem előtt tartása a hosszú tenyészidejű, nagy tápanyagigényű ipari és tárolási zöldségféléknél különösen indokolt.

Minél nagyobb egy zöldség fajlagos tápanyagigénye, annál valószínűbb, hogy a kijuttatandó műtrágya mennyiségét meg kell osztani – fotó: kertcenter.com

A gyökérzöldségfélék sóérzékenysége a csírázás idején a legnagyobb, később ritkán figyelhető meg túltrágyázásból (talajszikesedésből) adódó sókár. Ennek ellenére nem érdemes egyszerre nagyobb adagú műtrágyát fejtrágyaként kijuttatni, célszerűbb több részletben megosztani. Az egy-egy alkalommal kiadható műtrágyamennyiséget (hatóanyagban) az 1. táblázat ismerteti.

Gyökérzöldségek esetében egyszerre kiadható legnagyobb műtrágyaadag (kg/ha, illetve gramm/10 m²)

Az őszi gabonáknál indokolt, ugyanakkor a zöldségfélék esetében helytelen gyakorlat – amit a környezetvédelem is jogosan kifogásol – az őszi alaptrágyázáshoz NPK-tartalmú összetett trágyákat használni.

Csak olyan esetben fogadható el ősszel a nitrogén kiszórása, ha jelentős mennyiségű szerves anyag került leszántásra (pl. kukorica után), amelynek bomlását nitrogénnel kell elősegíteni. Sárgarépa és petrezselyem esetében az ilyen forgó a magágy-előkészítés és a korai vetés nehézségei miatt nem jöhet számításba. Helytelen gyakorlat az is, hogy fejtrágya formájában nem adnak káliumot, azt teljes egészében alaptrágyaként juttatják ki. Tápanyagmegosztásnál a 2. táblázatban feltüntetett arányokat javasoljuk betartani.

A fejtrágyázások időpontját célszerű a növény fejlettségéhez, fenológiai fázisokhoz kötni, akkor adni a fejtrágyát (a tápoldatot), amikor az egyes tápanyagok a legjobb hatékonysággal érvényesülnek. A répa és a petrezselyem esetében az első fejtrágyát 6-8 cm-es növénymagasságnál, a másodikat 12-15 cm-es, míg a harmadik fejtrágyát 20-25 cm-es fejlettségnél juttassuk ki.

Trágyamegosztás sárgarépa és gyökérpetrezselyem esetében (%)

* Kijuttatásra kerülő összes hatóanyag százaléka
** Kivételes esetben (pl. pentozánhatás ellensúlyozása) 10-20% adható