Júniusi határszemle – változatos képet mutatnak a táblák

A szokatlan telet követően az előző hónapok időjárása is komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak. A tavasz megérkeztét az átlagostól melegebb időjárás jelezte, majd újra beköszöntött a „tél”, egyes helyeken komoly fagyokkal, több 10 centiméter hóval. A virágzó őszi káposztarepcék sok helyen az országban hóval voltak borítva, az őszi kalászos táblákat belepte a hó, a virágzó gyümölcsfák soraiban hógolyózni lehetett. Ezen negatív hatások eredménye látható sajnos a határban.

A gazdálkodóknak egyre nehezebb ilyen körülmények között eredményesen gazdálkodni, de mindent meg kell annak érdekében tenni, hogy sikeresek maradjunk, ehhez pedig elengedhetetlen az ismeretek begyűjtése, az információk, tapasztalatok cseréje, amire szerencsére egyre nagyobb lehetőség van, amit mindenkinek ki kell használni a siker érdekében.

Milyen kép is tárult, tárul a gazdálkodók elé a határban?

Az őszi vetésű kalászosok sok esetben heterogének voltak a tavaszi vegetáció megindulásakor, amit a gazdálkodók próbáltak kompenzálni azzal, hogy könnyen felvehető tápanyagokat juttattak ki az állománynak, korán próbálták kikapcsolni a kikelt gyomnövényeket gyomirtásokkal, továbbá kártevőktől, és kórokozóktól is időben védték az állományokat. Mivel azonban a csapadékot és a hőmérsékleti értékeket nem tudjuk befolyásolni, így a homogén állományok kialakítása nem minden esetben sikerült.

Szakmai szemmel a kalászos gabonatáblákban azt lehet tapasztalni, hogy károsítóktól, kórokozóktól mentesek többnyire az állományok, de sajnos a legtöbb esetben korántsem olyanok a kalászos táblák, amelyekről rekord-vagy rekord közeli mennyiségben lehet tervezni a betakarításokat.

Ha nem ázik meg időben az alapkezelés, komoly nehézségekbe ütközhetünk – A szerző felvétele

Sok kalászos gabonatáblában még mindig nem kellő hangsúlyt kapott az egyszikű gyomnövények elleni védekezés, sok táblában most kezd „látványos” lenni az egyszikűek előfordulása, mivel most nő fölé az állományoknak, és a szélben szépen ringnak az egyszikű gyomnövények. Szerencsére

folyamatosan növekednek azok a területek, ahol vegyszeres védekezéseket alkalmaznak a gazdálkodók az egyszikű gyomnövények ellen is,

de még mindig nem minden olyan táblán védekeznek az egyszikűek ellen, ahol már a védekezés szakmailag indokolt lenne. Sok esetben ezekben a napokban szembesül sok gazdálkodó azzal, hogy mennyire fertőzöttek a kalászos gabonatáblák az egyszikű gyomnövényekkel, és hiba volt nem védekezni már ősszel a gyomnövények ellen, de legkésőbb tavasszal kellett volna ezt megtenni.

A tavaszi vetésű kalászos táblák egy része is igen heterogén, amit a szélsőséges időjárás (egyenetlen csapadékeloszlás, szeles időjárás) miatti elhúzódó, többlépcsős kelés eredményezett. Ezekben a táblákban korántsem olyan a növényállomány, ami gyommentességet eredményezne, így több táblában foltszerűen, a szegélyekben, több gyomnövény is növekszik, fejlődik. Ezen gyomnövények az aratásig tápanyagot, nedvességet fognak elvonni a kultúrnövényünktől, sőt a gyomnövények virágozni is fognak.

Ha ezekben a foltokban parlagfű is található, kiemelten ügyelni kell a határidőre (június 30.) és a parlagfű fenológiájára, mivel büntetlenül a virágbimbók kialakulásáig lehet az említett határidőn túl a területen a parlagfű.

Sajnos a száraz időjárás is látszik, meg az is, hogy a parlagfű sem tétlenkedik már – A szerző felvétele

Az őszi káposztarepcék is a legtöbb esetben nem az előző évek növénymagasságát mutatják, és sok esetben közel sincsen meg az a becőszám sem, ami a rekordterméshez szükséges. Szerencsére a legtöbb állomány gyom-, kártevő-, és kórokozómentes, de a repcebetakarításig is még viszonylag sok idő van, de az már látszik, hogy sok termelőnek nem sikerül a korábbi évek terméseredményeit elérni.

A tavaszi vetésű kapás növények az idei év meteorológiai viszonyai miatt több furcsaságon is átmentek. Voltak olyan vetések, amelyeket a tavasz érkezésekor (április elején) elvetettek a gazdálkodók, de a lehűlés, a fagyok és a hóesés (április közepe-vége) miatt hetekig ki sem tudtak csírázni, ami sajnos a legtöbb esetben a kelések egyenetlenségében meg is látszik.

A vetés után elvégzett vegyszeres gyomirtások is több esetben komoly stresszt, fitotoxikus tünetet okoztak több esetben, mivel a kelés sem volt egyenletes és gyors, így a gyengébben kelő állományok nehezebben tudták elviselni a herbicideket. Ezen tünetek az enyhe fitotoxikus tünettől a növények teljes pusztulásáig igen széles skálán mozogtak.

Egy megkésett kezelés lehet hatékony még, de termésben biztosan sokat elveszített a termelő a védekezésig – A szerző felvétele

A szélsőséges időjárás számlájára írható az is, hogy sok esetben a gyomirtások nem lettek tökéletesek, így több gyomnövény található ezen táblákban, mint amit megszokhattunk. Így

ha a már korábban említett parlagfű is jelen van a táblában, a termelők kénytelenek lesznek a bírságok elkerülése érdekében a kultúrnövény károsodásával együtt mentesíteni a területet a gyomnövénytől, annak érdekében, hogy a bírságot elkerülhessék.

Egyéb tavaszi vetésű kultúrák esetében is megfigyelhető volt a korai vetés, korai vegyszeres gyomirtás hatása, ami amiatt volt az idei évben igen látványos, mert a védekezések után a hűvösebb idő több hétig kedvezőtlen hatásokkal járt a kultúrnövény növekedésére, tehát lassan, vontatottan keltek, növekedtek ezen melegkedvelő kultúrák. Azokon a területeken, ahol hetek óta nem esett számottevő csapadék, ezen tüneteket sajnos a mai napig nem tudta a kultúrnövény kiheverni.

A jelenlegi időjárásra jellemző a szeles, meleg, csapadékszegény időjárás, ami minden kultúrát negatívan érint. Ha továbbra is marad a csapadékmentes időjárás, akkor sajnos tovább romlanak a már most sem bizakodó kilátások.

Hornyák Attila
herbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal