Rossz a helyzet a földeken, most kell felkötnünk a gatyát!

Az idei tavasz eddig egészen más képet mutatott a már megszokottól. Míg máskor gyorsan melegedett az időjárás és már április végére beköszöntött a nyárias meleg, addig idén csak most kezd igazán tavasziassá válni időjárásunk. De vajon milyen hatással lehet ez a növénytermesztésre és a növényvédelemre?

Nagy lemaradásban vannak a növények

A meglepően téliesre sikeredett tavasz 2–3 héttel vetette vissza a kultúrnövényeink fejlettségi állapotát. Talán az egyik leglátványosabb példa erre, hogy tavaly az őszi káposztarepce virágzása április közepén – végén következett be, míg idén a teljes virágzás májusra tolódott.

Az őszi káposztarepce teljes virágzásban - május 3-án készült a kép, azaz tavalyhoz képest két héttel később virágzott a repce – Fotó: Lepres Luca

A szőlőben is erősen tapasztalhatjuk ezt a lemaradást, hiszen a szőlő fakadása is jóval később kezdődött (akár egy hónapos késés is van egyes fajták esetében), persze ennek ideje borvidékenként és fajtánként is igen változó. Azonban a szőlő esetében még nem tudhatjuk milyen következményekkel fog járni ez a lemaradás.

Sajnos a kultúrnövényekkel ellentétben a gyomokat nem zavarta a tartósan alacsony hőmérséklet, azok ugyanúgy keltek és fejlődtek, megelőzve a termesztett növényeinket. Ezáltal sajnos az őszi kalászosok gyomirtása igen ellentmondásos volt, mert habár a gyomok fejlettségi állapota már indokolta volna a herbicides kezelést, az alacsony hőmérséklet és a szeles időjárás miatt azt nem lehetett elvégezni. Mikorra a gyomirtáshoz jutottunk valószínűleg már sokan kifutottak a gyomok herbicidre érzékeny fenológiai állapotából, azaz a kezelés hatástalan volt.

Ebből következik, hogy gyomosodásból adódó termésveszteséget valószínűleg nem tudtuk elkerülni, mert a fejlődő gyomok miatt a kultúrnövény nem jutott elegendő vízhez, fényhez és tápanyaghoz.

Itt bizony már kifutottak a gyomok herbicidre érzékeny fenológiai állapotból, de a gyomszabályozás még váratott magára a szeles és hideg időjárás miatt – Fotó: Lepres Luca

A tavaszi kapás növények esetében, mint a kukorica és a napraforgó sokan vártak a vetéssel a hideg talajhőmérséklet miatt. Ahol viszont követték a hagyományos vetési időpontokat, ott a kelés vontatott és a növények tartósan a növényvédelmi szempontból érzékeny fenológiai állapotban maradtak. Azaz a csírakori betegségek és a barkók is nagyobb eséllyel károsíthatják a fejlődésben lévő növénykéket. Illetve, ahol elmaradt a preemergens, azaz a vetés utáni, de kelés előtti gyomirtó permetezés, ott erőteljes gyomosodás tapasztalható, ami tovább nehezíti a lassan és hiányos sorokban fejlődő napraforgó és kukorica állományok helyzetét.

A napraforgó kelése a hűvös tavaszi időjárás miatt vontatott volt, így hosszabb ideig van kitéve a barkók károsításának – Fotó: Lepres Luca

Károk a gyümölcsösben

Gyümölcstermő növényeink helyzete sem kedvezőbb, hiszen alig kezdődött meg a lombosodás a károsítók máris célba vették a gyümölcsfáinkat. Az őszibarack tafrinás betegségének (Taphrina deformans) nagyon kedvező a hűvös, esős időjárás, így az éppen kifejlődő levelek máris torzulnak a fertőzés következtében, majd lehullanak. Ennek következményeképp csökken az asszimilációs felület, a fa legyengül, így növelve a termésveszteség kockázatát. (Ha a fagyos hajnalok miatti veszteség még nem lenne elég…)

A kajszin is hasonló a helyzet, sok helyen a virágzás is vontatott volt amellett, hogy a lombosodás is nehezen indult meg. Még május első hetében is lehetett egy-egy kései virágot találni a fákon az északibb vidékeken (Heves, Borsod, Nógrád megyékben). Ez a tartós kitettség, a csapadékos és hűvös időjárást szintén kedvelő moniliás megbetegedés (Monilinia laxa, M. fructicola) kockázatát is jócskán megnövelte. Ez természetesen ugyanúgy érvényes a cseresznyére és a meggyre is, ahol a virágzás szintén elhúzódott. A levéltetvek is korán támadásba lendültek és levelek hiányában, a kajszi virágának csészelevelén alkottak kolóniákat.

Levéltetvek a kajszi virágán (április. 17-ei felvétel) – lomb híján, a csészeleveleken szívogattak – Fotó: Lepres Luca

A levélpirosító alma-levéltetvek is korán megkezdték a károsításukat, nem kímélve a friss leveleket – Fotó: Lepres Luca

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a lassú tavaszodás a mezőgazdasági munkálatok összetorlódását okozta és okozhatja a továbbiakban is. Amit pedig a hirtelen berobbanó nyáriasan meleg napok tovább fokoznak majd, hiszen ekkor általában egy gyors fejlettségbeli ugrás várható a termesztett növényeinknél, amivel nehéz lesz felvenni a lépést a termelőknek. Nem beszélve a kártevő rovarok mennyiségének ekkor bekövetkező tömeges megjelenéséről sem, ami fokozott odafigyelést és minél gyorsabb beavatkozást igényel majd a gazdák részéről.