Mit tanácsol az a termelő, aki 15 éve precíziós gazdálkodást folytat?

Farkas László, a Farkas Kft. szakmai irányitója 15 éve kezdett bele a precíziós gazdálkodásba, az alkalmazott módszereket pedig azóta is tudatosan fejleszti. A gazdálkodó a 2018-as PREGA Konferencián számolt be tapasztalatairól és adott tanácsokat a precíziós technológiák alkalmazása terén.

A vállalkozásunkat 2003-ban alapítottuk – kezdte előadását a tavalyi konferencián Farkas László. A szántóföldjeink jelentős eltéréseket mutatnak a minőségükben, az átlagos aranykorona-érték 19, de ebben van 25-ös és 90 aranykoronás is. A megművelt területek a Somogyi-dombsághoz tartoznak, lejtősek, ami eleve magában hordozza a heterogenitást. Szántóföldi növénytermesztéssel és növénytermesztési szolgáltatás nyújtásával foglalkozunk. A vállalkozás fő célkitűzése a jövedelem előállítása a megélhetéshez, a fejlődés fenntartásához. Mindezt úgy kellene megvalósítani, hogy a termelés környezettudatos és fenntartható is legyen, valószínűleg ezt a 2020 utáni támogatáspolitika számon fogja kérni. Egyelőre azonban sem a támogatási rendszerben, sem az értékesítési árakban nem ismerik el ezt a törekvést.

A precíziós gazdálkodás úgy optimalizálja a ráfordításokat, hogy közben megvalósítja a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot is.

Több mint 15 éve hallottam először a precíziós gazdálkodásról, ekkor rögtön elhatároztam, hogy megvalósítom a saját gazdaságunkban. Már 2003-ban olyan műtrágyaszórót és permetezőt vásároltunk, ami alkalmas volt a differenciált kijuttatásra. A 15 éves gyakorlat alatt a tápanyag-gazdálkodás, a kalászos gyomirtás és a szemenkénti vetés során hajtottunk végre táblán belüli differenciált kijuttatásokat az eltérő termőhelyi adottságokra alapozottan.

A gazdaságban a tápanyag-gazdálkodás, a kalászos gyomirtás és a szemenkénti vetés során alkalmazzák a táblán belüli differenciált kijuttatásokat – fotó: Tomelilla Kft.

Az első differenciálásokat a tápanyag-gazdálkodásban hajtottuk végre. A bázisadatok hiánya (hozamtérképek) miatt az eltérő tápanyag-szolgáltató képességek feltárásával kezdtük a munkát. Mintavételi hálót készítettek informatikus szakemberek, ezeknek meghatározták a középpontjukat, amelyekből talajmintát vettünk. A talajvizsgálati eredményeket egy térképkészítő szoftverbe betáplálva az egyes makro- és mezoelemekre ellátottsági térkép készült, amely alapját képezte a tápanyag-kijuttatási tervnek.

Ma már több módszert alkalmaznak hazánkban is az eltérő táblán belüli adottságok meghatározására, az ún. menedzsmentzónák kialakításához. A tápanyag-gazdálkodás ezeknél a módszereknél konkrét talajmintavételi pont talajvizsgálati eredményén alapul.

Farkas László a precíziós talajmintavételezést ajánlotta, mivel ennek alkalmazása esetén pontosan beazonosíthatjuk a mintavételi pontot, ahova később is visszatérhetünk – fotó: Agroinform.hu

A hagyományos talajminta-vételezés során véletlenszerűen veszünk mintát, és talán sohanem reprodukálható talajvizsgálati eredményekre alapozzuk 5 évig a tápanyag-gazdálkodásunkat. A precíziós módszeren alapuló mintavételezés alkalmazása esetén tudjuk a mintavétel helyét (koordinátáit), ezáltal

a talajvizsgálati eredményeket össze lehet hasonlítani, így látjuk a beavatkozásunk hatását a konkrét hely vonatkozásában.

Az egyes talajmintavételi pontok talajvizsgálati eredményei jelentős eltéréseket mutatnak. A tábla átlagadata lefedi az eltéréseket. Többéves adatsor ismeretében kijelenthető, hogy nincs az átlagos értékkel azonos értéket mutató talajmintavételi pont.

Személyszerint a differenciált tápanyag-kijuttatás jelentőségében hiszek. A jó tápanyag-gazdálkodási terv fontos elemének tartom a tényleges hozamok foltokhoz történő rendelését és a reális hozamtervek foltszintű elkészülését.

A hozamtérképező elengedhetetlen a jó tervek készítéséhez, ez azonban nem csak a kombájnba szerelhető hozamtérképezőt jelenti. Ma már működik hazánkban a műholdas felvételekből előállított hozammeghatározás is.

A precíziós műtrágyaszórás kivitelezése során a fedélzeti számítógépbe kijuttatási térképet másolunk, amelyet nagy pontossággal végrehajt a műtrágyaszóró, és a műtrágyaszórás tényleges adatait rögzíti is a fedélzeti számítógép.

A jó tápanyag-gazdálkodási terv fontos elemének tartja a tényleges hozamok foltokhoz történő rendelését és a reális hozamtervek foltszintű elkészülését – fotó: Agroinform.hu

A gyomirtás területén sikerült a kalászosok esetében tényleges gyomfelvételezésen alapulóan differenciálni a kijuttatást. A tényleges adatoknak megfelelően, ahol nem volt gyom, ott nem történt gyomirtás, ahol csak egyszikű gyom volt, ott csak egyszikű gyomirtó szert, ahol csak kétszikű gyom volt, ott csak kétszikű gyomirtó szert juttattunk ki.

Az elmúlt 8 évben a terület 53%-át nem kellett gyomirtani, volt olyan év, amikor 86%-án nem volt szükség gyomirtásra.

A nem kezelt területek a következő években nem gyomosodtak ki, nem romlott a kultúrállapotuk.

A talajon keresztül is ható gyomirtó szerek vonatkozásában a kukorica- és a napraforgó-kultúrákban a talajvizsgálati eredményeket felhasználva differenciáltuk az engedélyokiratban feltüntetett dózishatárokon belül a gyomirtó szereket.

A differenciált tőszámkísérleteket 8 évvel ezelőtt kezdtük el, amelyek a kukorica- és a napraforgótáblákon valósultak meg. A kísérletek új lendületet vettek 2014-ben. Egyre több tábla került differenciáltan elvetésre. Terveink között szerepel ebben az őszi búza differenciált vetése is.

Összefoglalva, a precíziós gazdálkodás segítségével szakmailag megalapozott differenciálásokat tudunk végrehajtani kitűzött céljaink megvalósításához. Az eszközök segítségével javul a munka termelékenysége, és ténylegesen javulnak a munkavégzés körülményei is.

Farkas László – Farkas Kft.