Világszerte, így Magyarországon is az erős terhelés miatt jelentősen sérült a talajrétegek szerkezete. A szántóföldekben egyre kevesebb a szerves anyagok és a baktériumok mennyisége, ami csökkenti a termésátlagokat, nem is szólva a növények beltartalmi értékeiről. Az ország több pontján erről tartottak gyakorlati előadásokat diákoknak és gazdálkodóknak egyaránt – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.

talaj

Növényborítással javítható lenne a talaj szerkezete – fotó: pixabay.com

Élen jár ebben a Debreceni Egyetem, amelynek a tudományos munkatársa Makádi Marianna, azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az országban minél több érintett figyelmét szeretnék felhívni a változtatás fontosságára, vagyis megadni a választ arra a kérdésre, hogy mit kellene tenni a talaj egészségének a visszaállítására érdekében.

„Az európai talajok hatvan-hetven százaléka nem egészséges, ide értve Magyarországot is. Ennek oka a talajt fenyegető különböző veszélyekben rejlik, amelynek mi vagyunk az előidézői. Megfigyelhető a talajainkon a szél- és a víz eróziója, de ha folyamatos növényborítást biztosítunk a talajon, akkor ez a folyamat mindkét esetben csökkenhet. Az említett növényborítással javítható a talaj szerkezete is, de ezzel növelhetjük és megőrizhetjük a szerves anyag tartalmat is, amellyel a talaj biodiverzitását is tudjuk növelni" – fogalmazott.


A talaj olyan élő rendszer, amelynek minden része kölcsönhatásban van egymással – ha ebbe bárhol beavatkozunk, akkor mind negatív, mind pedig pozitív irányba el tudjuk vinni a folyamatokat – tette hozzá a szakember.

Minden a talaj szerkezetétől függ: léteznek helyek, ahol bevált az a módszer, hogy nem kell mélyen szántani, mozgatni a talajt, de léteznek olyan területek is, ahol ezzel nem lehet jó eredményt elérni, mert a szántás felfüggesztése miatt nagyon elszaporodtak a kártevők, például a pocok. Ahogy az agyagos talaj lazításánál sem érhető el az a hatásmechanizmus, amellyel  a mélyszántás teljesen megszüntethető lenne.

Makádi Marianna szerint a gazdálkodók a műtrágyára összpontosítanak, ami önmagában nem idézi elő a talajromlást, mert sok tényező együttesen hat ebben a folyamatban – hozzájárul az állandó talajforgatás, a szerves anyag elvétele és vissza nem pótlása a talajba.

"Terjed az a nézet, hogy nem kellene szántani, hanem csak a felső talajréteggel kellene foglalkozni. A talaj forgatásával húsz-harminc centiméteres réteget fordítunk át a mélyebb részről a felszínre. Így a szerves anyag az oxigén közreműködésével gyorsan lebomlik, vagyis egy élő közösséget bolygatunk meg azzal, hogy ami eddig alul élt, az felülre kerül és ott nem érzi jól magát. Mindez fordítva is igaz. Teljesen megzavarjuk a talajban lévő folyamatokat" – figyelmeztetett a szakember.

Eddig mindenki őszi mély szántásban gondolkodott és így nőtt fel, most pedig megváltozott minden. A gazdálkodók tudják, hogy probléma van a talajjal, így aki igazán odafigyel rá az érdeklődik az új információk iránt. Hiányzik a szerves anyag, illetve az, hogy a talajainkat békén hagyjuk.