Növényvédelmi előrejelzés: Annak, aki nem végzett a vetéssel, három lehetősége van

Elmaradás és veszteség a sok eső miatt

Már november második dekádjában járunk, és még mindig sok a betakarításra váró kukorica, még mindig nagy területen kellene őszi búzát vetni. Senkinek sem mondok újdonságot a megállapítással, hogy mindezt a rendkívüli csapadékos őszi időjárás okozta.

Szinte egész nap nedvesek a növény levelei, ami kedvező a kórokozók fertőzéséhez  – fotó: Agroinform.hu

Ezt követően szerencsére kissé szárazabb időszak jött, de ezt is óvatosan kell megfogalmazni, mert a köd, ködszitálás egész nap nedvesen tartotta a környezetet, így a talaj száradása csak lassan haladt.

Itt már elindult a szántás – fotó: Agroinform.hu

A hőmérséklet éjszakánként 0 ^oC körül mozgott, északon, hegyes vidékeken fagyos reggelek, máshol még pozitív tartományban mozgott a hőmérő jelzése. Ehhez képest nappal alig emelkedett valamit, ahol kisütött a nap – 1-2 napig ilyen is előfordult –, ott a legmelegebb órákban 10-12 ^oC is előfordult, de a többi helyen, a többi időszakban inkább a 6-8 ^oC lett a jellemző.

Ez így összességében nem kedvezett sem a betakarításoknak, sem a vetésnek. Az üzemek erőltették a kombájnok munkáját, még a felázott talajon is dolgoztak a gépek. A vetés ennél igényesebb, a sáros talajon hamar beragad a vetőcsoroszlya, így csak a lazább talajú területeken tudtak vetni.

Sajnos a következő időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzés sem ígér „vetésidőt”. Marad a ködös, párás, nyirkos időjárás kevés esővel (pénteken?). Az éjszakai fagyok egyelőre még csak az arra hajlamos területeken jönnek, nappal 8-10 ^oC közötti csúcshőmérséklet várható. Sajnos a jövő hét második felétől várhatóan újabb lehűlés viszi lejjebb a hőmérsékletet, általánosan számítani kell az éjszakai fagyokra, de a nappalok is hűvösebbek lesznek. A talajok lassan szikkadnak, félő, hogy későn érik el a vetésre alkalmas állapotot.

Amit eddig el tudtak vetni, az viszont szépen mutat. Kisorolt az őszi búza, a korábbi vetések – október első fele – már 1-3 levelesek. Egy táblát sikerült megfigyelni, amit október 24-én vetettek, az mostanra már szépen kisorolt, egészséges és gyorsan nő. A november elején elvetett táblákon is van esély a gyors kelésre, megerősödésre, de az ezt követően vetettek? Volt már rá példa, hogy télen kelt ki a búza, s még termést is adott, de a bokrosodás elmaradása miatt szerény lett az a termés.

Ezt a táblát vetették október 24-én, s már szépen mutat az állomány – fotó: Agroinform.hu

Mi legyen a vetéssel? Három megoldás van

Ebben az időszakban a termelők 3 verzióban gondolkodhatnak: erőltetni a kései vetést, az őszi helyett tavaszi kalászost vetni, a kalászos helyett kapásnövényt vetni. Egyik sem optimális megoldás, hisz a túl kései vetésnek vannak rizikói, várhatóan csökken a betakarítható termés. A tavaszi kalászos is kevesebbet ígér, ráadásul a tavaszi munkacsúcs ezzel tovább nő. A kapások vetése kalászos helyett pedig felborítja a tervezett vetésforgót, s ez többek között a károsítók elszaporodását, nagyobb kártételt okoz.

Növényvédelmileg lényegesen nem változott a helyzet. A rovarkártevők eltűntek a táblákról, a hideg, esős, ködös időjárásban nem aktívak. Ez alól kivétel a csócsárló (Zabrus tenebrioides), jellegzetes kárképét több helyen megfigyelték, de a fertőzöttség mértéke csak az észlelés és a gyenge szint között mozog.

Az őszi gyomirtás már nem lehetséges, miközben egyre erősebb a gyomosodás

Őszi árpában az árpa hálózatos levélfoltossága (Pyrenophora teres) jelent meg korábban. Csak elszórtan és gyenge fertőzéssel figyelték meg, ami nem igazán terjed.

Őszi búzában a betegségek még nem fertőztek. Már most gondot okoz az intenzív gyomosodás, ami a tavaszra várhatóan még növekszik. Az esős időszak után tömeges gyomkelés indult meg (T1-T2-es fajok), s a gyomok versenyeznek a kultúrnövénnyel. Sajnos az őszi gyomirtás az időjárás és a talajállapot miatt már nem lehetséges. Tavasszal viszont időben kell a táblákat felvételezni, s korán kell a gyomirtást indítani.

Általában szépek a repcék, többnyire behozták fejlettségbeli elmaradásukat. Többségük 6-8 leveles állapotú, de találunk ennél fejlettebbet is, meg elmaradottabbat is.

Kimondottan erős káposztarepce-állományt is látni  – fotó: Agroinform.hu

A repceperonoszpóra (Peronospora parasitica) a korábbi megjelenését követően nem vagy csak lassan terjedt, így kártétellel nem fenyeget.

Kártétellel fenyeget viszont a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans). A betegség jellegzetes tünetei már megjelentek, bár még csak az észlelési szint, gyenge fertőzöttség tapasztalható. Viszont az időjárás és a termesztési körülmények a kórokozónak kedveznek, így a betegség terjedése várható. Az őszi regulátoros kezelés lefékezte a betegség terjedését, igazából az a növényállomány van veszélyben, ahol elmaradt ez a kezelés.

Terjed a fómás levélfoltosság  – fotó: Agroinform.hu

A repce korai fejlődését veszélyeztető kártevők már eltűntek a növényekről, s mostanra a korábban szaporodó levéltetvek is visszaestek számukban. Nem mondható ilyen pozitív megállapítás a kis káposztalégy (Delia radicum) kártételére. Az imágók már nem rajzanak, de a nyüvek ott vannak a gyökér-gyökérnyaki részen, s károsítanak. Az állományokban növekszik a lilás levélzetű növények száma, amely több okból is megjelenhet, de jellemzően ez a kártevő is okoz ilyen tünetet.

A gyomosodás repcében is erős. A T4 csoportba tartozó gyomfajok a gyomirtó kezelések hatására már elpusztultak, de az esők után a T1-T2 fajok tömeges kelése itt is megfigyelhető. Tavasszal itt is szükséges a táblák felvételezése és az eredménytől függően a gyomirtó kezelések elvégzése. Szerencsére a technológia adott.

A kukorica továbbra sincs jó helyzetben

A kukorica esetében sem beszélhetünk nagy változásról, s ez a baj. Még mindig jelentős a kinn levő termés mennyisége. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) tovább terjed, de a terjedés lassú annak ellenére, hogy a körülmények kedvezőek a kórokozó támadásához.

Ahogy fogy a vadállatok természetes tápláléka a természetben, úgy azok egyre inkább megkeresik a kinn levő terményt, így a kukoricát is. A károsítás mértékét és a betakarított termény minőségét már csak a betakarítás időpontja határozza meg.

A gyümölcsösökben a betakarítás utáni rendcsinálás és az őszi lemosó kezelések vannak hátra. A lomb egyre intenzívebben hull, itt az ideje a lemosó kezelésnek. Ez sem könnyű, mert a bőséges lémennyiséggel végzett permetezést nem lehet nedves, vizes koronában végezni. Az időjárás sajnos nem ígér napos, száraz napokat. Érdemes odafigyelni, mert az idei szezon után van ok a kezelésre.

Az esős őszön nem értek be az őszibarack hajtásai – fotó: Agroinform.hu

A szőlőben érdemes lesz megelőzésképpen kora tavaszi permetezést végezni

Véget értek a szüreti munkálatok a szőlőskertekben is. A termés mennyisége szempontjából jó évet zártak a termelők, a minőség a növényvédelem sikerétől is függ, általában jó.

A lisztharmat (Uncinula necator) kazmotéciumai tömegével mosódtak le az esős időjárásnak köszönhetően a fás részekre, ahol áttelelnek. Ebből fakad, hogy jövő tavasszal számolnunk kell a primer tünetek korai megjelenésére, amennyiben az időjárás is kedvező lesz a lisztharmat számára. Ennek csökkentésére érdemes megelőzésképpen egy kora tavaszi, kénes olajos lemosó permetezést végezni ültetvényeinkben, mikor a szőlő rügygyapotos állapotban van. A téli metszési munkálatok során érdemes eltávolítanunk az idén megjelölt ESCA-s tőkéket is.

Több borvidéken (pl. Eger, Zala megye) a feketerothadás (Guignardia bidwellii) okozta a legtöbb gondot. A jövő évi fellépésének csökkentésére távolítsuk el a tőkékről, illetve a támrendszerről a mumifikálódott fürtöket és a drótokra tekeredett szőlőkacsokat, mert ezekről könnyedén indulhatnak ki a jövő évi fertőzések.

Már sokszor, sokat írtunk a mezei pocok (Microtus arvalis) szaporodásáról. Most csak egy megerősítés, a kártevő-populáció él és virul. Sőt, megkezdte a betelepedését az őszi vetésekbe, most általában a tábla szélein található, de egyre beljebb és beljebb húzódik. Természetesen tömegesen találjuk lakott járatait az árokpartokon, ruderális területeken és az állókultúrákban is. A nyugati határszélen kevésbé veszélyes a helyzet, a mérleg másik oldala az Alföld középső-déli tájegysége, de mindenhol megtalálhatók.

Nagyon sok a lakott pocokjárat, s a kártevő betelepedik az őszi vetésekbe  – fotó: Agroinform.hu

Érdemes a táblákat felvételezni, s a védekezést a fertőzés erősségének megfelelően megkezdeni. Itt a kémiai anyagok mellett helyet kap a természetes ritkítás is, „T” fák kihelyezésével, a ragadozó madarak segítésével.

Ezzel az anyaggal végére értünk az Agroinform keretében megjelenő növényvédelmi előrejelzési összefoglalók sorának. Amikor megterveztük a szezont, úgy gondoltuk, hogy ekkorra elcsendesedik a határ, nagyjából minden megoldást talál. Sajnos nem így lett, de bízunk a természet és a mezőgazdasági termelés mindent megoldó erejében, bízunk abban, hogy tavasszal újra szépnek és biztatóbbnak látjuk kicsit „földhöz ragadt” világunkat.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.