Növényvédelmi előrejelzés: Megakadtak a munkák; el tudunk még vetni idén?

Szinte hallani sok termelő sóhaját – kell az eső, de ennyi? Október elején még örültünk az esőnek, kellett a repcének, és kellett a talajmunkáknak is. Az utóbbi 2 hétben többször is esett, s az ország minden területe alapos öntözést kapott. Tájegységenként eltérő mennyiséget mértek, de a legtöbb helyen már elérte a 50-80 mm-t, helyenként 100 mm felett járnak. Ez a mennyiség már akadályozza a munkákat, akár a betakarításokra gondolunk, akár az őszi vetésre.

A talajok már telítődnek vízzel, s a frissen hullott csapadékot már nem tudják befogadni, vagy csak nagyon lassan. Az ország nyugati tájain már általános a 100%-os telítettség, az Alföldön van még terület, ahol „csak” 80-90%-os a telítettség. A talajok felső rétege sáros, nehéz bármilyen munkát végezni.

A közelmúltra tekintve megállapíthatjuk, hogy esett hétfőn, ráerősített kedden, s a folytatásban is hasonlóra kell számítani. Egészen a hét végéig várható újabb eső. Az azt követő időszakra vonatkozó előrejelzés meglehetősen bizonytalan, röviden vagy esik, vagy nem. Ráadásul a hőmérséklet is kellemetlen hűvös tartományba esik, éjszakai fagyok érkezhetnek. Így aztán örülhet az, aki az utolsó pillanatokat is kihasználta a csapadék előtt, dolgozott a betakarításban, és a vetése is haladt.

Az eső hátráltatja a búzavetést – fotó: Semeniuk Tamás

Az eső elmosta a repce kártevőit

A repceállományok a kezdeti hiányos, heterogén képe lassan csökken, a keleti országrészen kicsit fejlettebbek a növények, ott már 6-8 leveles nagyságot is elérték, míg a Dunántúlon inkább csak a 4-6 leveles növények a jellemzőek.

Az esők hatására megugrott a repce, egyöntetű, fejlett állomány – fotó: Agroinform.hu

Eddig a repcebolha (Psylliodes chrysocephala) károsította a növényeket, még a fejlettebb töveken (2-4 leveles) is tömegesen táplálkozott a kártevő. Most az eső elmossa várhatóan őket, csökken a fertőzési nyomás, a repce pedig tovább fejlődik.

A bolhák még a nagy levelet is rágják – fotó: Agroinform.hu

A repcedarázs (Athalia rose) álhernyója is rágta a leveleket. Igaz, a kártevő eléggé rejtett életmódot folytat, de az eső elől ő sem tud elbújni, várhatóan ez a népesség is csökken.

Hasonló tendenciát várunk a levéltetvek (Myzus persicae, Brevicoryne brassicae) károsításában is. Lassan haladt a kolóniák gyarapodása, most az esők ezeket is gyérítik.

Gyarapodik a levéltetű-kolónia a repcén – fotó: Agroinform.hu

Dunántúlon jelent meg a repceperonoszpóra (Peronospora parasitica) fertőzése. A kórokozó számára kedvező a kissé hűvös, csapadékos időjárás. Most megkapja ezt, így a betegség terjedésére kell számítani. Most a folyamatos eső és a sáros talaj akadályozza meg a kezelés elvégzését.

Egyre jobban lehet bízni a repcében, így napirendre kerül az őszi regulátoros kezelés. A fejlettebb állományoknál már itt a permetezés ideje, de ezt is hátráltatja a csapadékos időjárás. Ahol elmaradtak a gyomirtással, ott komoly gond elé néznek. A kikelt gyomok most hirtelen megerősödnek, és emellett további tömeges gyomkelés várható. Sajnos meg kellett állni a betakarítással.

A gyapottok-bagolylepke megkóstolta a repcét is – fotó: Agroinform.hu

Veszélyben a kukorica

Még mindig vár egy-két napraforgótábla a betakarításra. Itt már komoly veszteségre kell számítani, főleg a madarak, vadak kártételéből fakadóan.

A kukorica nagyobb hányada még kinn van, s ez veszélyt jelent. A fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) eddig nem terjedt, nem hatalmasodott el. Igaz, a növény minden része megszáradt már, de a tartós eső visszanedvesíti a csövet és a növényt általánosan, így a betegség újra erőre kaphat. A nagyvadak is betelepednek a táblákba, s ott abrakolnak.

Megkezdődött a kukorica-betakarítás, s vele halad a tarlóhántás is – fotó: Agroinform.hu

Nehezen haladnak a gazdák az őszi búza vetésével

Elkezdődött az őszi búza vetése, de még alig haladt a munka. Az őszi búza vetésének középidején járunk, a legtöbb helyen a legtöbb gépnek kellene dolgozni. Helyette esik, s továbbra is hasonló időjárásra számíthatunk. Szerda reggelre a Kékestető és néhány más csúcs fehérbe öltözött. Nem lehet tudni, hogy mikor érkezik szárító jellegű időjárás, de valószínűleg jelentős mértékben csúszik a vetés.

Tavaly november végéig kellemes őszi időjárás uralkodott, de ezt most senki sem garantálja. Nagy feladatot jelent a magágy készítése, s az most egyre nehezebb lesz.

Mostanság káros a gépeket a földre küldeni, sem a talaj minőségének, sem az oda vetett növénynek nem kedvez az ilyen körülmények között végzett munka, s tegyük hozzá, a gépek is megszenvedik a nehezített munkát.

Így a sáros talaj miatt várni kell néhány napot a szikkadásra, s még azt követően is kérdéses a munka minősége.

A monília még károsítja a gyümölcstermést

A gyümölcsösökben is megállt a betakarítás. A kései almafajták termése van még a fán. A kórokozók, kártevők többsége már eltűnt a fákról, de a gyümölcsmonília (Monilinia fructigena) még károsítja a termést, s a csapadékos időjárás erősíti ezt a folyamatot. A darazsak (kecskedarázs – Vespula vulgaris) is megtalálják az érett gyümölcsöt.

A csonthéjasok termését már leszedték, de a lombozat védelme még aktuális. Korai lombhullás indult meg a kórokozók miatt, pl. blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii), sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla). Mostanra fajtától függően megindult a természetes lombhullás is. Bármi is az oka,

a lombfertőtlenítés és az őszi lemosó kezelés segít a telelésben és a jövő évi indulásban.

Lassan vége a diószüretnek is, a lehullott dióból a dióburoklégy (Rhagoletis completa) nyüvei a talajba húzódtak telelésre.

Egyre több a színesedő levél – fotó: Agroinform.hu

A szürkepenészes rothadás még mindig fenyegeti a szőlőt

Néhány borvidéken, néhány ültetvényben tart még a szőlőszüret, de ezt is megállította az esős időszak. Már csak a kékszőlők némelyike, illetve a kései fajták várnak a szedésre, illetve a felvásárlás lassúsága is akadályozza a gyors szüretet.

A károsítók közül a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) még mindig fenyegeti a fürtöket. A megoldást a szüret adja.

A szürkepenész terjedésére kell számítani – fotó: Agroinform.hu

Oda kell figyelni a mezei pocokra

Korábban a mezei pocoknak (Microtus arvalis) a Középső- és Dél-Alföld volt az elsődleges elterjedési területe. Most az előbbi terület mellett az északkeleti országrészben és a Dunántúlon egyaránt nagy népességgel találjuk. Már betelepedik a repcetáblákba, s ez intő jel arra nézve, hogy az őszi kalászosok is veszélyben vannak. A mostani csapadékos időszak nem kedvez a kártevőnek, de a magasabb fekvésű helyek felkeresésével átvészeli az ilyen körülményeket is. Még az őszön javasolt a területek bejárása, a lakott járatok számlálása.

A mezei pocok árokparton, magaslatokon túléli a csapadékos időszakot – fotó: Agroinform.hu

Kiskertekben is el kell kezdeni a téliesítést, a mediterrán, szubtrópusi növényeket be kell vinni teleltetésre. A kinn maradó, fagyérzékeny fajoknál a takarást is elő kell készíteni.