Sajnos a múlt hét időjárása sem teremtett igazán kedvező körülményeket a csíranövények megerősödéséhez. A szárazságban kulcskérdés a csapadék mennyisége. A várakozás és némi biztató ígéret ellenére csak helyenként kaptunk esőt, s ott is keveset, 5-20 mm-t.
Érdekes módon most az Alföld kapott több esőt, a magasabb értékek oda értendők, s a kisebb mennyiség a Dunántúlon hullott. Ezzel együtt kissé emelkedett a hőmérséklet, amely mind a minimum, mind a maximum értékek tekintetében érezhető volt. A minimum hőmérsékletek 8-15 oC, a maximum értékek 18-26 oC között alakultak. A páratartalom szintén emelkedett, 80% feletti értékeket mértek. Ahogy emelkedett a nappali hőmérsékleti maximumok értéke, úgy nőtt a nappali és az éjszakai tartományok közötti különbség, s ez a páralecsapódásokat gyakoribbá és nagyobb mértékűvé tette.
Most nagyon biztató előrejelzést láthatunk az Országos Meteorológia Szolgálat honlapján, szerdától több front vonul át országunkon, s azok többsége csapadékot is hoz. Az egyik közvetítő felület egyszerűen úgy interpretálta az előrejelzést, hogy szerda déltől leszakad az ég. Aki a csapadékra vár, annak ez jó hír.
Megérkezett a csapadék a földekre – fotó: Hegedűs Csaba
Eddig jól haladtak a betakarítások, s ezt az időjárás is támogatta. Most viszont a figyelem az új termelési ciklus megalapozására, indulására összpontosul, s ehhez nagyon kell a csapadék – reméljük, most megjön.
Készülnek a gazdálkodók az ősz nagy feladatára, 1,2-1,3 millió hektáron kell az őszi kalászost elvetni. Mennek a talajmunkák, az árvakeléseket már általánosan aláforgatták. A talajok felső 5-10 cm-es rétege száraz (ahol nem volt eső), nehéz igazán jó magágyat készíteni. Az őszi árpa alá ilyen körülmények között készítettek magágyat, de nem várhattak tovább a csapadékra, hiszen már a vetésnek is itt az ideje. Haladnak is az üzemek a vetéssel, kelést még nem tapasztaltunk.
Az őszi búza alá a talaj-előkészítések folyamatosak. Itt is elmondható a száraz, rögös, esetleg poros talaj. A vetés várhatóan az ígért esők után azonnal megindul, bár már a hibrid búzák vetését megkezdték. Károsítókat ebben a szakaszban még nem találunk, s a csávázott vetőmagok a fejlődés korai szakaszában védettek.
Az őszi káposztarepcéről már szóltunk. Itt találunk ~6 leveles árvakelést, új vetést 2-4 leveles állapotban, de éppen csak csírázó táblákat is. Ez az egyenetlenség szerencsére nem a táblán belül mutatkozik, inkább a táblák közötti eltérésről van szó. Leginkább a vetésidő és a talajállapot határozza meg. Csak kevés helyen lett olyan gyenge (hiányos) a kelés – nagyon dombos vagy szélsőséges adottságú területeken –, hogy újra kellett vetni, mára már azok is megtörténtek. (Emlékezzünk, hogy tavaly egyes térségekben olyan száraz volt a talaj ebben az időszakban, hogy nem kelt ki a repce, a termelők csapadékra vártak az újravetéshez, ami nem érkezett meg, így elmaradt az újravetés, vagyis csökkent a növény vetésterülete.) Most a tavalyinál biztatóbb a helyzet.
Repce 4 leveles állapotban.
A repce fejlődése a szárazság miatt lassú, kissé vontatott, de ennek ellenére a kelés a táblák többségén egyenletes. A gabona előveteményű táblákon a gabona-árvakelések – a korábban vetett állományokban – legfeljebb kelnek vagy 1-3-(5) levelesek, az ezek elleni védekezés még várhat.
A repcebolha továbbra is észlelési szinten látható a szikleveles állományokban. A táblaszéleken továbbra is helyenként gyenge kártételt látni, de állományvédelemre egyelőre nincs szükség. (A növény gyors fejlődése remélhetőleg megoldja ezt a gondot.)
Bolhakártétel repce levelén.
A repcedarázs rajzása hasonló az előző időszakhoz, 8-12 db imágó/csapda/hét fogással. Az alacsony népesség mellett jelenleg a tojásrakás folyamatos, de lárvakelés általánosságban még nem figyelhető meg. Észlelési szinten, egy-egy táblán lehet látni a levélfonákon a kis rágásnyomokat. Az állományokat továbbra is szemmel kell tartani, mert ha folytatódik a meleg időjárás, a kártétel növekedhet.
Nagyon gyenge, Banks-skála 1-es fokozat fertőzés mellett megjelentek a levéltetvek a repceállományokban.
Levéltetű a repce levelén.
A zöld őszibarack-levéltetű felelős a tarlórépa mozaikvírus terjesztéséért, melyet a magyarországi repceállományokból is kimutattak. Rezisztens hibridek alkalmazásával vagy állománykezeléssel előzhetjük meg a betegséget. A betelepedést figyelni kell a táblákon.
A napraforgót már a legtöbb helyen betakarították, már megy a szárzúzás és a beforgatás. A Dunántúlon könnyebben találunk még néhány lábon álló táblát, máshol elvétve maradt ki egy-egy a betakarításból. Főleg az erdő melletti területeken a vadak is megtalálják a betakarításra váró állományokat, máshol a madarak lepik el a tányérokat. Nem a mi javunkra segítenek a betakarításban!
Beérett a kukorica is, halad a betakarítása. A levélzet felszáradt, csak nagyon kevés helyen látni zöld(es) leveleket. A kukoricamoly lárváinak telelőre húzódása folyamatos. A lárvák az 1-3. nódusz között vannak. A fuzáriumos csőfertőzés mértéke nem változott, nem erősödött. Általában gyenge mértékű a fertőzöttség, csak kevés helyen alakult ki közepes mértékű kártétel. Az erdőközeli területeken a nagyvadak kártétele továbbra is probléma.
Kukoricamoly kártétele.
A tarlóburgonya-táblákon a burgonyabogár előfordulása szórványos, elvétve látható. A burgonyavész-betegség gyakorisága és erőssége is fokozódott a lehullott csapadék hatására.
A fűszerpaprika és szabadföldi paradicsom szedése folyamatos. A gyapottok-bagolylepke lárvakártétele következtében a rothadó bogyók jelenléte általános.
Az alma és a körte szedése folyamatos. Az almamoly kártétele nyomán kialakuló gyümölcshullás elsősorban házi kertekben jellemző, gyakori a moníliával fertőzött termés.
Leszedték a kései érésű szilvafajták termését is. A csonthéjasültetvényekben már csak a szüret utáni teendők és a téli felkészülés ad munkát.
A gyümölcsösökben az almamoly nem rajzik, nem fogott egyedet a feromoncsapda, a barackmoly rajzása erőteljesen visszaesett, a keleti gyümölcsmoly rajzása visszaesett, a szilvamolyimágókat fokozatosan csökkenő egyedszámban fogja a feromoncsapda, a lombosfafehérmoly-imágók már nem repülnek.
A szőlőültetvények egy részében már látják a szüret végét, máshol a kései érésű fajták még adnak munkát. A peronoszpórafertőzések nem erősödtek tovább a lombon. A betegség közepes erősségű fertőzést ért el, 26-50%, a lomb ~40-60%-a fertőzött. A lomb száradása folyamatos, a fertőzött ültetvényekben 70-90%-os. A lisztharmat tünetei ellenben erősödtek a lombon.
Lisztharmat tünete szőlő levelén.
Esetenként növekvő 10-12%-os gyakorisággal közepes fertőzöttség tapasztalható (11-50%-os lombfelület-fertőzöttség). A kazmotéciumok képződése továbbra is lassú, de folyamatos. A kazmotéciumok nagy része (~50%) még citromsárga (éretlen), ezek az elmúlt időszakban képződtek (az időjárás is kiváló volt erre), kb. 25-25% a félig érett és érett termőtestek aránya. Célszerű a kénes lemosó permetezést megkezdeni, hogy megakadályozzuk a még éretlen termőtestek beérését, áttelelését. (Az érettek elleni hatékonyság kérdéses).
A még tőkén maradt fürtök botrítiszfertőzöttsége növekedett, sok helyen közepes fertőzöttség látható. Az amerikai szőlőkabóca-imágókat fokozatosan csökkenő egyedszámban fogja a ragacslap. A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása mérséklődött, egyre kevesebb egyedszámban fogja a feromoncsapda.
A rózsák levelein fokozódott a diplokarponos levélfoltosság tünete.
Rózsa diplokarponos levélfoltosság-tünete.
Házi kerti környezetben, a házak közelében megindult a poloskák invázója (ázsiai márványospoloska, zöld vándorpoloska és egyéb fajok).
Szapora rovar a zöld vándorpoloska, s most telelőhelyet keres.
A telelőhely-keresés intenzívvé vált, egyre több bosszúságot okoznak a lakásokba való behúzódásukkal. Házi kertben is tömegesen fordulnak elő paradicsomon, paprikán, babon, dísznövényeken stb., inszekticides védelem már nem javasolt ellenük. A lakásokba behúzódó egyedek elleni egyetlen lehetőségünk a kártevők összegyűjtése, porszívózása, majd elpusztítása.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre kíváncsi, kattintson ide.
Az Agroinform.hu ingyenes Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.