Jött egy kis csapadék, s máris zöldebb a határ – bár van ebben egy kis túlzás. Teljesen igaz, hogy a múlt héten érkezett csapadék, két hullámban is. Elsőre is jelentős mennyiséget kaptunk, főleg a Dunántúlon, ott akár 20-30 mm is esett, de a keleti országrész már nem kezelhető ilyen egységesen. Sajnos a Dél-Alföld és a keleti, északkeleti tájak alig kaptak esőt, míg máshova azért jutott. Erre jött a második hullám – leginkább csütörtökön –, ami az előbb említett térségekbe is adott csapadékot.

Sokat javult a talaj állapota, emelkedett a hasznos vízkészlet. Természetesen ez csak a felsőbb (20 cm-es) rétegre mondható el, de most a keléshez, kezdeti megerősödéshez ez éppen elég. Ennek következménye, hogy gyorsult az őszi búza kelése, a kis növények megerősödtek, vagyis zöldebb a határ az őszi vetések tábláin. Máshol viszont a színes lombot vagy éppen a levélhullás következtében a kopasz fakoronát láthatjuk.

búza

Egy hete, az esők előtt vetett őszi búza – már csírázik – fotó: Tóth Miklós

búza

Kelnek a gyomok is a búzaállományban – fotó: Tóth Miklós

Aztán változott időjárásunk, a korábban beharangozott további esők (vasárnap, hétfő?) elmaradtak, a napsütéses késői ősz uralta a nappalokat. Ez a felhős, csapadékos időszak hozta, hogy a hajnali órákban elmaradtak a fagyok, vagy csak kissé süllyedt a hőmérő higanyszála 0 oC alá. Jellemző a magas relatív páratartalom, könnyen megláthatjuk saját leheletünket is. Az esők után vagy éppen a hajnali harmat következtében tartós felületi nedvesség alakulhat ki, de ennek jelentősége már csak az őszi vetésű kultúrákban van.

növény

Reggeli harmat a repce levelén, szinte egész nap megmarad – fotó: Tóth Miklós

A mostani időjárás-előrejelzés továbbra is ezt a napsütéses késői őszt valószínűsíti. A hőmérséklet tovább csökken, ezt elsősorban az éjszakai fagyok visszatérésében látjuk, de a nappalok is egyre kevesebb meleget adnak. Megjelennek a reggeli ködös időszakok, s ezzel együtt beköszönt az igazi „nem szeretem" késő őszi időszak.

aszat

Azért az aszatot is meg lehet fogni – fotó: Tóth Miklós

Az előbbi időjárás még mindig segítette a kukorica betakarítását. Sokat haladt a munka, de még mindig – bár egyre csökkenő mennyiségben – lehet lábon álló táblákat látni.

Milyen állapotban vannak az őszi vetések?

Az őszi vetések kapcsán eddig az időjárás alakulása, a környezeti feltételek összessége adta a gondot. Többször emlegettük a hiányos, lassú kelést és az előbbiek következtében kialakuló heterogén állományt.

A későn kelt kis növényeinek már későn érkezett ez a csapadék, azok nem tudnak megerősödni, de az alapállomány még adhat jó termést.

Jókor érkezett viszont a vízutánpótlás az őszi árpának és az őszi búzának. Az árpa már sokat fejlődött, általában a bokrosodás kezdetén ját. Ennek ellenére ez a csapadék még hasznosul, a növények még tovább erősödnek, s remélhetőleg jobban telelnek.

Más a helyzet az őszi búzánál. A vetési időszak elején földbe rakott magvakból mostanra már szépen kisorolt, megerősödő állományok alakultak ki. Maradtak viszont olyan táblák is, ahol a vetés csak október utolsó napjaiban történt meg. E helyeken általában száraz, sokszor rögös talajba került a mag, s a csírázás még csak éppen elindult. E helyeken segít a múlt héten jött eső, felgyorsul a csírázás, a kelés, s remélhetőleg egyenletes állomány formálódik ott is.

Harmatcseppek az őszi búza levelén, akár egy kisméretű lampionsor – fotó: Tóth Miklós

A repce esetében eddig a kártevők adtak feladatot a növényvédősnek, a betegségek a száraz, napsütéses időszakban nem kaptak muníciót a fertőzéshez. A korai kártevők már korábban eltűntek a növényekről, de megjelentek újabbak. Ezek közé tartoznak a levéltetvek (Aphididae), melyek októberben folyamatosan veszélyeztettek, mégis azt lehetett látni, hogy november elejére komolyabb fertőzöttségi szint nem alakult ki. Viszonylag kis kolóniákat találhatunk a levelek fonákán.

Eddig a fagyos időszak nem ritkította meg a kártevőket, viszont lelassította a betelepedésüket. Mostantól egyre hidegebbek lesznek a hajnalok, az ismétlődő fagyok várhatóan elviszik ezt a kártevőt is.

Még ott van a növényeken a káposztamoly hernyója (Plutella maculipennis). A kártevő tömege és a táplálkozás intenzitása súlyos kárral nem fenyeget, ezek is telelőre vonulnak lassan. Októberben még károsított a kis (tavaszi) káposztalégy (Delia radicum), melyet elsősorban a dunántúli táblákon figyeltek meg. A kártevő lárvájának fejlődése viszont a hónap utolsó napjaiban elérte a bábozódás állapotát, így e kártevő sem okoz gondot már ebben az időszakban.

repce

Lila levelű folt a táblán belül, nem jót jelent, a kis káposztalégy károsít – fotó: Tóth Miklós

Más a helyzet a betegségekkel. A repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) valamikor október elején jelent meg a Dunántúlon. A fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) tünetei kicsit később jelentek meg az állományokban, bármely tájegységben. A napsütéses, száraz ősz nem kedvezett e betegségek fertőzésének, így csak lassan terjedtek, illetve gyenge fertőzöttségi szintet értek el. Most viszont változott a helyzet, a múlt hét csapadékos napjai, a nedves körülmények állandó jelenléte a betegségeknek kedveznek.

A kettő közül a fómás levélfoltosság az, amely a téli időszakban is képes újabb fertőzésre. A regulátoros kezelés viszont pontosan e betegség ellen hatásos. A kezelést még mindig el lehet végezni, bár a rendelkezésre álló idő gyorsan fogy.

Az ősziárpa- és az őszibúza-állományokba már korán megindult a levéltetvek (Aphididae) betelepedése. Itt is megállt vagy éppen lelassult a folyamat, így mostanra sem alakult ki veszélyes fertőzöttség.

A betegségek közül az árpa hálózatos levélfoltossága betegség (Pyrenophora teres), észlelési szintű fertőzése jelent meg. A nedves körülmények a betegség terjedését segítik, de a fagyok ez ellen hatnak. Az őszi búzán még nem észleltük kórokozó fertőzését.

Ne felejtsük el az őszi lemosó permetezést!

Lassan elcsendesednek a gyümölcsöskertek, a csonthéjasok levele általánosságban már lehullt, de kopaszodnak az almafák is.

fa

Az a sok fekete pötty a kazmotéciumok tömege, telel a lisztharmat – fotó: Tóth Miklós

Van még egy feladat, az őszi lemosó permetezés. Ez a kezelés gyéríti a fás részeken is áttelelő kórokozókat. Többek között a varasodás, a moníliás betegségek, a tafrinás levélfodrosodás, a csonthéjasok levélbetegségei, a birs diplokarponos levélbetegsége, a dió gnomóniája, a málna vesszőbetegségei és a különböző baktériumos betegségek okozóit.

muskátli

A muskátli még most is virít, de azért lassan telelőhelyre kell vinni – fotó: Lepres Luca

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!