Növényvédelmi előrejelzés: Veszélyhelyzet után vagyunk

Az elmúlt hét másról nem is szólt, csak az esőkről. Hol viharos széllel érkezett, hol jégesővel, hol csendesebb formában, de mindennap esett. Sok helyen ismét lehullott a havi csapadékösszeg egy hét alatt, ami 100-120 mm-t jelent. Máshol – ahova kevesebb jutott – „csak” 50-60 mm esett. Területi felbontásban szinte az ország teljes területét áztatta csapadék, jutott a sokáig száraz Dél-Alföldre, esett Tokaj-Hegyalján is, ahol – pl. Mád határában – április óta alig mértek csapadékot.

mostanra már a káros hatások is megjelentek, sőt erősödnek.

Gondolhatunk az éppen megindult aratás fékezésére, a gyomosodásra, a gyümölcsök kirepedésére, és általában kedvező körülményeket teremtett a betegségek támadásához.

Most szerencsére pár nap naposabb, meleg idő érkezik, de a hosszabb előrejelzés péntekre már ismét esőt ígér. Azt követően lassú felmelegedés s a jövő hét közepétől ismét esők várhatók.

A kalászosok termesztésében és növényvédelmében már nagy dolog nem történik, illetve a legnagyobb dolog kezdődött el az elmúlt napokban, megkezdődött az aratás, s nemcsak az őszi árpát, hanem az őszi búzát is vágják (Dél-Dunántúl). Sok helyen megdőlt a gabona, a mostani viharok és az eső okozta ezt. Egyes térségekben, pl. Nyugat-Dunántúlon az állományok 40-60%-a fekszik.

Nyilván a megdőlt állománynál sokkal nehezebb felszedni a kalászokat, veszteséget okozhat, mint ahogy a földön fekvő kalászokban elhatalmasodó betegségek is.

Megdőlt búza – A szerző felvétele

A korábban emlegetett betegségek, mint a szeptóriás levélfoltosság és pelyvafoltosság, a vörösrozsda, lisztharmat, mára már alig talál táptalajt, a növények felsültek. A kalászfuzáriózis sem terjed már, a növények 1-5%-án található meg a fertőzés tünete. Sajnos a megdőlt állományok esetében más a helyzet, ott számítani kell a fuzárium terjedésére, ami már most eléri a 10% körüli szintet. A megdőlt állományokban másodlagos kórokozók is fertőznek, pl. korompenész.

Gondolhatnánk a tavaszi árpára, mint a még mindig zöld, ezért veszélyeztetett kultúrára, de ott is a felszáradást lehet észlelni, gyorsan érik az is.

A kártevők közül a kitartó levéltetvek is lassan visszaszorulnak, a kalászt és a szemeket károsító poloskák és szipolyok sem szaporodtak fel veszélyesen, így súlyosabb kár ezektől sem várható.

Mostanság már nem segít az eső az őszi káposztarepcének sem. Érik a magja, a becők nagy részében már érett fekete magvakat lehet találni. Folyamatosan megy a deszikkálás és a becőragasztó kijuttatása. Ez utóbbi fontos lett, mert nedvesség-kiszáradás váltakozása miatt sok helyen megkezdődött a becők kinyílása. Betegségek, kártevők már nem veszélyeztetik a termést, bár a becők alternáriás betegsége most lett jól látható, mértéke eléri a 10-(20)%-ot is. Ezzel szemben az eső és a vihar több helyen megdöntötte a repceállományokat is, s ez betakarítási veszteséget okoz.

Megdőlt repce – A szerző felvétele

A héten az Alföld déli részén is elkezdődött a kukorica-címerhányás, meglepő módon kicsit később, mint a középső területeken. A növények haragos zöldek, erősek és 150-200 cm magasak. A fejlettebb állományokban már láthatóak a csőkezdemények (torzsavirágzat).

A kukoricamoly első nemzedékének rajzása megtörtént, már ahol észlelhető volt. A kártételi szint összességében alacsony, védekezés még nem indokolt. Vele együtt jelentkezik a gyapottok bagolylepke, de a kettő együttesen sem éri el az 5%-os fertőzöttséget.

A kukoricabogár egyedszáma is lassan növekszik, korán jöttek a bogarak, de szerencsére nem tömegesen, a védekezés még várhat. A lárvakártétel még tart, azonban a sok eső hatására hamar tud regenerálódni a kukorica. Az elmúlt időszak heves széllökései ellenére nagyon kevés hattyúnyak kezd kialakulni, a legtöbb kukorica teljesen talpon tudott maradni.

Veresnyakú árpabogár kártétele kukoricán – A szerző felvétele

A napraforgó is gyorsan növekedett a kedvező időjárásban. Már általános a virágzat kiemelkedése, hétvégére virágzás kezdete várható, de a Dél-Dunántúlon már a virágzó napraforgótáblák díszítik a határt.

A folyamatos nedves-párás idő meghozta a gombabetegségeket, főleg szklerotíniás tőkorhadást tapasztaltunk, illetve a leveleken az alternáriás levélfoltosság tünetei jelentek meg. Mellettük várható a diaportés szárfoltosság és a szürkepenész fellépése is. Mindezek indokolják a védekezést, de óvatosan a virágzó napraforgótáblákon.

Az Alföldön minden második tő poloskaszúrt, a Dunántúlon ennél is magasabb a károsított tövek aránya az állományokban, a védekezés indokolt. A levéltetvek eddig alacsony számban voltak jelen, de most betelepedésük erősödik.

A szója is sokat fejlődött az utóbbi időben, már a virágzás kezdetén jár. A nedves körülmények között a levélbetegségek terjednek a táblákon, főleg alternáriás levélfoltosság, szójaperonoszpóra és a rozsdabetegség. A védekezéseknél gondoljunk a bogáncslepke hernyójára és a levéltetvekre is.

A fűszerpaprika-állományok már nevelik az első kötés termését, ami 4-6 cm-es, s következik a második kötés. A nedves körülmények kedveztek a baktériumos levélfoltosságnak, a betegség megjelent. Réztartalmú készítményekkel foghatjuk meg a betegség terjedését. Emellett védekezzünk a levéltetvek ellen is, mert ott vannak a táblákon, s a kártételükbe a vírusterjesztés is beletartozik.

A burgonya elvirágzott. A burgonyabogár különböző fejlődési alakjai még mindig megtalálhatók az állományokban, sok esetben még mindig jelentős lombrágást okozva. Az alternáriatünetek előfordulási gyakorisága nőtt a múlt héten is. Gyenge fertőzés mellett a növények esetenként 8-12%-át érinti.

Bár a burgonyavész egyelőre még nem éri el az előbbi szintet, mégis nagyobb veszéllyel fenyeget, nagyobb fontossággal bír. A magas páratartalom (75% felett gyakran) és a sok csapadék hajlamosító tényezők a betegség megjelenéséhez. Tüneteket eddig még nem találtunk, de azok megjelenése hamarosan várható. A betegség lappangási ideje 4-6 napra rövidült az újbóli felmelegedéssel. A hét második felére jelzett átmeneti lehűlés újra kedvező lesz a kórokozó számára, és ha azt követően nem emelkedik tartósan 28-30 fok fölé a nappali (maximum) hőmérséklet, erős fertőzésveszély jelezhető előre.

Szépek az almáskertek. A gyümölcs elérte a 75%-os méretet, szépen fejlődik. Nagy változás nincs a növényvédelmi helyzetben, továbbra is a varasodás okoz gondot, főképpen a Dunántúlon, ahol a betegség tünetei a gyümölcsön is megtalálhatók. A tartós levélnedvesség-borítottság a konídiumok csírázásának kedvezett. A levelek 5-15%-a továbbra is közepes mértékben fertőzött, míg a gyümölcsök ~2-3%-a fertőzött, gyenge mértékben. A betegség fertőzésveszélye közepes fertőzési fokozattal jellemezhető, átlagosan 8 napos lappangási idővel. Folyamatos védelem szükséges az újabb gyümölcs- és lombfertőzések megakadályozása miatt.

A védekezésekkel nem lehet leállni, a felszívódó + kontakt kombinációra továbbra is szükség van. A szárazabb vidékeken, az Alföldön kevésbé terjed a betegség, ott a levelek mutatnak tüneteket, a gyümölcs még mentes. Ez utóbbi országrészen az almafalisztharmat kapott nagyobb fontosságot, a betegség szekunder fertőzése folyamatos, s az előbb felsorolt időjárási körülmények igen kedvezőek a kórokozó számára.

Kezelt ültetvényekben a betegség gyakorisága hasonló az előző héthez, a hajtások ~10-20%-a fertőzött. A védekezés itt is folyamatos, de figyelni kell a permetezés napon belüli időzítésére, mert a meleg, napsütéses időszakban a kén perzsel.

Lisztharmat köszmétén is – A szerző felvétele

Ahol jégeső pusztította növényeinket, ott számítani kell a sérülésekre s az azokon fellépő betegségekre, főképpen a moníliára. Az almamoly rajzása folyamatos, 8-14 db hím/csapda/hét értékkel, de helyenként szélsőségesen magas számban fogják a csapdák. Ez a nemzedék már megtámadja a körtét is, de a diót is kedveli, ezért a védekezésnél erre is figyeljünk. Az almalevél-aknázómoly rajzása növekvő, 50-60 db hím/csapda/hét.

A vértetű felszaporodásának kedvezett az időjárás. A kolóniák már nemcsak az oltási helyeken, hanem a fenti hajtásokon is megfigyelhetők, azok ~1-3%-án. A kártevő feljövőben van, így a védelem indokolt.

A zöld almalevéltetű szintén közepes-erős mértékben található meg az ültetvényekben, a hajtásvégek ~5-8%-án. Védelem indokolt.

A csonthéjasok közül a cseresznye és a meggy szedése a végéhez közelít. Sajnos a kései érésű fajtákat fokozottan támadta a cseresznyelégy, majd az esők miatti repedéseken és a cseresznyelégy kijárati nyílásán a monília fertőzte meg a gyümölcsöt, tetemes kárt okozva. Az egymást követő esős napok miatt nem ritkaság az 50-60%-os károsítás sem.

A kései érésű fajtákon megtelepedett az antraknózis, számára kedvező a csapadékos időjárás. Védekezéshez a boscalid hatóanyagú készítmény ajánlható, de csak az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával.

Hazánkban már nagy területen jelen van az amerikai keleti cseresznyelégy, ami sokkal hosszabb ideig repül és tojást rak. Még most is aktív, akár a szüret után a fákon maradó gyümölcsökbe is tojásokat rak, vagyis megalapozza a jövő évi nemzedéket. Éppen ezért a szüret utáni lombfertőtlenítés során érdemes rovarölő szert is tenni a kombinációba, csökkenteni a kártevőnépességet.

A lombfertőtlenítést pedig indokolja a blumeriellás levélfoltosság, ami kicsit rejtve szaporodott, s most szembesülünk a gyakoriságával. Nem veszélyes a helyzet egyelőre – 5-(10)%-os fertőzöttség –, de a jövő évi termést megalapozó rügydifferenciálódáshoz kell a lombozat is.

A sztigminás levéllyukacsodás betegség főleg az őszibarackot támadta meg, korai levélhullást okozva. Mostanra – köszönhetően a védekezéseknek – a betegség terjedése megállt, az új levelek egészségesek. Ennek ellenére a védelmet fenn kell tartani.

A szőlő két fő károsítója a lisztharmat és a peronoszpóra. Most olyan évet élünk, amely során mindkét károsító jelen van és komoly kárral fenyeget. Az igaz, hogy területileg nem azonosak az arányok. A Dunántúl csapadékosabb területein a peronoszpóra terjed, az a fontosabb kórokozó most, de károsít a lisztharmat is, arra is kell figyelni. A peronoszpóra terjedése továbbra is intenzívebb, lombon és fürtön is. Erősödött a betegség mértéke, gyenge-közepes fokozatra, esetenként a levelek ~10-15%-át érintve.

Az elmúlt időszak csapadékos napjai következtében jelentek meg újabb tünetek tömegesen, de ezek sporulálása általánosságban még nem jellemző, így a védekezésekkel még jó eséllyel blokkolhatjuk a fertőzést. Amennyiben ez nem sikerül (vagy az időjárás nem szab gátat), komoly fertőzések alakulhatnak ki az ültetvényekben.

Máshol a lisztharmat veszélyezteti a lombozatot és a fürtöket egyaránt, de itt is jelen van a peronoszpóra, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. A lombozat 5-10%-án található meg a lisztharmat tünete, de megjelent a fürtön is, szerencsére alacsonyabb fertőzéssel. Az érzékeny fajtákon a védekezések ellenére is tovább terjed a betegség. Nagyon kedvez a kórokozónak a párás meleg időjárás, illetve az azt megteremtő, megőrző körülmények.

Az intenzív növekedés miatt idén több zöldmunkára van szükség, ezáltal is csökkentve a kórokozók gyors és erős terjedését. Továbbá a fürt növekedését is segítjük a jól szellőzött lombozattal. A zöldmunkák ellenére sem szabad megfeledkezni a megfelelő permetléfedettségről. A betegség megállítására és a védett állapot fenntartására kontakt+felszívódó kombinációkban kell gondolkodnunk. Emellett ne feledkezzünk meg a szerrotációról sem.

Nagyon érzékeny fejlődési állapotban van a szőlő, borsó nagyságú bogyók, fürtzáródás kezdete. A zivatarok, jégesők miatt sérült fürtökön a szürkepenész fellépése is veszélyeztet. A peronoszpóra elleni védekezésnél érdemes most a folpet hatóanyagot bevetni, annak szürkepenész ellen is jó hatása van.

A tarka szőlőmoly 2 nemzedékének rajzása egyre intenzívebb, mostanság 10-20 imágót fognak a csapdák hetente. Érdemes követni rajzását, hogy jó időzítéssel tudjunk védekezni a tojások vagy a kis lárvák ellen.

Tokaj-Hegyalján a filoxéra levéllakó alakja tűnt fel. Az amerikai szőlőkabóca már elérte az L4-es stádiumot, a fejlettséget tekintve általában kevert populációt találunk. Ahol jelen van, zárlati károsítóként kötelező ellene a védekezés. Továbbá ha iszalag található a területünk mellett, annak lekezelése is megfontolandó, mivel onnan gyorsan újrafertőződhet az ültetvény, amely anyagilag is nagy terhet ró a gazdára.

Az intenzív növekedés nemcsak a szőlőre igaz, hanem az ültetvényekben kelő gyomokra is. A nyári gyomnövények, mint például a paréjfélék, muharfélék és a büntetendő parlagfű is intenzíven növekszik, mechanikai vagy kémiai védekezés szükséges ellenük.

Közeledik a parlagfűvirágzás – A szerző felvétele

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.