Magyarországon – a világ többi országához hasonlóan – széles körben elterjedt a glifozát tartalmú növényvédő szerek használata, amiket a WHO nemrégiben rákkeltőnek és környezetkárosítónak minősített – írja az infostart.hu
A növényvédőszer-felhasználást a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi – fotó: pixabay.com
A növényvédő szeres kezelésekről permetezési naplót, vagy annak tartalmával megegyező gazdálkodási naplót kell vezetni
Szűcs Csaba, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója beszélt az infostart.hu-nak arról, hogy itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatai közé tartozik, hogy folyamatosan ellenőrizze a növényvédő szerek felhasználását, 10 hektár felett pedig a gazdálkodóknak elektronikusan is adatot kell szolgáltatniuk erről a hivatal felé.
Magyarországon magát a növényvédő szerek felhasználását nem kell bejelenteni, ellenben mind a 2008. évi XLVI. élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, mind pedig a 43/2010. (IV. 23.) növényvédelmi tevékenységről szóló FVM rendelet foglalkozik a növényvédő szerek felhasználásával: a jogszabályi előírás alapján az értékesítésre szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről permetezési naplót, vagy annak tartalmával megegyező gazdálkodási naplót kell vezetni
– ismertette Szűcs Csaba.
A növényvédőszer-felhasználást a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi, valamit a már említett FVM rendelet tartalmaz egy olyan előírást is, miszerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről a Nébih elektronikus felületén permetezési naplót kell vezetnie. Fontos továbbá, hogy a termelőnek – a fentebb említett – gazdálkodási naplót is fel kell töltenie a Nébih elektronikus felületére (a már rögzített adatok kivételével) minden naptári év január 31-éig
– tette hozzá a szakértő.
A 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről a Nébih elektronikus felületén permetezési naplót kell vezetnie – fotó: pixabay.com
Mikor hozható forgalomba egy növényvédő szerrel kezelt zöldség vagy gyümölcs?
A kérdésre válaszolva Szűcs Csaba elmondta, hogy minden szer rendelkezik engedélyokirattal – forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel –, amit a Nébih (mint engedélyező hatóság) állít ki. Ez tartalmazza az élelmezésügyi várakozási időt is, vagyis azt, hogy egy növényvédő szeres kezelés után mennyi az az idő, aminek el kell telnie, hogy a termény betakarítható, illetve fogyasztható legyen.
Magyarországon közel ötvenféle glifozát tartalmú készítmény rendelkezik engedéllyel, de miután ezeknek eltérő a felhasználási kultúrája, nincs egzakt válasz arra, hogy esetükben mennyi az élelmezésügyi várakozási idő
– mondta a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója, majd hozzátette, hogy minden fontosabb tudnivaló a termékek címkéjén szerepel, de a hivatal oldalán is lehet tájékozódni.
A munkaegészségügyi várakozási idő, illetve élelmezési várakozási idő betartását a Nébih egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv keretében ellenőrzi, ezen felül olykor szezonálisan és szúrópróbaszerűen is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a magyarországi termelők betartják a várakozási időket, de azért előfordulhatnak olyan esetek, ahol ez megsértésre kerül
– tájékoztatott Szűcs Csaba, megjegyezve, hogy a tilosban járó vállalkozásokról a Nébih jogsértések oldalán lehet tájékozódni.
A munkaegészségügyi várakozási idő, illetve élelmezési várakozási idő betartását a Nébih egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv keretében ellenőrzi – fotó: pixabay.com
Az élelmezésegészségügyi várakozási idő fogalma
Az élelmezésegészségügyi várakozási idő az a napokban megadott időtartam, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között el kell telnie (tehát nem az elfogyasztás időpontjára vonatkozik!). Lényeges tudni, hogy az egyes készítmények élelmezésegészségügyi várakozási ideje növénykultúrához kötött, tehát különböző növények esetében eltérő lehet!
A munkaegészségügyi várakozási idő fogalma
A munkaegészségügyi várakozási idő azt a napokban megadott időtartamot jelenti, amelyen belül a kezelt területre csak az alkalmazott növényvédő szerhez előírt védőfelszerelésben lehet belépni. Védőfelszerelés nélkül csak a munkaegészségügyi várakozási idő letelte után lehet a kezelt területen tartózkodni vagy munkát végezni.
A glifozát használata
2015-ben az ENSZ rákkutatási ügynöksége a glifozátot, az IARC "valószínűleg rákkeltő az emberek esetében" címke alá sorolta. A rákkutatók szerint a gyomirtó kimutatható a kismamák szervezetében: a méhlepényben, illetve az embrionális sejtekben programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. Emellett ártalmas lehet a méhekre nézve, egyes vizsgálatok szerint felhalmozódhat a mézben is.
2021-ben a növényvédő-gyomirtó hatóanyag státuszának megújítására vonatkozó EU-s kérelem szakmai értékelését négy tagállam (Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország) közösen végezte el. Ennek az eredménye az volt, hogy a glifozátot tartalmazó szerek használata kockázatmentes. Ennek eredményeképpen az engedélyt 2023 december végéig hosszabbították meg.
