A MATE rektorának immár sokszor idézett szavai óriási hullámokat vetettek a magyar agráriumban dolgozó szakemberek, gazdálkodók körében, ami nem is csoda, hiszen a szántás elhagyása, a forgatás nélküli talajművelés vagy éppen a no-till nem sokkal ezelőtt még inkább szűkebb körökben zajló viták tárgyai voltak, mintsem a közbeszéd részei.

Ráadásul a "szántást államilag kellene betiltani" mondat elhangzása után néhány nappal zajlott a Természetközeli mezőgazdaság konferencia a Planet Expo keretében, ahol a fentihez hasonló, súlyos mondatok hangzottak el. Néhány példa:

  • Az nem lehetséges, hogy a szalmabálákat erőművekben égessük el. A talaj nem maradhat fedetlenül. (Nagy István)
  • A no-till korparancs. (Nagy István)
  • Az, hogy választanunk kell a biztonságos élelmiszerellátás és a fenntarthatóság között, nem egy valós dilemma. Túltermelés van. (Szabó László)
  • A mezőgazdasági termelés mellékhatásainak következményei drágábbak, mint maguk a termékek. Ez azt jelenti, hogy valaki többet fizet a termelés nem szándékolt következményeiért, mint a fogyasztó a termékért. (Szabó László)

De visszatérve a szántáshoz:

Mire lehet kötelezni a gazdálkodót és mire nem?

Hogy be lehet-e tiltani a szántást, azt ennek a cikknek a keretében nem fogjuk tudni megmondani, de az biztos, hogy a termőföld nem lehet magánügy az alábbi okok miatt.


A termőföld több, mint magántulajdon

A hazai földvagyon védelme az Alkotmányban is nevesítve van, így nem igaz az állítás, miszerint "azt teszek a földemen, amit akarok". A Remény Farm Facebook oldalán is megjelent ezzel kapcsolatban egy bejegyzés, amit érdemes megfontolni:

"A föld sokkal több, mint magántulajdon, nem lehet és nem is szabad árucikként kezelni. Ez a tér, amiben az élővilág létezik, és aminek a gondozása, művelése mindenkire hatást gyakorol, több ennél.

Ha egy területet kitakarok, felszántok vagy túllegeltetek, az délben melegebb, mint a körülötte lévő vegetációval takart vagy mulcsozott rész. Este pedig hamarabb kihűl. Amikor pedig nagy eső jön, a víz jó része lefolyik róla. Azaz a tevékenységemmel megváltoztattam a mikroklímát ezen a kis területen.

Az ország közel kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll, de az emberi hatás majdnem az ország teljes területét érinti. Ha ekkora területen változtatunk a mikroklímán, akkor a makroklíma is megváltozik.

Az élővilágot és az ökológiai folyamatokat nem érdekli, ki van bejegyezve a Földhivatalban tulajdonosként. Ez egy emberi konstrukció. De az, hogy hogyan bánunk ezekkel a területekkel, hogyan műveljük őket, az a teljes élővilágra hatással van, beleértve minden emberi lényt is. (Igen, a városlakókat is.)

Nagyobb közügyet, mint a mezőgazdaság és annak játékszabályai, nem tudok elképzelni."

A támogatás pedig közpénz

"A támogatások közpénzek, tehát azok felhasználásának a gazdák (magán)érdeke mellett a köz érdekeit is szolgálnia kell egyrészt azáltal, hogy támogatja a gazdákat az élelmiszer-termelésben, másrészt pedig a környezeti állapot megőrzésében, a leromlott állapot helyreállításában" – írtuk 2023 januárjában a KAP zöldelvárásaival foglalkozó cikkünkben.

A feltételesség, és ennek a környezeti része arra szolgál, hogy az agrártámogatások az alapszintű környezeti garanciáknak a megteremtését segítsék. Mivel a mezőgazdasági ágazat a környezeti ökoszisztéma-szolgáltatásokra támaszkodik, az agráriumban megtermelt profit olyan környezeti károk okozásához (pl. felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, beporzó rovarok állományainak csökkenése) járulhat hozzá, aminek az ellensúlyozását a társadalom más részei kell, hogy finanszírozzanak. Ezt igyekszik megelőzni az új, zöldebb előírásrendszer.

Nagy István: mindig gondoskodni kell a talajborítottságról, nem maradhat csupaszon a termőföld – Fotó: Shutterstock

Kinek van igaza?

Ez az a kérdés, amire, ha válaszolnánk, akkor tovább ásnánk azokat az árkokat, amelyek a fenntartható és a konvencionális gazdálkodás között húzódnak, pedig jó eséllyel nem az fogja hozzásegíteni a magyar agráriumot a fenntarthatóbb és jövedelmezőbb gyakorlatok megvalósításában. Az árokásás azokon sem segít, akik éppen mostanában döntöttek úgy, hogy felhagynak a gazdálkodással.

Az egyetlen járható útnak az tűnik, ha mindenki megpróbál nyitottan viszonyulni az új trendekhez és mások szempontjaihoz. A fenntarthatóság szószólói nem ellenségei a magyar gazdatársadalomnak, és a magyar gazda sem ellensége a környezetnek.

A rendszer változása a KAP Stratégiai Tervvel megkezdődött, hiszen számos zöldelvárás beépült már az új támogatási rendszerbe. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a Természetközeli mezőgazdaság konferencián arról beszélt, hogy a mostani EU-s szabályozás, amely a KAP Stratégiai Terv szabályrendszerét is megalapozza, a világon a legszigorúbb, tehát nem arról van szó, hogy nem léptünk még a fenntarthatóság irányába a mezőgazdaságban.

Az, hogy most erőteljesen a figyelem középpontjába kerültek a drasztikus változtatásra vonatkozó igények, elsősorban annak köszönhető, hogy 2 olyan év van a gazdálkodók mögött, amely óriási csalódást okozott, hiszen az időjárás, az inputanyagok drágulása, a termények értékesítésének nehézsége egyidejűleg forgatott fel mindent a mezőgazdaságban. Ráadásul egyre közeledik a 2030-as, Green Deal által megszabott határidő is.

Az új trendeket így most nem érdekességképpen érdemes tanulmányozni a gazdálkodóknak, hanem inkább a következő szezon vetéstervéhez és az agrotechnológia tervezéséhez kellene felhasználni a begyűjtött információkat.