Növényvédelmi előrejelzés: nagyon kell figyelni a repcedarázs és a levéltetvek felszaporodására

Az elmúlt 7 napban időjárásunk adott napsütést és csapadékot egyaránt. Esők inkább a múlt hét második felében jöttek, de mennyiségük csak az északnyugatról délkelet felé mutató tengely mentén volt jelentős, máshova alig jutott vagy éppen semmi. Azért mégis fontos, mert jelezte, hogy változás kezdődött, több csapadék várható októberben.

A napsütéses időszakokban még mindig kellemes meleg volt, ami segítette az érést, a kukorica vízleadását, a gyümölcsök színesedését, a szőlő cukortermelését. Az éjszakai harmat ugyan egyre tovább kitart, de a betegségek fertőzésében jelentős szerepet nem töltött be.

Továbbra is gondot okoz a talajok vízkészlete. Míg a felső 10 cm-es réteg kapott több-kevesebb csapadékot, és ez a felszíni réteg kicsit jobb állapotban van, az 50 cm-es mélységig leginkább a vízhiány a jellemző. Az Alföld középső-északi részén 21-35% között mozog a talaj hasznos vízkészlete, máshol ennél kicsit jobb, általában a hasznos vízkapacitás 40-60%-a található a talajban. Ez arra mutat, hogy nagy szükség van további esőkre, a talajok feltöltésére. Erre kapunk most ígéretet, már szerdán elindul az eső, de csütörtökön, pénteken is jön az áldás. Reméljük, az ígért 20-30 mm a legtöbb helyen megvalósul.

Milyen napraforgó- és kukoricatermésre lehet számítani?

Eddig jól haladtak a betakarítások, s a héten is zavartalanul dolgoztak a gépek. Ennek ellenére több helyen is – pl. Nógrád megyében – több tábla napraforgó is lábon áll. Sajnos a fejek mérete elmarad a szokásostól, valószínűleg a termésben is megmutatkozik ez. A jelzett esős időszak megállítja a munkát, és a termés mennyisége és minősége is romlik. A madarak és egyéb vadak is fogyasztják a termést. Szerencsére közeledik a betakarítás vége, egyre kisebb az előbbi veszélynek kitett terület.

A kukoricatáblákon is forgolódtak a kombájnok, de annak még jelentősebb területe van kinn. A termés beérett, a szemek víztartalma folyamatosan csökkent, itt már csak a gépkapacitás és az időjárás határozza meg a betakarítás haladását. Itt a nagyvadak táplálkozása nagyobb kárral fenyeget, amit az ütemezéssel lehet csökkenteni.

A szokásos kártevők már nem aktívak, a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) a száraz időszakban nem terjedt. Most a több napos esős időszak, a tartós nedvesség változtat a körülményeken, így a betegség terjedése újra felgyorsulhat. E tekintetben is a mielőbbi kombájnolás segít.

Sok helyen a napraforgó- és kukoricatarlókat már megmunkálták, készülnek az őszi búza vetésére. A talajok kiszáradt állapota nem könnyíti meg a munkát. Reméljük, e kérdésben kapunk most gyors megoldást.

Milyen állapotban vannak a repcevetések?

Már szeptemberben elvetették az őszi árpát és a tritikálét, általában kisoroltak a növények. A kis növényeken még nem látható betegség tünete, de a kártevők közül már megjelentek a levéltetvek (Aphididae). Igaz, még csak a kolóniaképzés elején tartanak, de mindenképpen figyelemre méltó a korai betelepedésük.

Tritikálé napraforgó után, már szépen kisorolt – fotó: Tóth Miklós

Kezdődő levéltetű-kolónia őszi árpa levelén – fotó: Tóth Miklós

Az őszi növényvédelem feladatait nagy részben meghatározza az őszi káposztarepce, s ez most sincs másképp. Az időben vetett táblák állománya szépen növekszik, már 4 valódi leveles állapotú. Sajnos az előbbi megállapítás nem lehet általános érvényű. Sok helyen hiányos, lassú kelés nehezíti a repce indulását, így a szikleveles állapottól a 4 levelesig vegyesen mindent megtalálhatunk.

A heterogén állományok sokkal érzékenyebbek a korai kártevők támadására, tipikusan a repcebolha (Psylloides chrysocephala) rágására. Így történt ez az idén is, a nyár végére felszaporodott bolhák tömegesen lepték el a kelő repceállományokat. Ahol a termesztési feltételek kedvezően alakultak, ott a kis növények hamar kinőttek a kártevő foga alól.

A repcebolhák még a nagyobb növényt is károsítják – fotó: Lepres Luca

Más táblákon viszont a szikleveles vagy éppen növekedésnek indult kis növényeket tartósan rágják, s azok megrekednek fejlődésükben, s a végén kipusztulnak. Mostanra általában megerősödtek az állományok, s a mostani esők sokat segítenek a további fejlődésben, így a bolhák lassan visszaszorulnak.

Heterogén állomány, sűrű gyomkelés, de még lehet belőle valami – fotó: Tóth Miklós

A repcedarázs (Athalia rose) teljesen más felszaporodási görbét mutat, a nyár végén kezdett nagyobb számban rajzani, majd tojást rakott. Ennek következtében emelkedett az imágók tömege, a lerakott tojások száma, s az álhernyók is megjelentek szeptember elején. Azt követően folyamatosan emelkedik számuk, s növekszik a rágott levélfelület is. A védekezéstől függően gyenge-közepes fertőzés alakult ki. Ennek ellenére a folyamatos megfigyelés szükséges, mert az álhernyók a fejlődésük előrehaladtával egyre nagyobb étvággyal táplálkoznak. 2-4 álhernyó/m² már veszélyes, védekezni kell ellenük. Meglepő, hogy a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyói is betársulnak a levélzet fogyasztásába.

A gyapottok-bagolylepke hernyója a repcét is elfogadta – fotó: Lepres Luca

Egyelőre még csak kis kolóniákat alakítottak ki a levéltetvek (zöld őszibarack-levéltetű - Myzus persicae), de kedvező időjárásban gyorsan szaporodnak. A mostani időjárás viszont inkább csökkenti népességüket. A kártevő terjeszti a tarló-sárgaságvírust, ezért a kolóniák számának és méretének növekedése esetén a védekezés indokolt ellene.

A dunántúli táblákon a repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) jelent meg. A betegség még csak gyenge fertőzést ért el, de a foltok sporulálnak, ami nedves körülmények között – és mi várható most? – a fertőzések erősödésére kell számítani. Szintén nedves körülmények között fertőz a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans), ami eddig nem jelent meg, de most a betegség tünetét felfedezték egy Heves megyei táblán.

Fómás levélfoltosság tünete repce levelén – fotó: Lepres Luca

Repcében erősödik a gyomosodás, s az esős időszak után újabb gyomkelési hullám jön. Fel kell készülni a gyomirtásra. Az őszi kelésű T1, T2 gyomok, esetleg nyárvégi kelésű T4-es fajok ellen biztonsággal fel lehet lépni. Sok táblán viszont a mezei aszat (Cirsium arvense) felszaporodása figyelhető meg. Ilyen helyeken a gyom 2-4 leveles példányai növekednek, nem lesz könnyű megfékezni térfoglalását.

A gyümölcsök közül már csak a szőlőért kell aggódni

A gyümölcsök közül már csak az alma és a körte szürete tart, majd jön még a birs és a naspolya. Növényvédelmi teendő már nincs a termés védelmére.

A zöld vándorpoloska még mindig táplálékot keres – fotó: Lepres Luca

Moníliás gyümölcsrothadás almán – fotó: Lepres Luca

Megkezdődött a csonthéjasok lombhullása. Tipikusan az őszibarack levelei megsárgultak és hullanak, de a cseresznye és meggy levelei is színeződnek, és kezdődik a lombhullás. Ebbe a folyamatba besegít a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) és a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) terjedése is.

Szedik a szőlőt is. Az eddigi időjárás az érést segítette a cukorfok emelkedését. Sokan emiatt vártak a szürettel, kiemelkedő minőségben bízva. Betegségek közül már csak a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) veszélyezteti a fürtöket. Eddig az időjárás féken tartotta a betegség terjedését, de most a csapadékos időszak beköszöntével a fertőzés veszélye megugrik. Figyelni kell az ültetvények állapotát, s gyors szürettel megmenteni a termést, amennyiben a betegség rohamos terjedése veszélyezteti azt.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!