A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. területén 2010 óta szerveznek egyre fokozódó érdeklődés mellett efféle programokat, így mostanra már odaadó házigazdaként, gördülékenyen koordinálták a szép számú vendégsereget.

A rendezvény sikeres lebonyolításának az időjárás is kedvezett, ami különösen előnyös abból a szempontból, hogy itt látható a térség legnagyobb repceterülete. A tervezett 9 fajtatulajdonos bemutatójából ezúttal 8 valósult meg, mivel a Martonvásári Gabonakutató Központ táblájában a bundásbogár sajnálatos módon túlságosan nagy kárt okozott, így annak 3 fajtájú állományának megtekintése ezúttal elmaradt.



A ménesbirtok nagy tanácstermében kezdődő rendezvényt Garai András, a MM Zrt. vetőmag ágazatvezetője nyitotta meg, aki máris a május 24-én életbe lépett új, a neonikotinoid rovarirtó szerek betiltására vonatkozó uniós rendeletre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a növényvédő szerek felfüggesztése két évre szól, és decemberben lép hatályba, vagyis a vetésnél még nem okoz problémát, mert idén még használható. Hangsúlyozta, hogy ennek a rendeletnek a repce a legnagyobb vesztese, ugyanis a levéltetvek terén keletkező komoly károsodás akár 30%-os terméseredménycsökkenést is eredményezhet.
„A világon mintegy 60 millió tonna repce terem, ebből 20 millió tonna az unióban. Az előttünk álló két év alatt kiderül, hogy a méh- és rovarpopuláció hogyan fejlődik, ám a méhészeket is meg lehet érteni, mivel minden negyedik falat étel, amit megeszünk, rovarporozta növényből keletkezik.” A szakember Albert Einstein szavait idézte, aki szerint a rovarok kipusztulása után 4 évvel az emberi élet is megszűnne.

Majd a növénytermesztő gazdák részére biztosított Európai Uniós agrártámogatások feltételrendszerének változásairól Németh Tibor, a MVH Békés Megyei Kirendeltség kirendeltség vezetője beszélt. Tájékoztatójában az érdeklődőket a legszélesebb körben érinthető normatív támogatásokról beszélt, valamint a gyakorlati tudnivalók jelentőségére hívta fel a figyelmet.



Ezt követően Pitvaros határában folytatódott a program. Első állomásként a kukorica gyomiritási skáláját mutatták be. Páll László agronómus technológiai ismertetőjéből kiderült, hogy a bemutatott takarmánykukorica 2013. május 8-án lett vetve, előveteménye hibridkukorica volt, talajelőkészítésént őszi mélyszántást alkalmaztak, a talaj tápanyagként ősszel szervestrágyát (szarvasmarha) kapott.

Múlt év augusztus végétől decemberig 196.6mm eső hullt, az 50 éves átlag ugyanerre az időszakra 228mm volt. Bár idénre aszályos évet jósoltak, legtöbb csapadék eddig márciusban volt, amit áprilisban visszafogott időszak követett, de augusztustól május 27-ig összesen 512,2 csapadék érkezett a talajra.

Szabó Roland, a Sumi Agro Hungary Kft. szakmai- és termékmenedzsere, gyombiológus azonban már a Sumicorn gyomirtó hatásairól beszélt. Elmondta, hogy egy kísérletsorozat kellős közepén tartanak, és hogy legnagyobb sajnálatára nem sikerült megvalósítani azt a tervet, hogy a bemutató napjára egy időskálán be tudják mutatni a Sumicorn termék különböző szakaszokban megmutatkozó hatását, mivel a kukorica gyomirtása igen problematikus, hiszen a terveket napokra-hetekre könnyen keresztülhúzhatja egy nem várt időjárási fordulat. A Sumicorn egy alapvetően korai post készítmény, ami három nagyon markáns hatóanyaggal dolgozik, és mindegyik talajon keresztül is aktív.

A hatóanyagok szelektívek a kukoricára nézve, minden helyen minden kísérlet beállítására azonban sosincs lehetőség, így az adalékolás itt sem lett beállítva, de arra felhívta a figyelmet, hogy a hatóanyagok teljesítése savas közegben még intenzívebbek.
Extrém sok csapadékra és hideg időre utalva elmondta, hogy a tartamhatással bíró készítmények alapvetően úgy lettek kifejlesztve, hogy a kipermetezést követő két héten belül, átlagos csapadéknál a csírázási 3-5 cm-es mélységben fejtik ki hatásukat, hogy a későbbi csírázást gátolják. Azonban az átlagosnál több eső a hatóanyagot mélyebbre mossa, így kikerül a csírázási zónából, a hűvös esős időben pedig a kukorica sem a tervezettek szerint fejlődik.

A szakember arra különösen felhívta a figyelmet, hogy a termesztők a gyomirtót ne az ára alapján, hanem inkább  a gyomproblémához és az évjárathoz igazítva válasszák, mert így sokkal nagyobb hozamban bizakodhatnak.

A növényi fejlődésekre kíváncsi csapat következő állomásként a repceföldre érkezett, ahol Páll László, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. területén 13 éve dolgozó agronómus, repce és őszi búza, műtrágya, tápanyagos, fajtakísérletes ágazatvezető elmondta, hogy a ménesbirtok területén 120 parcella, azaz 380ha az összesen elvetett repce, ebből 290ha olajrepce, a fennmaradó vetőmagrepce. Az őszi káposztarepce előveteménye őszi búza volt. A talajelőkészítést szántás nélküli technológiával végezték, a repcét október 2-án vetették.

A rovarvédelmet a a Sumi Agro növényvédő szereivel (Inazuma, Spur, Toledo, Sosfonin Flow, Don-Q) végezték, ezek hatásait Tasi Attila, a Sumi Agro Hungary Kft. szaktanácsadója ismertette.

Az alapos tájékoztatást követően a fajtatulajdonosok mutatták be növényeik előnyös tulajdonságait, akik az érdeklődők felmerülő szakmai kérdéseire is készségesen válaszoltak.