Sikeres öko családi gazdaság a Duna-Tisza közén? Találtunk egy jó példát!

A pincesoráról híres Hajós környékén alakították ki családi gazdaságukat – Fotó: Agócs Péter

Meséljetek a kezdetekről! A legtöbben nem is hallottak még az Őrjeg térségéről…

A családban örökölt termőföld területek és későbbiekben a 2015-ös Fiatal Gazda pályázat adta meg a lehetőséget arra, hogy az álmokat elkezdjük megvalósítani. Fontosnak tartottuk, hogy tájhoz igazodó, természetközeli, többféle mezőgazdasági ágazatot is magába foglaló tevékenységi kört alakítsunk ki, mint amilyen egy „régi típusú” családi gazdaság.

Vannak tanyáink, szántónk, legeltetéssel és kaszálással hasznosított Natura 2000 gyepterületeink, másfél hektár szőlőnk, 50 méhcsalád, és néhány nagyobb haszonállat.

Az Őrjeg a Duna-Tisza köze déli részén, a Kalocsai Sárközben terül el, ez a Turjánvidék természeti, tájképi értékekben egyik legváltozatosabb és legértékesebb területe, mi is ennek a területnek a közelében gazdálkodunk, nagyrészt ökológiai gazdálkodás formájában.

"Fontosnak tartottuk, hogy tájhoz igazodó, természetközeli, többféle mezőgazdasági ágazatot is magába foglaló tevékenységi kört alakítsunk ki, mint amilyen egy régi típusú családi gazdaság" – Fotó: Agócs Péter

Milyen növénykultúrákkal foglalkoztok? Mi az, amivel érdemes belevágni az ökológiai gazdálkodásba?

A területek egy részén, 25 ha-on mi is klasszikus szántóföldi kultúrákkal foglalkoznunk, elsősorban biogazdálkodásban alkalmas növényeket termesztünk. A szántó, gyep és gyümölcsöseink java részét a Vidékfejlesztési Program ökológiai gazdálkodási programjába vontuk be, de az agrár-környezetgazdálkodási programban is több területtel, elsősorban a szőlőterületekkel (1,5 ha) részt veszünk. A terményt általában egyetlen közeli biogabona-kereskedőnél értékesítjük, körülbelül 20-30, de akár 50 % -kal is magasabb áron tudjuk eladni.

Természetesen a kompenzációs kifizetések is nagyon lényegesek a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából, főleg ha arra gondolunk, hogy biogazdálkodásban a termés mindig elmarad a „rekordoktól”, az idén 2 tonna zabot takarítottunk be hektáronként.

A nemesnádudvari kadarkát is biogazdálkodásban termeszetik – Fotó: Agócs Péter

Mondhatjuk, hogy ti felkészültetek az új Közös Agrárpolitika (KAP) kihívásaira? A tervek szerint ugyanis az új KAP magasabb környezeti elvárásokat fog támasztani a gazdálkodók felé, és a precíziós gazdálkodás mellett az biogazdálkodás is a preferáltabb ágazatok közé fog tartozni.

Mi a kezdektől úgy építettük fel a gazdaságunkat, hogy a földjeinket a természettel a lehető legnagyobb összhangban műveljük. Biztosan számunkra is sok újat fog hozni a megváltozott feltételrendszer, de nem tartunk tőle.

Bízunk benne, hogy a változtatások nem akadályozzák majd a további fejlődést, a lényeg úgyis az, hogy tovább lehessen lépni. Meg kell találni annak a módját, hogy hogyan lehet jövedelmező a mezőgazdaság akkor is, ha a fenntarthatóság és a környezet még komolyabb elvárásokat támaszt felénk.

Kihívások ettől függetlenül is mindig akadnak: jelenleg a férjemmel, Péterrel ketten végezzük a szükséges teendőket. A vetés és az aratás kivételével egyelőre mindent meg  tudnánk csinálni, ehhez van néhány erőgépünk: egy John Deere traktor, egy 50 lóerős VTZ, és hozzá való munkagépek, ami az állatok körüli teendők elvégzéséhez is pont megfelelő, és egy kisebb japán traktor, ami 150 cm-es sortávú szőlőültetvényben jól alkalmazható. A szüret nagyobb gond, ott mindig szükségünk van arra, hogy idénymunkában foglalkoztassunk néhány főt, de a gazdaságunk lassan egyébként is igényelni fog még állandó alkalmazásban humán erőforrást, lassan nem bírjuk ketten az egészet.

Az állatokat említetted: kárpáti borzderes szarvasmarhával is foglalkoztok, ha jól tudom. Milyen céllal tartjátok ezeket az állatokat, és honnan jött az ötlet?

A kárpáti borzderes szarvasmarha egy kisebb testű, jól emberhez szoktatható, szinte teljesen extenzív körülmények között is jól tartható szarvasmarha, ideális a biogazdálkodásba vont gyepterületek karbantartására. Nekünk fontos volt, hogy a már nem művelt egykori „zártkerti” területeket valahogyan szinten lehessen tartani, ehhez is nagyszerűek ezek az állatok.

A kárpáti borzderes szarvasmarha jól tartható extenzív körülmények között – Fotó: Agócs Péter

A tartását jellemző szerény körülmények nagyon szívóssá és ellenállóvá alakították a fajtát. A tenyésztése során elsődleges szempont, a fajtára jellemző in situ génmegőrzés, azaz a hármas hasznosítás fenntartása (tej- és hús-haszon, valamint igáztatás). Mivel a fajta kiválóan alkalmas a háztáji állattartásra, ezért a tevékenység újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet.

Hasonlóan jól alkalmazható, mint a magyar szürke szarvasmarha, viszont annál kisebb testű és kevésbé vad. A Kárpáti Borzderes Tenyésztők Egyesülete jelenleg azért dolgozik, hogy őshonos fajtaként ismerjék el, illetve szintén sokat tesznek a háztáji marhatartás visszahozásáért, amire ez a fajta tökéletes választás lehet.

Hogyan tovább, milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve?

A tevékenységeink között van számos olyan, amit nem érdemes már növelni, ha nem tudunk előre lépni a feldolgozás irányába. Ilyen például a szőlőtermesztés. Jelenleg egy hektár kadarkánk van és fél hektáron bianca, az egész szőlőterület biotermesztésben. A termést felvásárlónak adjuk el, de sajnos így nem éri meg hosszú távon.

A Mezőgazdasági kisüzemek támogatása c. pályázati felhívásra adtuk be most a fejlesztési ötleteinket, szeretnénk a gyümölcs- és szőlőfeldolgozás, borkészítés eszközhátterét kialakítani, a már futó LEADER pályázatunkkal kiegészítve. Emellett több pályázatunk is folyamatban van: egy népi építészetet támogató konstrukcióra is benyújtottuk pályázatunkat, helyi védett épületünk felújítása és hosszú távú megőrzése céljából, illetve tanyafejlesztési támogatások is segítették a lakóházunkat komfortosabbá tenni. Valószínűleg a gyógynövény telepítést támogató lehetőségeket sem fogjuk kihagyni.

A hosszabb távú tervek között pedig a már említett kettős hasznú tehenek tejének feldolgozása és kistermelői húsfeldolgozás húskészítményeik értékesítési rendszerének kialakítása van soron: 30 hortobágyi fehér rackajuhunk van (bár a szám mostanában naponta emelkedik, most zajlanak az ellések). Először csak a gyep karbantartása miatt tartottuk őket, ma azonban már a helyi értékesítésén gondolkodunk. Húsa jóval „fogyasztó-barátabb” például a merinóhoz képest, kevesebb faggyút tartalmaz, így akár szélesebb fogyasztói réteget is el lehetne vele érni.

A méhészeti termékeknél már látjuk, hogy valóban el kell felejtenünk a felvásárlóknak való értékesítést: 50 méhcsalád esetén jobban kifizetődő, ha palackozzuk a mézet és értékesítjük, az Őrjegi vegyes virágmézünk 2019-től nemzeti parki védjegyes termék. A koronavírus-járvány ideje alatt ráadásul jelentős mértékben megemelkedett a kereslet a méz iránt.

A feldogozott termékek értékesítését a mézzel kezdték - az idén jelentős növekedést tapasztaltak a keresletben – Fotó: Agócs Péter

Az időjárásra sokan panaszkodnak az idén, főleg a gyümölcstermesztők jártak rosszul a tavaszi fagyok miatt. Nálatok hogyan alakult a mezőgazdasági év?

Sajnos az akácvirágzás idején sokkal hidegebb volt, mint amit elbírtak volna a virágok, ezért országosan jelentős mézkieséseket okozott. A repcevirágzás is rövidebb ideig tartott a szárazság miatt, így repcemézből is kevesebb lett, sajnos nekünk is elmaradt a méz mennyisége az ideálistól.

De a kártevők is nagy meglepetést okoztak: gyümölcsösünkben tavaly még nem találkoztunk a nyugati dióburok-fúrólégy kártételével, az idén azonban szinte nem tudtunk diót szüretelni. Jövőre nekünk is előre kell lépnünk a biológiai védekezés irányába.

Végül beszéljünk pár szót a natúrparkról! Az Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark, melynek te vagy az elnöke, az ország 16. és egyben legfiatalabb natúrparkja, most ősszel volt a címátadó ünnepségetek, a koronavírus-járvány miatt nehezített körülmények között.

Azt látjuk, hogy a tevékenységünkhöz leginkább illeszkedő, nevesített együttműködés a natúrpark. Számos jó példát láttunk az országon belül, ezért néhány hasonlóan gondolkodó, gazdálkodó környékbelivel összefogtunk azért, hogy nagyobb figyelmet kaphasson a természettel összhangban, mégis a mezőgazdaságból megélni akaró szemlélet. Sikerült kialakítani egy jó együttműködést az érintett önkormányzatokkal, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, helyi vállalkozókkal, így teljes a kép.

Hosszabb távon a natúrparkok turisztikai és környezeti nevelési pillérjei kapcsán szeretnénk majd agrotúrákat szervezni, melyek során az Őrjeg természeti látnivalóinak, települések kulturális értékeinek megismerését a mintagazdaságok (pl. a Borókafarm vagy bioborászatok) bemutatásával és kézműves termékek helybeni értékesítési lehetőségeivel szeretnénk majd komplexebbé tenni.

Natúrparkok Magyarországon – Grafika: Trifusz Péter (Magyar Natúrpark Szövetség Facebook oldala)