A precíziós adatgyűjtés és a zónaszintű differenciálás eredményeiről tartott előadást Futó Márton OKJ-s növényvédős szakértő a PREGA konferencián.

Alapgondolata a következő volt: a kukoricatermesztés hatékonysága jó tervezéssel jelentősen növelhető, és mindössze 7 gramm plusz súly egy kukoricacsövön fél tonnás többlettermést hozhat hektáronként. Az elmúlt három év során Baranya, Tolna és Somogy megye területén több termelő precíziós adatainak elemzésével foglalkozott, ezt összegezte.

Milyen tényezők befolyásolják a kukorica termését?

A kukoricatermés alakulását számos tényező befolyásolja, beleértve a fényt, a csapadékot, a hőmérsékletet és a tápanyag-ellátottságot. Ezek közül sok tényezőt csak részben vagy egyáltalán nem tudunk befolyásolni, viszont a fajtaválasztás, a vetésidő és a tápanyag-utánpótlás jelentős hatással lehet a hozamra.

Az elmúlt évek időjárási körülményei nagyban eltértek egymástól. A különböző termőzónákban elért hozamok elemzése rávilágított arra, hogy egyes hibridek még szélsőséges körülmények között is képesek 5-7 tonnás termésátlagot produkálni.

kukorica

A fajtaválasztás és a vetésidő is hatással van a hozamra - Fotó: Pixabay

A hibridválasztás szerepe a hozamnövelésben

A hozamok elemzése során egyértelművé vált, hogy a hibridválasztás kulcsfontosságú tényező. A hibridek között jelentős eltérések vannak abban, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, valamint abban, hogy milyen csőtípussal rendelkeznek.

  • Fix csőtípusú hibridek: Ezek stabilan hozzák az adott körülmények között elérhető maximális termést, de kevésbé képesek kompenzálni a változó körülményeket.
  • Flexibilis csőtípusú hibridek: Jobban alkalmazkodnak az időjárási és talajviszonyokhoz, így szélsőséges körülmények között is kedvezőbb hozamokat adhatnak.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy a rosszabb adottságú területekre inkább a flexibilis hibridek, míg a jó termőképességű talajokra a fix csőtípusú hibridek ajánlottak.


Vetésidő és tenyészidő jelentősége

Az elmúlt évek hozameredményei azt mutatták, hogy a vetésidő és a hibrid FAO-száma közötti összefüggések döntő jelentőségűek. A korai vetésű, rövidebb tenyészidejű hibridek az aszályos évben (2023) kiemelkedően teljesítettek, mivel még a száraz időszak beállta előtt elérték fejlődésük kritikus szakaszait. Például a DKC 4125 hibrid 12 tonnás termést hozott minimális nitrogénellátással.

A stabilabb, hosszabb tenyészidejű hibridek (pl. DKC 4391) későbbi vetés esetén is jól teljesítettek, mivel kevésbé voltak érzékenyek a szélsőséges időjárásra. A tapasztalatok szerint az optimális vetési stratégia meghatározásához elengedhetetlen a termőhely-specifikus adatgyűjtés és a precíziós hozamtérképezés.

Tőszám és vízellátás összefüggései

A megfelelő tőszám megválasztása kulcsfontosságú a hozam maximalizálása érdekében. A túl magas tőszám csökkentheti az egyes növények vízellátottságát, míg az alacsony tőszám kihasználatlan termőterületet eredményezhet.

A 2023-as évben végzett kísérletek során egyes hibrideknél (pl. P90 74) a különböző tőszámmal vetett parcellák között jelentős eltérések mutatkoztak. A túl sűrű vetés esetén a növények versengtek a vízért és a tápanyagokért, ami terméscsökkenést eredményezett. A vízellátás jelentősége különösen az utóbbi években vált kritikussá, amikor az aszályos időszakok egyre gyakoribbá váltak. Az ukrán háború hatásai miatt megnövekedett energiaárak pedig tovább növelték az öntözés költségeit, ezért a vízhasznosítás optimalizálása még fontosabb szemponttá vált.

kukorica

Megfelelő hibridválasztással növelhető a hozam - Fotó: Pixabay

Hogyan válasszunk megfelelő hibridet?

A megfelelő hibrid kiválasztása során az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni:

  • Termőképesség: Magas hozamot ígérő hibridek esetén biztosítani kell a megfelelő tápanyagellátást és vízellátást.
  • Stabilitás: Szélsőséges időjárási körülmények között is kiszámítható teljesítményt nyújtó fajták előnyben részesítése.
  • Csőtípus: Fix vagy flexibilis csőtípus kiválasztása a termőhely adottságainak megfelelően.
  • Tőszám: Az adott terület vízellátottságához és tápanyagkészletéhez igazított vetéssűrűség.
  • Kórokozókkal szembeni ellenállóság: A makrofomina gomba egyre nagyobb problémát jelent, ezért érdemes olyan hibrideket választani, amelyek ellenállóbbak ezzel szemben.

Hektáronként fél tonna múlik rajta

A precíziós mezőgazdaság adatai alapján egyértelműen látható, hogy a kukoricatermesztés optimalizálásához elengedhetetlen a termőhelyi sajátosságok figyelembevétele és a megfelelő hibrid kiválasztása.

A zónaszintű differenciálás, a precíziós adatgyűjtés és a tőszám-optimalizálás mind olyan tényezők, amelyek akár féltonnás hozamnövekedést is eredményezhetnek hektáronként – mindössze 7 grammnyi többlettel egy kukoricacsövön.

Indexkép: PREGA konferencia