Mindez Prencsok János vadkárszakértő előadásából derült ki, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének információs központjában tartott.

Az Agroinform.hu is folyamatosan foglakozik a mezőgazdaságnak oly sok gondot okozó témával. Mint nem egyszer megírtuk, nemcsak az érintettek, hanem a törvényalkotással foglalkozó szakemberek is a vadkárokat tartják a vadgazdálkodás legkritikusabb pontjának. Ennek kérdésében áthidalhatatlannak tűnő érdekellentét van a mezőgazdálkodók, az erdőgazdálkodók és vadgazdálkodók között. Ezen az áldatlan állapoton kíván változtatni a a hatályos 2015. évi vadászati törvény és az FM 2017. évi tervezett miniszteri rendelete, amely várhatóan még áprilisban megjelenik. Ennek részleteit Prencsok János „Vadkárokkal kapcsolatos jogszabály változások és vadkár felmérés képekben” című előadásának alapján ismertetjük.

Ha a vadász a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében őt terheli – fotó: Prencsok János

A jogszabály egyértelmű szigorítást jelent mind a vadászatra jogosultak, mind a földhasználók számára. Összességében növekszik mindkét fél kötelezettsége. Ezek elmulasztása vagy nem elégséges végrehajtása az eddigieknél súlyosabb következményekkel járhat. A jogalkotók törekvése, hogy a két fél az eddigieknél sokkal hatékonyabb együttműködést folytasson, és legfontosabb céljuk a megelőzés legyen.

A vadászatra jogosultak kötelezettségei

A vadászok kötelesek hivatalos kapcsolattartót megadni, és az éves nagyvad-kilövési tervet teljesíteni. Fokozott vadkárveszély esetén megelőzést, elhárítást szolgáló vadgazdálkodási berendezést kell elhelyezniük, egyeztetés után ideiglenes villanypásztort telepíteni és hozzájárulni a földhasználó általi más riasztási módszer alkalmazásához is. A jogszabály kimondja azt is, hogy vadgazdálkodási létesítménynek minősül a vadkárelhárítást szolgáló kerítés. Elhelyezéséhez, építéséhez továbbra is szükséges a földhasználó előzetes hozzájárulása.

A földhasználó köteles az erdőterület szélétől legalább öt méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúrát termeszteni, amelynek magassága lehetővé teszi az erdőből kiváló vad észlelését és vadászatát – fotó: Prencsok János

A rendelet kiköti: ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben bekövetkező vadkár teljes egészében őt terheli.

A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért a polgári törvénykönyvben foglalt szabályok alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt is megtéríteni.
Vadkárnak minősül a vad által okozott kár 10 százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

A földhasználók új kötelezettségei

A földhasználónak az eddigi értesítési és közreműködési kötelezettségek mellett több újat is előír a törvény. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és

a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni köteles.

A károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdőterület szélétől legalább öt méter szélességben köteles olyan mezőgazdasági kultúrát termeszteni, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváló vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát.

A fokozottan vadkárveszélyes területen mezőgazdasági tábla esetén köteles

hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen,

ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadász fedezi.

A Vhr. 82/A. § (3) pontja alkalmazásában ha a földhasználó a törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget,

a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

Ez nagyon súlyos és szigorú kötelezettség a földhasználókra nézve!

Hogyan kell érvényesíteni a vadkárigényt?

Ha a föld használója vadkárigényét érvényesíteni kívánja, úgy az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével, köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni! Ha a károsult és a kárért felelős személy között öt napon belül nem jön létre egyezség, akkor az önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni.

A jogalkotók törekvése, hogy a két fél az eddigieknél sokkal hatékonyabb együttműködést folytasson, és  legfontosabb céljuk a megelőzés legyen – fotó: Prencsok János

A felek az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérhetik másik szakértő kirendelését, a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette.

A vadászatra jogosultnak vadkáralapot kell képeznie

A vadászatra jogosultnak a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkáralap) kell létrehoznia. A vadkáralap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel teljesíthet kifizetést.

A vadászati hatóság

a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha a vadkáralap képzését nem igazolja,

vagy ha a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.

Az előadással kapcsolatosan érdeklődni lehet: T: 06 30 9680 359, E-mail: vefapj@gmail.com