Folytatjuk a veszteséggel foglalkozó témánkat. Most már a teendőkkel, ami segíthet a veszteség mértékének csökkentésében. Minden a részletekben rejlik, kell hozzá a mérnöki gondolkodás és problémamegoldó képesség, meg a gazda szeme, aki jelen van, lát és dönt.
Közeleg a tavaszi betakarítási szezon, újra silózni fogunk. Elgondolkodtak már azon, hogy a silózás egy hete alatt mekkora gazdasági kárt lehet okozni a telepen éves viszonylatban, láthatatlanul? Érdemes ránézni a táblázatokra... A takarmány kincs, aminek egy része nincs meg. De akkor hol van?
A szilázs tömörsége és annak hatása éves szinten
Az alábbi táblázatban látható adatokat már régen ismerjük (Ruppel, 1992). Az adatok alapján a veszteség mértéke akkor szorítható 15% alá, ha a szárazanyag-tömörség eléri a 255-260 g/kg sza értéket.
• Ez egy 35% szárazanyag-tartalmú szilázs esetében 730-740 kg szilázst jelent 1 m3 térfogatban.
• Amennyiben vizesebb a szilázs, pl. 30%, akkor már 850-870 kg kell a fenn említett tömörség eléréséhez 1 m3 térfogatban!
Az alábbi táblázatban látható, hogy a tömörségnek jelentős hatása van a telep éves veszteségére. A %-os veszteségértéket rávetítettem egy átlagos hazai telep adataira (450 tehén és szaporulata; 1 év tárolás és etetés; veszteséggel együtt 5500 tonna kukoricaszilázs/év; 30 Ft/kg kukoricaszilázs 2023-ban), így kaptam a fel nem etetett kukoricaszilázst tonnában kifejezve, a forintban kifejezett veszteséget és azt a termőterületet, ahol lehetett volna profittermelő árunövényt termeszteni.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Sajnos még ideális tömörség mellett is elveszítünk közel 800 tonna szilázst az 5500 tonnás tételből. Ez a minimumérték, ami a nem látható veszteség mértékét mutatja, a romlási és a kitárolási veszteség nincs benne. A 825 tonna szilázs jelenlegi átlagáron kb. 25 millió forint és közel 50 ha kiesett termőterület. Ennek mérséklésére kevés lehetőségünk van, de a veszteségek saját telepi mértékét jobban kellene látnunk, és megelőzésének emberi-műszaki kérdéseit jobban meg kellene fontolunk!
A tömörség hatása a szárazanyag-veszteségre 180 nap tárolást követően (Ruppel, 1992), kiegészítve a 2022-es hazai adatokkal (Orosz)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az összefüggést pontosabban írja le az alábbi, 1. diagramm. A képlet (y = -0,0522x + 28,42) segítségével pontosan ki lehet számolni, hogy a saját depóban mért, kiköbölt tömörség esetében 180 nap alatt mennyi veszteségre számíthatunk. Az x a szárazanyag-tömörség, az y pedig a veszteség mértéke %-ban. Az összefüggés rendkívül szoros, amit a magas R2 érték jelez (legszorosabb összefüggés: 1,0)
A tömörség hatása a szárazanyag-veszteségre – a nem látható veszteség és romlás együttes mennyiségére (Ruppel, 1992)
A táblázat és a legújabb adatok alapján tehát a 260 kg sza./m3 térfogatsúly megközelítése az elérendő cél. Ekkor a veszteség mértéke 100 vagon kukoricaszilázsból 15 tonna kukoricaszilázs (2023: kb. 1 ha). Ez nem romlási vagy kitárolási veszteség, hanem az ún. nem látható veszteség (elillanó CO2, vízpára sb.) mértéke, ami a depóban maradt levegő következménye. Ezért érdemes már silózáskor, az ajánlott tömörség elérésével minimalizálni a bontatlan silótérben bekövetkező veszteségeket.
A behordási sebesség és annak hatása éves szinten
De hogyan? Különösen azért problémás a feladat, mert a járvaszecskázó kapacitása (1000-1500 tonna / 10 üzemóra géptípustól függően) jóval nagyobb, mint általában a szállítási és taposási kapacitás. Ezért e három tényező egymáshoz illesztése elsődleges jelentőséggel bír a kukoricaszilázs tömörsége és a lazább kazalban bekövetkező szárazanyag (és anyagi) veszteség szempontjából. Az sem utolsó szempont, hogy rosszabb évjáratok esetében a behordott zúzalékból mennyit tudunk ténylegesen megetetni a tehenekkel, illetve hogy hány hektáron tudtunk volna nyereséggel eladható árunövényt termelni.
A Wisconsini Egyetem Extension Forage Team honlapján (magyar nyelven is!) elérhető egy számítás, ami segítséget nyújt abban, hogy a különböző fizikai paraméterek, mint a silófal magassága, a szecska behordási sebessége, a szárazanyag-tartalom, a tömörítési rétegvastagság, a traktorok száma és összsúlya, a taposás időtartama, hogyan hatnak a várható tömörség értékére hagyományos silózási technológiát alkalmazva (hagymarétegekben taposva, csak traktorokat alkalmazva, tömörítőhenger nélkül). Korábban az alábbi elemzésben ezen wisconsini táblázatot használva számoltam ki néhány variációt, melyekhez most hozzáillesztettem a várható veszteség mértékét.
Van egy másik mód is a tömörség becslésére, ami egy tapasztalati képlet:
Behordási sebesség (tonna/óra) = tömörítő traktorok összsúlya kg / 800
Például: 16.000 kg traktor / 800 = 20 tonna/óra behordás. Ez bizony nem sok, nem fognak végezni időben, tehát kevés a 2 db 8 tonnás traktor!
Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy a behordási sebesség hogyan hat a kukoricaszilázs várható tömörségére 20 cm-es rétegvastagság mellett és 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítő traktor használatakor, 140%-os taposási időtartam mellett (behordás + 40%= pl 10 óra + 4 óra). A megadott paraméterekkel a 240 kg/m3 tömörséget csak úgy lehet elérni, ha 20 vagont hozunk be a telepre egy nap. Ez kevés, mert ki fogunk csúszni a 3 napos maximális tömörítési időtartamból (kb. 1 méter/nap). Az 50 tonna/óra behordási sebesség mellett már 117 kg-mal kevesebb lesz 1 m3 silótérben! A legnagyobb üzemek 100 tonna/óra behordási sebességén ez a csökkenés már 174 kg értékű!
A megadott technikai adatokból kiindulva tehát látható a várható tömörség, amiből kiindulva kiszámoltam a veszteség mértékét %-ban kifejezve. Ezt követően a %-os értéket rávetítettem egy átlagos hazai telep adataira (450 tehén és szaporulata; 1 év tárolás és etetés; veszteséggel együtt 5500 tonna kukoricaszilázs/év; 30 Ft/kg kukoricaszilázs 2023-ban). A 20 tonna/óra (239 kg sza./m3 ) és a 100 tonna/ha (178 kg sza./m3) behordási sebesség közötti tömörségkülönbség (239 vs. 178 kg sza./m3) az adott taposási kapacitás mellett az átlagos telepen – 6 M Ft veszteséget okoz éves szinten! A silózás 3 napja alatt a nem megfelelően tervezett taposás nem látható vesztesége ez.
A veszteség mértéke akkor szorítható 15% alá, ha a szárazanyag-tömörség eléri a 255-260 g/kg sza értéket – A szerző felvétele
Hozzá kell tenni, hogy +175 tonna kukoricaszilázzsal többet veszítünk el az éves készletből, amit nem lehet megetetni, de fizettünk a művelési költségért és vetőmagért, valamint a taposás és fedés is pénzbe került – feleslegesen. Ez az anyag beérkezett a telepre, de soha nem lett megetetve. Ha ehhez még hozzátesszük a romlási és kitárolási veszteséget is, akkor együttesen már legalább 20%-nál tartunk, ami további károkat okoz.
Kiszámoltam a potenciális termőterületet is, mely kárba veszett, és lehetett volna árunövényt termeszteni rajta. A 20 tonna/óra (239 kg sza./m3) behordási sebesség esetében 52 ha termőterület veszett el (2022-es termésátlag alapján), míg a 100 tonna/ha (178 kg sza./m3) behordási sebesség mellett 62 ha földet lehetett volna profittermelő árunövényre fordítani. Ez egy normál évben 29-35 ha terület.
A behordási sebesség hatása a 35% szárazanyag-tartalmú kukoricaszilázs várható tömörségére és a veszteségekre 20 cm-es rétegvastagság mellett és 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítő traktor használatakor (+ 4 óra taposási idővel).
|
A tömörített réteg vastagsága és annak hatása éves szinten
Mit lehet hát tenni? A rétegvastagság csökkentésével még akkor is tudom növelni a tömörséget, ha nem fér el több traktor, vagy nem akarom a traktorok súlyát növelni. Az 50 tonna/óra behordási sebességet választottam mint a hazai átlagértéket. Ez nem a járvaszecskázó ideális kapacitáskihasználtsága, de benne van a műszaki hiba és más okok miatt történő leállások ideje is (pótszecskázó nélküli esetben). És ehhez próbáltam beállítani a megfelelő tömörítési rétegvastagságot.
A következő táblázatban a tömörítési rétegvastagság hatása látható a kukoricaszilázs várható tömörségére 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítő traktor használatakor 50 tonna/óra behordási sebesség mellett (50 vagon/10 üzemóra), 140%-os taposási időtartam esetében (behordás + 40%= pl 10 óra + 4 óra).
Látható, hogy még 15 cm-es rétegvastagsággal sem érhető el a 240 kg/m3 érték 50 tonna/óra behordási sebesség és 2 db 8 tonnás traktor használatával! Ha a traktorosaink nem Michelangelok, és a rétegvastagság növekszik, akkor ezen technológiai feltételek mellett drámai romlás következik be a tömörségben. 40 cm-es rétegvastagsággal dolgozva 1m3 térfogatban már 166 kg szilázzsal lesz kevesebb, mint ha 15 cm vékony rétegekkel dolgoztunk volna. Tanulságos adatok! Az ilyen vékony rétegeket mozgékony, könnyen forduló, homlokrakodó kanállal szerelt rakodógépekkel lehet legkönnyebben elérni és megtartani.
A rétegvastagság csökkentésével lehet növelni a tömörséget – A szerző felvétele
A 15 cm-es rétegvastagság (221 kg sza./m3) 28 M Ft veszteséget eredményez éves szinten! A 15 cm és a 40 cm-es rétegvastagság közötti tömörségkülönbség (az adott taposási kapacitás mellett) az átlagos telepen további 3 M Ft veszteséget okoz éves szinten! Tehát milliókba kerül, ha nem egyeztetünk a traktorossal, ha nem ellenőrizzük az állásidőket, a sebességet, a feltolt rétegvastagságot, vagy nem biztosítunk olyan feltoló berendezéseket, amivel vékony feltolt réteget tudunk megfogni.
Takarmányhiányos időszakban az a 929 tonna/év kukoricaszilázs mennyiség is fájdalmas hiányt jelent, amit nem tudunk feletetni, mert eltűnt a levegőben. Hozzá kell tenni, hogy +167 tonna kukoricaszilázzsal többet veszítünk el, ha a taposott réteg eléri a 40 cm-t (ekkor összesen 1050 tonna szilázst veszítünk el 5500 tonnából).
Kiszámoltam a potenciális termőterületet is, mely kárba veszett, és lehetett volna árunövényt termeszteni rajta. A 15 cm-es rétegvastagság esetében (221 kg sza./m3 ) 55 ha termőterület veszett el (2022-es termésátlag alapján), míg 40 cm-es rétegvastagság (163 kg sza./m3) behordási sebesség mellett 64 ha földet lehetett volna profittermelő árunövényre fordítani. Ez egy normál évben 31-37 ha terület.
A tömörítési rétegvastagság hatása a 35% szárazanyag-tartalmú kukoricaszilázs várható tömörségére és a veszteségekre 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítő traktor használatakor 50 tonna/óra behordási sebesség mellett (50 vagon/10 üzemóra).
|
A taposási kapacitás és annak hatása éves szinten
Mi lehet a megoldás? 15 cm-re csökkenthető ugyan a rétegvastagság, de nyilván nem ez a megoldás, hanem a tömörítőkapacitás növelése. Tehát 50 tonna/óra behordási kapacitás mellett meg kell növelni a taposási kapacitást (még 20 cm-es vékony rétegek esetében is) ahhoz, hogy elérjük az ideális tömörséget.
A megoldás a tömörítőkapacitás növelése – A szerző felvétele
A következő táblázatban átlagos adatokat vettem alapul (2,8 méter átlagos falmagassság, 20 cm-es rétegvastagság feltoláskor, 50 tonna/óra behordási sebesség), és így mutatom be az ideális tömörség eléréséhez szükséges taposási kapacitást.
Egy 10 tonnás és egy 12 tonnás traktorra lenne szükség kb. 14 órás taposási időtartammal ahhoz, hogy elérjük a 252 kg/m3 tömörséget. De a legalább 240 kg/m3 tömörség eléréséhez is legalább 2 db 10 tonnás traktor szükséges. A traktorok súlya növelhető +súlyokkal, betonblokkal, a kerekek vízzel való feltöltésével, 1-2 tonnás tolólapok felszerelésével. Tehát házilag is megoldható. Emellett a tömörítőhenger használata jelenti számos telepen a megoldást. Ennek modellezésére azonban most nem tudok számokkal szolgálni.
Fontos megjegyezni, hogy a hosszabb taposás csak a felső 30-40 cm-es réteg tömörségét növeli, ezért felesleges bér- és üzemanyag-pazarlás. Nem az idő a megoldás!
A 8+8 tonna (219 kg sza./m3) és a 10+12 tonna (252 sza/m3) közötti tömörségkülönbség az átlagos telepen +2 M Ft költségmegtakarítást eredményez éves szinten! Takarmányhiányos időszakban +95 tonna/év az a kukoricaszilázs-mennyiség, amit a jó tömörség miatt nem veszítünk el!
A 10+12 tonna (252 sza/m3) esetében 49 ha termőterület veszett el összesen (2022-es termésátlag alapján), ami egy normál évben 28 ha terület A potenciális 6 hektárban fejezhető ki az a termőterület, amit nem veszítünk el, ha 16 tonna helyett 24 tonnával taposunk.
A tömörítő traktorok számának és súlyának hatása a kukoricaszilázs várható tömörségére és a veszteségekre 20 cm-es rétegvastagság mellett, 50 tonna/óra behordási sebesség mellett (50 vagon/10 üzemóra).
|
Ami kimaradt, de fontos!
A traktor sebessége. Ennek hatását nem tudom sajnos konkrét számokkal demonstrálni egyelőre, de az ideális érték 8-10 km/óra megközelítően. A traktorokba szerel GPS-szel pedig lehet is ellenőrizni a sebességet, az állásidő, sőt még a taposás mintázatát is.
A traktor ideális sebessége 8-10 km/óra – A szerző felvétele
A tömörítés idejéről már volt szó, de van még egy praktikus szám, ami segíthet. Prof. Howes szerint 1-3 perc/tonna anyag, ami 9 perc/tonna sza. értéknek felel meg (Howes, 2005).
Szimpla vagy dupla kerék, tömörítőhenger? Egy 10 tonnás traktor 1,14 kg súlyt jelent 1 cm2 felületre (8500 cm2-es munkafelületen, 300 cm2-es tesztfelületen mérve). A tömörítőhenger esetében a 4 tonnás eszköz kisebb felületen oszlik el (300 cm2-es munkafelületen, 300 cm2-es tesztfelületen mérve), ezért 14 kg súlyt jelent 1 cm2 felületre! A hátsó duplakerék esetében a felületet megduplázzuk, a súlyt pedig kb. 500-700 kg-mal növeljük meg (5-7%). Ez az arány azt jelzi, hogy az egységnyi felületre eső súlyt jelentősen csökkentjük. Tehát a tömörítés hatékonyságát csökkenti a duplakerék alkalmazása.
Meg kell említeni, hogy nagyobb időhányad esik egy szakasz taposására a 10 órás üzem alatt, ha a hátsó kerék dupla (+1,7 m taposfelület), de ez nem kompenzálja az első taposás hatásának csökkenését. A gyakorlatban persze sokféle megoldás látható, akár a dupla kerék kombinálása a taposóhengerrel. A tolólap szélessége okozhat gondot, ami miatt a szélek taposása elmaradna, ezért ezeken a telepeken felteszik a dupla kereket, és a hengereket is, ha van. Ennek megítélésére nincs szám, ezt már csak a telepi tapasztalat és a ténylegesen elért tömörség tudja megválaszolni.
A tömörítés hatékonyságát csökkenti a duplakerék alkalmazása – A szerző felvétele
Összefoglalás
A tömörségnek a veszteségekre gyakorolt hatását a táblázatokban jól nyomon követhetik a saját telepük adataival. A tavaszi szezon előtt állunk, még nem késő levonni a megfelelő következtetéseket és átgondolni a telepi taposási technológia gyenge pontjait.
A Kansasi Egyetemen elévülhetetlen érdemeket szerzett néhai Bolsen professzor úr alábbi gyakorlati meglátásai segíthetnek a tömörséget úgy növelni, hogy a realitás talaján maradjunk közben:
1. A zúzalék behordási sebessége csökkenthető (a járvaszecskázó leállításával), de nem cél és nem valószínű a kivitelezés, de lehetséges.
2. A tömegtakarmány rétegvastagságának növelése nem mindig lehetséges, nagy gyakorlatot és megfelelő gépeket igényel.
3. Taposs hosszabban a nap végén? NEM: idő- és üzemanyag-pazarlás, és nem tudja megoldani a mélyben rejlő problémákat (laza mag).
4. A taposó traktorok száma növelhető? Igen, általában lehetséges (a silótér nem változtatható méreteitől is függ).
5. A taposó traktor súlya növelhető? Igen, mindig lehetséges.
A nem megfelelő silófedés okozta veszteségekről a következő számban olvashatnak majd.
_fill_540x300_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
