A tarlóhántás a korai betakarítású elővetemények (kalászosok, borsó, repce) művelési rendszerében a talaj kultúrállapotának kialakítását szolgáló legfontosabb talajmunkák egyike. Ennek során az aprított szár- és gyökérmaradványokat dolgozzuk a talajba. Mélysége nem haladhatja meg a 10-15 cm-t, mert az felesleges energiapazarlásnak minősülne. A tarlóhántás céljai a talaj védelmével, kedvező kultúrállapotának kialakításával, illetve megtartásával összefüggésben határozhatók meg.

A tarlóhántás segítheti a talaj nedvességmegtartását. A nyár elején, nyár közepén lekerülő növények betakarítása nagyrészt az aszályra hajló, csapadékhiányos időszakra esik, ezért fontos feladat az őszi alapművelés elvégzéséig a fedetlenül maradt talaj kiszáradásának megakadályozása. A hántott réteg talaját úgynevezett késleltetett vízleadás jellemzi. A tarlóhántás (sekély talajmunka) önmagában a párolgást növeli, ezért a felületet hengerrel minden esetben le kell zárni, és ilyen módon kialakított kettős szigetelő réteggel (nem művelt talajréteg a lazító művelés alatt, illetve a felszíni tömörítés) a nedvességveszteség csökkenése érhető el.
A sekélyen hántott tarló, amelyre a tarlómaradványok részleges bekeverése és felületen maradása egyaránt jellemző, átlagosan 8-36%-kal kevesebb nedvességet veszít, mint a rögös, vagy nyitottan hagyott tarló. Emiatt a tarlóhántás a nedvességtakarékos termesztési technológiák egyik legfontosabb elemének tekinthető.
Sajnos Magyarországon az utóbbi években a takarékoskodás kényszere sok gazdálkodót késztetett arra, hogy kihagyja művelési rendszeréből a tarlóhántást, amely azonban az alapművelés energiaigényét növelheti meg azon túl, hogy a talajbeéredés folyamata nem indul meg. Abban az esetben lehet indokolt a tarlóhántás elmaradása, ha a nyári időszakban elegendő csapadék éri a talajt, illetve talajvédelmi célból például deflációra hajlamos homoktalajon.

Gyomszabályozás: a tarlóhántás a nedvességviszonyok átrendeződése, valamint a felső talajrétegben kialakított laza talajállapot következtében kedvező feltételeket teremt az elpergett gyom- és kultúrnövény-magvak kikeléséhez, egy későbbi mechanikai megsemmisítés (pl. tarlóápolás) érdekében. Az árvakelés és a csak vegetatív részeket fejlesztő gyom talajba keverése a zöldtrágyához hasonló hatást fejt ki.

A hántással korlátozható a kártevők és kórokozók élettevékenysége ilyen módon a kémiai, vegyszeres védekezés költségei mérsékelhetők. A tarlóhántás elmaradása a szántóföldi gyomok fokozott elterjedésén is lemérhető. Az utóbbi években folyamatosan növekszik szántóinkon a gyomborítottság, amit az országos gyomfelvételezések adatai is alátámasztanak. Köztük számos olyan allergén hatású növény elszaporodása figyelhető meg, amely elleni védekezés közegészségügyi feladat is egyben.

A talaj hőforgalmának szabályozása szempontjából fontos, hogy a sekély hántott réteg könnyebben és jobban felmelegszik, mint a bolygatatlan. Mégis szigetelő rétegként szolgál a felső és alsó talajrétegek között a nagyobb levegőtartalom miatt. Így lassítja a felfelé irányuló vízmozgást, csökkentve ezzel a talajból kiáramló nedvesség mennyiségét.

A talaj fizikai-biológiai beéredése. Ez azt jelenti, hogy a tarlóhántással lazított és lezárt talajban a kedvezőbb fizikai jellemzők következtében (hő- és nedvességszabályozás) beéredési folyamatok felgyorsulása érhető el, az alapművelés hatásában kisebb rögösödéssel kell számolni. A fizikai folyamatok együtt hatnak a biológiaival, az aerob mikroorganizmusok számára kedvező feltételek kialakítása a következő talajmunkát könnyíti meg.



A tarlómaradványok sekély talajba keverése. A tarlóhántás egyik közvetlen célja a hántással egy menetben, vagy azt megelőzően aprított szár- és gyökérmaradványok részleges talajba keverése. A hántott rétegbe sekélyen kevert maradványok feltáródása középkötött és kötött talajokon kedvezőbb, mintha mélyen leforgatnánk. Homoktalajokon viszont a mélyebb talajba munkálás tanácsosabb. A tarlómaradványok felaprítása történhet a betakarítással egy menetben (adapterekkel) vagy speciális zúzókkal aratás után. A maradványok talajba juttatásánál a fokozatosság előnyösebb, elkezdődik a hántással, folytatódik a hántott tarló ápolásával, és befejeződik az alapozó műveléssel.

A hántott tarló ápolásának céljai hasonlóak a tarlóhántáséval, azzal a különbséggel, hogy ezt a munkát elsődlegesen a már kikelt gyomok irtása, talajba keverése miatt végezzük. Lényeges, hogy a gyomok az alapművelés idejéig ne érleljenek magot.
A tarlóhántás elvégzésére a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) alkalmas. Az elmunkálást lehetőleg egy menetben végezzük a hántással, a kisebb taposás és a költségkímélés miatt. Erre a célra gyűrűs-, pálcás hengert, fogast, stb. szerelnek a hántó eszközhöz.

A tarlóhántás fentiekben leírt kedvező hatásai csak abban az esetben jutnak kifejezésre, ha néhány fontos szabályt betartunk. A tarlóhántást lehetőleg a betakarítást követően azonnal végezzük el. A talaj úgynevezett beárnyékolási érettsége (a felső talajréteg nyirkos állapotban van) lehetővé teszi, hogy jó minőségű talajmunkát kapjunk. Száraz évjáratokban a hántás mellőzése, késői vagy rossz minőségű elvégzése (túl mély, túl rögös) rontja az őszi vetésű növények alapozó művelésének esélyeit. Lejtős területeken jobb, ha a talajt nem zárjuk le, a durva, érdes felszín alkalmasabb az eróziós és deflációs károk mérséklésére. Túlzottan nedves talajt ne hántsunk, mert ez további talajszerkezet romlást vetít előre - kivételt jelent a laza homoktalaj. Fontos a fokozatos mélyítés elvének betartása. Az egymás utáni, azonos mélységű talajmunka rontja a művelés minőségét, növeli a művelőtalp vastagságát. Különösen érvényes ez a tárcsára, amely a tarlóhántás legelterjedtebb eszköze.

A talajoltóanyag bedolgozására alkalmas eszközök és minősítésük
Kérésünkre dr. Gyuricza Csaba értékelte azokat az eszközöket, amelyek a tarlóhántás és a tarlóápolás során alkalmassá tehetők a talajoltóanyag kijuttatására. A szakmai indokokkal alátámasztott értékelés 1-től 5-ig adott pontokkal történt, ahol 1 a leggyengébb, 5 a legmagasabb érték.

Ekék: (Pl. Lemken Dimanat, Kverneland)
- Nagy mennyiségű szármaradvány bedolgozására is alkalmas (kukorica, napraforgó)
- Jelentős lehet a tömörítő hatása,
- A talajbaktériumokat hatékonyan bedolgozza, de a felső talajrétegben nem egyenletesen osztja el,
- Energiaigénye jelentős az azonos mélységű forgatás nélküli műveléshez képest
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5

Kultivátorok:

1. Szárnyas késes szántóföldi kultivátor (pl. VN TerraMix)
- Eltömődésmentes munkát végez, kitűnően aprít. A szántóföldi kultivátorok különböző lezáró hengerrel kombinálhatók.
- Kitűnő keverő hatás a dupla széles, szárnyas késes kapatestekkel.
- A korszerű kivitelű eszközökön állítható szárnyas kések a jobb talajbahúzásért, kötött talajokon is
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5

2. Szántóföldi nehézkultivátor (pl. Amazone Centaur, VN TerraCult, Vaderstad Cultus)
- A többfunkciós szántóföldi nehézkultivátor ideális a költségkímélő talajművelésre
- Univerzális alkalmazhatóság a széles kapaválasztéknak köszönhetően. Szárnyas késekkel szerelve a sekély műveléshez, vagy keskeny lándzsákkal a mélyítő jellegű talajmunkákhoz.
- Eltömődés mentes hengerek használhatók a megfelelő lezáráshoz, az elpergett gyom- és kultúrmagvak gyors és egyenletes kelésének elősegítéséhez.
- Igen jól alkalmazható mind a hagyományos, mind az energiatakarékos, kímélő talajművelési technológiában
- A legjobb munkaminőség: egyenletes bekeverés - jó lazítás - finom morzsalékképződés - egyenletes felszínkialakítás kötött talajokon is.
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5

3. Vontatott szántóföldi kultivátorok (pl. VN TerraTop)
- Nagy területteljesítmény, kitűnő munkaminőség
- Nagy munkaszélesség, erőgép igény
- Kiváló aprító hatás valamennyi talajtípuson
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5

4. Multikultivátor (pl. Vaderstad TopDown)
- A mellső tárcsasor sekélyen megvágja a talajt, valamint aprítja, bekeveri a szármaradványt.
- A három sorba, 270 mm osztással rendezett kapák elvégzik a szükséges mélységű lazítást, valamint, ha nagyobb mennyiségű szármaradvány van, azt bekeverik mélyebbre.
- A kapák nyomában rögrendező tárcsasor dolgozik. A lezáró henger (gumi vagy acél) gondoskodik a megfelelő mértékű visszatömörítésről.
- Jó minőségben szecskázott és terített, nagytömegű szármaradvánnyal is megbirkózik (kukorica, napraforgó), bizonyos talajtípusokon akár egy menetben magágyat készít.
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5

Tárcsás boronák, rövidtárcsák (Pl. Vaderstad Carrier, VN TerraDisc, Amazone Catros).
- Nem rögöli fel a kiszáradt talajt, hanem kímélően porhanyítja azt,
- Tarlóhántás során a szármaradvány 30-35 %-át a felszínen hagyja, mely védi a talajt a klímaszélsőségek ellen,
- Agresszív szögállású és erőteljes csipkézettségű tárcsalapok jól boldogulnak az agresszív gyomokkal és a nagyobb szármaradványokkal, talajbaktériumokat hatékonyan keveri be.
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5

Ásóboronák: (pl. ÁBK 3,3, RAB 8,4)
- Függesztett és vontatott kivitelben készülnek,
- Talajhajtás révén részleges növényi maradvány bedolgozás lehetséges
- Kötött és tömör talajon hatása egyenetlen,
- A talajt tömör záróréteg kialakítása nélkül műveli
Eszköz értékelése: 1 - 2 - 3 - 4 - 5