Tritikálé: tudjunk meg többet és vegyük elő az elfeledett eredményeket!

A tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából, fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltat a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakarítható üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Míg szemes terményként eladható, vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonaféle. Az a kérdés, hogy ezen gabonaféle a korai betakarítás során versenyképes lehet-e hozamban és önköltségben a rozzsal.

Vegyük elő és nézzük át újra együtt az alábbi, 2016-ban, Iregszemcsén és Szarvason elvetett kisparcellás kísérlet eredményeit.

A kétféle kezelést a kalászhányás előtti állapottól kísértük végig a tejesérésig két termőhelyen. Hetente vizsgáltuk a hozamokat. A kritikus időszakokban – kalászhányás környékén és tejesérésben – mértük a táplálóanyag-tartalmat, valamint az emészthetőséget.

Kisparcellás kísérlet – Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse

A tritikálé – Hungaro és KV 119 fajtajelölt – Dimenzió – kiváló eredményeket adott 2017 tavaszán. Elértük kalászhányás elején a 7,0-7,7 tonna sza./ha (Iregszemcsén) és a 7,5-7,8 tonna sza./ha (Szarvason) hozamot. A szarvasi eredmények az 1. ábrán láthatóak. A 7-8 tonna sza/ha hozam megközelítően 21-24 tonna szilázs/ha hozameredményt jelent 30%-os szárazanyag-tartalom elérése mellett.

Kisparcellás kísérlet – Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse, 2017

A Ryefood rozshoz képest tehát hasonló hozamot ért el a tritikálé egy héttel később betakarítva (2017. május 2-3. késői tavaszon). Ekkor némileg kisebb az időjárási kockázat, a fonnyasztás időtartama rövidebb lehet, a 35% szárazanyag-tartalom megközelítése pedig könnyebb (ütőujjas szársértőt és rendterítést alkalmazva). Számítani kell azonban arra a nehézségre, hogy összeérhet a lucerna betakarításával és rövidebb tenyészidejű kukoricát kell utána vetni.

1. ábra: Gabonafélék szárazanyaghozama korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a várható hozamra a betakarítási időpontján túl már a vetés körülményei is jelentős hatással lehetnek (forrás: Iván Ferenc).

A hozamot meghatározó legfontosabb paraméterek az alábbiak:
•    vetésidő (szeptember 15., de legkésőbb 30.)
•    vetési csíraszám (gyenge talajon és elkésett vetésnél + 10-20%)
•    tápanyag-utánpótlás (elsősorban nitrogén-utánpótlás) mértéke (összesen 80-120 kg N/ha)
•    tápanyag-utánpótlás (elsősorban nitrogén-utánpótlás) módja: háromszori kiadagolás
Első: ősszel, a bokrosodás és az áttelelés érdekében.
Második: február elején, amikor már rá lehet menni a földekre, a jobb tavaszi ’indulás’ érdekében.
Harmadik: legkésőbb március 15-ig (minimum egy hónappal a kaszálás előtt), a növénykultúra igénye ekkor már jelentős a nagy tömeg miatt.

Iregszemcsén és Szarvason a tritikálé kalászhányása előtt még 73 és 74% volt a rost bendőbeli lebonthatósága (NDFd) és 404-431 g/kg sza. a bendőben lebontható rosttartalom (dNDF48). A szarvasi eredmények a 2-3. ábrán láthatóak.

Összehasonlításként: a kukoricaszilázs rostemészthetősége 50-55% és az emésztető rost mennyisége 180-240 g/kg sza., tehát a korán betakarított gabona rostforrásként sokkal többet érő tömegtakarmányunk, mint a kukoricaszilázs. Ebben a fázisban a kalász még nem látszott, de a szálka már igen. Így az optimális fenológiai fázis idősebbnek ítélhető, mint a rozs esetében ajánlott (rozs: kalászka 6-10 cm a hasban, forrás: Iván Ferenc). Igaz tehát, hogy a tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs, mivel egy későbbi fenológiai fázisban is jó rostemészthetőséggel bizonyított. Tehát a tritikáléval valóban szélesebbre nyitható a betakarítási ablak.

2. ábra: Gabonafélék NDF-lebonthatósága korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

3. ábra: Gabonafélék lebontható NDF-tartalma korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

Az adatok azt igazolják, hogy a tritikálé (megfelelő mértékű nitrogénpótlást alkalmazva) 16% sza. nyersfehérje-tartalmat tud reálisan adni (4. ábra). Ezen tömegtakarmány nyersfehérje-tartalmának nem a takarmányozási jelentősége az elsődleges, hanem indikátornak tekinthetjük a hozam szempontjából.

4. ábra: Gabonafélék nyersfehérje-tartalma korai betakarítás során,  nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4

Amennyiben a nyersfehérje-tartalom kalászhányás előtt nem éri el a 15%-ot, akkor az adott kultúra nem kapott elegendő nitrogén-utánpótlást, és a hozam is legalább 10-20%-kal elmarad a potenciális értéktől (például 20 tonna szilázs helyett csak 16 tonna hektáronként). A gyengébb hozamú szilázs önköltsége nagyobb, mint ami ideálisan elérhető lett volna az adott évben.

Ezért a nitrogén-utánpótlás mértékén nem érdemes spórolni, mert drágán fizetünk érte!

Természetesen meghagyhatjuk a tritikálét a tejesérésig is. Ekkor kapitális hozamot adott (Hungaro: 15,6 tonna sza./ha és KV 119: 20 tonna sza/ha), 16-19% keményítőtartalom mellett. Mivel a szárazanyag-tartalom 40% körül alakult kísérletünkben, ezért ekkor a növény már egymenetes betakarítással is betakarítható gabonaadapterrel szerelt járvaszecskázóval. Természetesen a rost bendőbeli lebonthatósága ilyen állapotban már gyenge (49% NDFd48-t mértünk mindkét esetben), és a lebontható rost is kevesebb (dNDF: 250-260 g/kg sza.). A szalmaszerű szár megteszi hatását.

Érdekesség: a Hungaro és a KV 119 fajtajelölt tritikálé kalászhányás előtti betakarításkor 153-156 g/kg sza. uNDF48 (a bendőben nem lebontható rost) értéket adott eredményül. Míg tejesérésben az emészthetetlen rost mennyisége 263-267 g/kg sza. értékre nőtt. A különbség +40%. Ennyivel több ’lassú rost’ van az öreg tritikáléban, ami lassítja a passzászt, és ezért csökkenti az étvágyat a tejelő tehénben. Ezért javasoljuk inkább az üszőnevelésben a tejesérésű gabonaszilázsokat!

Fiatal tritikálé és öreg rozs – Tessedik Campus, Szarvas, 2017.

Fontos gyakorlati tapasztalat. Az egyik kultúránkat megtámadta a gabonarozsda, ezért nem tudtuk befejezni a kísérletet. Ennek következtében Iregszemcsén május 23-i az utolsó hozameredményünk. A levelek elkezdtek leszáradni. Tehát ha tejesérésig akarjuk tartani a növényt, akkor a gabonákra jellemző növényvédelem nem maradhat el, míg fiatalon betakarítva nincs szükség beavatkozásra.

Tanulságos kísérlet volt, sok adatot szolgáltatva. Pedig nem volt egyszerű sem a tél, sem a tavasz. Emlékezzünk, télen -20 fok is volt több napon keresztül, hótakaró nélkül. Tavasszal pedig jött az aszály, a meleg, később a hó, hideggel, ezt pedig követte az aranyat érő májusi eső… Hosszú tavaszunk volt. A tritikálé ilyen nehezített körülmények között (közepes adottságú talajokon) tudta produkálni a fent bemutatott eredményeket. Szívós növény, akárcsak a rozs.

Ne feledjük, a tritikálé nem egy új divat, amit követni kell, hanem egy reális megoldás a rozs, a fű és a keverékek mellett, a silókukorica előtt… értő módon felépítve a saját vetésforgónkat.

Forrás: Dr.Kruppa József¹, Dr Hoffmann Richárd², Dr. Orosz Szilvia³, Dr. Futó Zoltán⁴, Piszkerné Fülöp Éva⁵, Bencze Gábor⁶, Karácsonyné Szőcs Edit³

¹Kruppa Mag Kft, Kisvárda, ²Kaposvári Egyetem, Kaposvár, ³Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft, Gödöllő, ⁴Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Tessedik Campus, Szarvas, ⁵Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse, ⁶Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Tessedik Campus Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet