"Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet. Az uniós termelők elé komoly követelményeket állíttató zöld szervezetek segítségét kérjük: lobbizzanak ők is, hogy megegyező feltételekkel termelt gabona jöhessen csak az EU-ba" – írja közös közleményében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hozzáteszik, hogy 2022 nyarán az EU felfüggesztette az Ukrajnából érkező árukra a vámok, vámmentes kontingensek alkalmazását, azért, hogy harmadik országokba tovább szállíthassák az ukrán gabonát. Ezáltal szabadon áramolhatnak be a termények az EU-ba, de az eredetileg Afrikába és Nyugat-Európába szállítandó mennyiségek nem mentek tovább, hanem rászabadultak a közép-európai piacra, amely telítődött ukrán gabonával, napraforgóval, repcével.

Szigorú ellenőrzés

Nagy István, agrárminiszter pár napja jelentette be, hogy szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el Magyarország az Ukrajnából érkező gabonák esetében, valamint arra is felhívta arra a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.

Mire kell figyelni az ukrán gabonánál?

A MAGOSZ és a NAK közös közleményükben azt írják, hogy az ukrajnai gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

Párkányi Gábor, a a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója korábban az Agroinformnak azt nyilatkozta, hogy 2022 márciusában kezdtek el a 2021-es ukrán termés minőségével foglalkozni, és akkor nem találtak jelentős minőségi problémát az ukrán kukoricával kapcsolatban, úgy fogalmazott, "meglepően jó minőségű volt az áru, toxinok jelenléte nem volt határérték felett."

Ugyanakkor ő is rávilágított a magyar szakmai szervezetek álláspontjára, miszerint "Ukrajnában nem tiltott a GMO kukorica termesztése, és a növényvédő szerek esetében is más a szabályozás, hiszen Ukrajna nem EU-tagország, más szermaradvány-határértékek vonatkoznak rájuk, és más, az EU-ban már nem engedélyezett szereket is használnak." Előfordult, hogy egyes tételek ezek alapján nem feleltek meg az itthoni minőségi követelményeknek, a szakember azonban úgy látja, "minden hazánkba beérkező tételt megvizsgál valaki, mindenről van laboratóriumi vizsgálati eredmény, így kiszűrhetőek a nem megfelelő tételek."

Mi történik az árakkal?

Hazánkban ukrán búzából és kukoricából már több millió tonna van betárolva. A magyar búza eladhatatlan, a betakarításkorihoz képest a felvásárlási ára 25 százalékot, a napraforgóé 35 százalékot esett, sőt a hazai gabona és olajos magvak felvásárlása szinte leállt. Az ukrán dömping miatt a világpiacon is jelentősen csökkentek az árak, ami az exportnak sem kedvez, és a magyar búza eddigi célpiacai is az olcsó, de silány ukrán búza felé fordultak – írja a közleményben a MAGOSZ és a NAK.


Kitérnek arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen a január végi agrárminiszteri tanácsülésen, hogy az EU tegyen az import megfékezéséért – nem történt intézkedés.

Hozzáteszik, hogy az EU-ban piacstabilizáló lépések lennének szükségesek, továbbá az ukrán terményekkel szemben is a termelésre vonatkozó, növényvédelmi, egészségügyi előírások betartatását kérik. Elengedhetetlen az Ukrajnából az EU-ba érkező termények fokozott növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági vizsgálata, valamint a fenntarthatósági követelményeknek megfelelést igazoló ISCC tanúsítvány megkövetelése – írják.

Indexkép: Pixabay