A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon, ami egymilliárd forintos növekedés az előző vadászati évhez képest – írja a napi.hu. Ehhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás jelentéktelennek mondható. A növekedésben nagy szerepe van a megemelkedett terményáraknak.

A vadászati törvény felsorolja, mely fajok okozhatnak vadkárt, ezek: az öt nagyvad: gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, továbbá a nyúl és a fácán. Minden más esetben a Polgári törvénykönyv alapján érvényesíthető a kárigény.

vaddisznó

A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon – fotó: Shutterstock

Mi nevezhető vadkárnak?

„A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás".

Hazánkban a vadkárok komoly problémát jelentenek. Az öt nagyvadból százhektárnyi területre 6,5 egyed jut. A vaddisznó- és szarvasállomány jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik.


Mi a teendő vadkár esetén?

A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől vagy észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölni az azért felelőssel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és mértékéről, a károsult az ingatlan helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül kérelmezheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását.

Ezt követően a jegyző szakértőt rendel ki, majd öt napon belül lefolytatják a kárfelmérési eljárást. Ha a felek még ekkor sem tudnak megegyezni, a jegyző megszünteti az eljárást, és a polgári per következik.

vad

A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől vagy észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölni az azért felelőssel – fotó: Pixabay

Mi történik, ha vaddal ütközik az autó?

A bíró megvizsgálja, hogy az állat miképp került az útra, magától, vagy pedig a vadásztársaság éppen hajtóvadászatot tartott; továbbá hogy van-e kitéve vadveszélyt jelző tábla.

A kártérítési kötelezettség a felróhatóság esetén áll fenn, és a tábla hiánya nem biztos, hogy ezt kimeríti. A vadveszélyt jelző tábla ugyanis csak akkor indokolt, ha a vad megjelenésére az útszakaszon fokozottan kell számítani.

A vadásztársaságnak azonban kötelessége jelezni a vadveszélyt és azt, hogy a vad fokozott megjelenésére lehet számítani. Ha van ilyen tábla, a gépjárművezetőktől elvárható a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség.

Ezek az ügyek, ha bíróságra kerülnek, mindenképpen bonyolultak, nem könnyű az ilyen esetekben a döntés.

őz

A bíró megvizsgálja, hogy az állat miképp került az útra, magától, vagy pedig a vadásztársaság éppen hajtóvadászatot tartott – fotó: Pixabay

A földterület használójának is vannak kötelezettségei

A föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Ha észleli a földjén a vadállomány megnövekedett jelenlétét, egyeztetnie kell az általa értesített vadászatra jogosulttal, hogyan lehetne elriasztani az állatokat a területről. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult bizonyíthatóan elmulasztotta a szükséges lépéseket megtenni.