Az ember a növényi táj alapján már nem tudja megmondani, milyen országba is került, mert mindenütt az idegen növények határozzák meg a látványt – olvasható az ng.24.hu cikkében.

Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)

Inváziós növény a Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) – fotó: pixabay.com

Járjunk a világ bármely pontján egyre többször találkozunk pontosan ugyanazokkal a növényekkel

Sok olyan a kertünkbe ültetett növény van, ami bár ártalmatlannak tűnik, de az idő múlásával inváziós fajjá válhat. A folyamat hol gyorsabban, hol lassabban zajlik le. Előfordul az is, hogy egy-egy dísznövény nem alakul át inváziós fajjá, de népszerűségének köszönhetően – mivel sok helyen elültetik, ezzel egyformává alakítják a környezetet.

Egy új-zélandi kutatás szerint, – amit nemrég, a Global Change Biology folyóiratban tettek közzé – a klímaváltozás tovább ront a helyzeten azzal, hogy a nem inváziós növények számára is lehetővé teszi azt, hogy elszabadulva tömegessé váljanak.

Amerikai karmazsinbogyó vagy amerikai alkörmös (Phytolacca americana)

Amerikai karmazsinbogyó vagy amerikai alkörmös (Phytolacca americana) – fotó: pixabay.com


A helyi, őshonos növények telepítésére kellene fókuszálni

A kutatás szerint ezen sokat lehet segíteni nagyobb odafigyeléssel, tudatossággal, illetve megfelelő törvényi szabályozással. Például le lehet váltani helyi, őshonos növényekre azokat a növényfajokat, amelyeket eddig a nyilvános területekre ültettek és idegenhonosak.

A kutatók véleménye szerint az is kiemelten fontos lenne, hogy ne lehessen olyan növényeket árusítani a kertészetekben, amelyek a kivadulásra, terjedésre hajlamosak, például sarjak képzésével.

Emellett azt is meg kell akadályozni, hogy divatból újabb és újabb idegen fajok kerüljenek be egy országba. Például Új-Zéland egyes területein olyan törvényi előírás van, ami szerint az ingatlantulajdonosok bizonyos telekméret felett kötelesek egy-egy helyi, őshonos fát ültetni, illetve őshonos növényeket telepíteni az utak mellé.

A leghatékonyabb módszer azonban az lenne, ha az emberek maguk is belátnák a helyi, őshonos növényzet fontosságát, és önként, különféle szabályozások és tiltások nélkül törekednének arra, hogy ilyen fajokkal díszítsék környezetüket.