A Magyar Kukorica Klub Egyesület célja a Termésverseny kiírásával évről-évre az, hogy rávilágítson a magyar és a környező országokban folytatott kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket, hozzájáruljon a vidéki élet és a mezőgazdasági tevékenység jobb megismeréséhez, tekintélyének emeléséhez.
Immár tizedik alkalommal gyűltek össze a Magyar Kukorica Klub Egyesület tagjai és meghívott vendégei a Termésverseny eredményeinek kihirdetésére a Gödöllői Királyi Kastélyban. A különleges szépségű díjak átadása előtt az Egyesület tisztségviselői érdekes előadásokat tartottak a hazai gazdálkodási év kukoricatermesztési tapasztalatairól és a Termésverseny tanulságairól. Beszámoltak arról, hogy a versenyzők még mindig nagy arányban részesítik előnyben az üzemi technológiákat, ritka a talajvizsgálatra alapozott termesztéstechnológia alkalmazása – ugyanakkor lassan, de biztosan terjed a precíziós technológiai elemek gyakorlati használata a gazdálkodók körében. Az elnökség rávilágított a váltakozó tőszám fontosságára és hangsúlyozta, hogy a Termésversenyen induló versenyzőket is segíthetik a hozamok kedvező alakulásában a Magyar Kukorica Klub technológiai ajánlásai – érdemes mindenkinek igénybe vennie az Egyesület szakmai segítségnyújtását – és a vetőmag kiválasztását segítő Gyors, termőhely szempontú fajtaválasztási tanács használatát is.
Érdekes beszámoló következett a Magyar Kukorica Klub 2018-as tanulmányútjáról – Oroszországból.
Az előadás a "Gyorsuló vonat..." címet kapta, szemléltetve az orosz gabonatermesztési technológiák viszonylag lassan beinduló, ám annál fékezhetetlenebb fejlődését – valamint a gabonahozamok növekedését.
A tanulmányút tanulságaként elhangzott, hogy az orosz gabonatermesztés globálisan meghatározó piaci pozíciója, valamint az orosz termelők jövedelmezősége a gazdaságok nagyméretű táblaszerkezetei mellett az olcsó termőföldáraknak, az olcsó földbérleteknek, valamint az alacsony – egyes országrészekben 150 Ft/ liternek megfelelő – üzemanyagáraknak is köszönhető.
Az alacsony termelési költségek mellett az inputanyagok felhasználása is viszonylag alacsony mennyiségi szempontból is – de költség szempontból is, hiszen rendkívül magas arányban használnak a gazdák Ázsiából származó generikus szereket és hazai, orosz vetőmagot.
Vetőmagok tekintetében a nagy külföldi nemesítőházak legkorszerűbb hibridjei is jelen vannak az orosz piacon, de a hazai vetőmagok ára átlagosan 40%-kal olcsóbb, ezért ezeknek a vetésterülete meghatározó országos viszonylatban.
Az orosz országos kukorica termésátlag 2018-ban 5 t/ha körül alakult, ám az önköltségi ár 3 t/ha, így az 5 tonnás átlag is profitot jelent a termelőknek.
A tanulmányút során a résztvevők több gazdaságot is meglátogattak, ahol a termesztéstechnológia gépesítési hátterét is megfigyelték. A régi orosz traktorok és teherautók még megtalálhatók voltak a gazdaságokban ám ezeket túlnyomó részt szemhordásra vagy telepen belül végzett kisegítő munkákra használták. A korszerű, nyugati technika a tanulmányút során megtekintett gazdaságokban jelen volt és a precíziós gazdálkodás iránti érdeklődés, sőt az áttérés szándéka is megfigyelhető volt.
Az oroszországi tapasztalatok megosztása után újabb érdekes téma következett Prof. Dr. Dudits Dénes előadásában, Irányított mutagenezis a kukorica precíziós nemesítésében – címmel.
Prof. Dr. Dudits Dénes előadása a Magyar Kukorica Klub rendezvényén a Gödöllői Királyi Kastélyban – fotó: MKK
Az előadás részletesen ismertette a mutagenezis technológiáját, valamint felvázolta a módszerben rejlő előnyöket a magyar gazdálkodók jövedelmezősége szempontjából. Prof. Dr. Dudits Dénes rávilágított az organikus termesztés és a génszerkesztett növények termesztéstechnológiai hasonlóságaira és egy lehetséges közös jövőre a két módszertan összekapcsolódásával. A professzor javaslatot tett a mutagenezis eddigi ismereteinek tesztelésére – azaz egy tenyésztelep kialakítására, amely területen a génszerkesztett kultúrnövények vegetációját és hozamait lehetne vizsgálni, hazai termesztési feltételek mellett.
A szakmai információk után a X. Kukorica Termésverseny eredményeit és a legjobban teljesítő versenyzők hozamait ismertették.
A versenyzők idén is 5 régióban, öntözött, illetve száraz kategóriában – valamint szántásos és szántás nélküli alkategóriákban mérték össze "tudásukat".
Országos eredmények:
Első helyezett Kardos Farm Kft. – Kardos Csaba lett Hajdúböszörményből, aki öntözés nélküli és szántás nélküli technológiával, DKC5141 hibriddel 17,09 t/ha eredményt ért el.
A kép jobb szélen Simon László, a Versenybizottság elnöke-, középen Kardos Csaba-, bal szélen Jánoska Attila látható – fotó: MKK
Második helyezett Deák István Szepetnekről, aki öntözés nélküli és szántásos technológiával, DKC4943 hibriddel 17,041 t/ha-t takarított be.
Harmadik helyezettként Agroland 2004 Kft. – Jánoska Attila végzett Tóalmásról, aki öntözés nélküli és szántásos technológiával, DKC5068 hibriddel 16,731 t/ha-t takarított be.
A X. Kukorica Termésverseny díjai egyedi művészeti alkotások voltak, amelyek a tradíció és a töretlen technológiai fejlesztés kompozícióját testesítették meg Dvorszky László és Farkas Éva iparművészek munkája nyomán. – fotók: Magyar Kukorica Klub
Tisztújítás és generációváltás a Magyar Kukorica Klub életében
A Magyar Kukorica Klub Egyesület sok fiatal és idősebb taggal, valamint évről-évre kitartóan fejlődni vágyó versenyzővel büszkélkedhet. Az Egyesület elnöke és alapítója azonban ezidáig nem csupán elnökként tevékenykedett.
"Dr. Szieberth Dénes szenvedéllyel szerette az egyesülethez kapcsolódó munkát – és természetesen magát a kukoricanövényt, kukoricatermesztést is."
– idézzük most Légrádi Miklós gazdálkodó szavait, aki megható visszaemlékezéssel búcsúztatta a Magyar Kukorica Klub atyját és leköszönő elnökét. Légrádi Miklós az új elnökhöz, Reng Zoltánhoz is szólt, akitől hasonló elhivatottságot kért az Egyesület tagjai nevében.
Azokban az időkben, amikor az agrárium szereplői lépten-nyomon hangoztatják a generációváltás fontosságát és a magyar mezőgazdaság fiatalításának meghatározó szerepét, az Agroinform.hu portál nagy eredménynek tartja a Magyar Kukorica Klub elnökségi tisztújítását, amely egyben sikeres generációváltást és példamutatást is jelent.
"Történelmi pillanat következett be az Egyesület életében. Az aktuális ciklusváltás közeledtét megragadva,
gondolkodtam a megoldáson és – a tagság támogatásával – az elnöki tisztségre sikerült egy olyan fiatal szakembert találnunk, aki nemzetközi tapasztalattal és képzettséggel rendelkezik és mindemellett a kukorica a szenvedélye.
Ahhoz, hogy az Egyesület meg tudjon erősödni, olyan menedzseri képességekre van szükség, amelyekkel Reng Zoltán már rendelkezik." – nyilatkozta Dr. Szieberth Dénes az Agroinform.hu portálnak.
"Mire vagyok a legbüszkébb? Az emberi kapcsolatokra."
"Sikerült olyan emberi kapcsolatokat építenem, amelyek rendkívül változatosak és számomra a legértékesebbek.
A Kukorica Termésverseny elindítását és hagyományát is nagyra tartom, valamint a kisparcellás fajtakísérletekre is büszke vagyok – sőt, a világon egyedülálló szempontok szerint történő, kukorica toxikus megbetegedéseinek vizsgálatát is jelentős kezdeményezésnek tartom. Ezek azonban nem csak az én alkotásaim, hiszen mindig megvoltak azok a személyek, akikkel össze lehetett fogni a jó cél érdekében.
A jövő terveim tekintetében – minden elnöki tevékenységhez kapcsolódó feladatot át szeretnék adni, és tisztában vagyok vele, hogy ez egy folyamat, ami nem megy egyik pillanatról a másikra. Bízom benne, hogy marad még feladatom ezek után is a termelők szakmai támogatása és a kukoricatermesztés hatékonyságának növelése területén.
Minden kukoricatermesztő gazdát biztatok a Termésversenyen való részvételre – de nem csak a dicsőség és a szép díjak, hanem a versenyképes teljesítményhez szükséges személyes tapasztalat megszerzése miatt is. A Kukorica Termésversenyen mindenki győztes, aki tanul valami újat."
Dr. Szieberth Dénes leköszönő elnök és Reng Zoltán elnök a X. Kukorica Termésverseny átadó ünnepségén – fotó: Magyar Kukorica Klub
Reng Zoltán, a Magyar Kukorica Klub új elnöke is bekapcsolódott a beszélgetésünkbe.
"A Magyar Kukorica Klub Egyesületet fantasztikus ötletnek tartom – itt egy olyan közösséget sikerült létrehozni, amely tagjai motiváltak abban, hogy minél eredményesebben gazdálkodjanak.
Az egyesület legsikeresebb kezdeményezésének a Kukorica Termésversenyt tartom – és nagyon hasznosak az Egyesület szakmai kiadványai is, amelyeket minden gazdálkodó hasznosítani tud a saját üzemi körülményei között.
Ugyanakkor, a folyamatos fejlődés és a megújulás fontos minden szervezet – így a Magyar Kukorica Klub életében is, ennek megfelelően fogalmazódtak meg bennem azok a törekvések, amelyekben az egyesületi tagság is támogat.
Úgy gondolom, hogy ki kell tágítani a Magyar Kukorica Klubot – mind a tagság, mind pedig a program tekintetében.
A Kukorica Termésverseny – ahogyan mondtam – nagyon jó kezdeményezés, ám az általános nagy problémákra, amelyek a termesztőket sújtják, még intenzívebben kell választ adnia a Termésverseny programjának is. Most olyan kihívásokra gondolok, mint a hatékonyságnövelés, eredményesség, versenyképesség, generációváltás...
Jó példa volt a mai orosz tanulmányút tanulságainak ismertetése, hiszen körülöttünk minden ország – változó iramban ugyan – de folyamatosan növeli a termésátlagait – és ezekkel a változásokkal nekünk is fel kell vennünk a versenyt.
A magyar gazdálkodók egy pillanatra sem torpanhatnak meg a fejlődésben – a kukoricatermesztés tekintetében sem!
– És a Magyar Kukorica Klubnak a fejlődés elősegítésében óriási felelőssége és szerepe van."