Tavaly meglehetősen rossz évet zártak a hazai zöldborsótermesztők. Magyarország Európa harmadik legnagyobb borsótermelője, átlagosan 13 százalékkal, aminek a harmadát Hajdú-Bihar vármegyében termelik meg. A 2022-es siralmas terméseredménynek az volt az oka, hogy júniusig mindössze 100 milliméter csapadék hullott a térségben – írja a novenyvedoszer.hu

zöldborsó

Folyamatosan csökken a zöldborsó vetésterülete, ami jelentősen kihat a másodvetésű és rendkívül értékes csemegekukoricára is – fotó: pixabay.com

Lesújtó termésátlagok születtek 2022-ben

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. termeltetési vezetője, Boda István a Kossuth Rádióban a szezon végén összegezte a helyzetet és elmondta, hogy azoknál a termelőknél valószínűleg nem lesz veszteséges a zöldborsó akik tudtak öntözni.

A termésátlagok tekintetében országszerte lesújtó volt az eredmény: míg az öntözetlen területeken 1,5 tonnától 4,5 tonnáig volt jellemző a termésátlag, addig ahol sikerült megoldani a víz utánpótlását, ott 3 és 6 tonna között alakultak az eredmények.

Folyamatosan csökken a zöldborsó vetésterülete, ami jelentősen kihat a másodvetésű és rendkívül értékes csemegekukoricára is.


Nagy kockázat mellett, kicsi a jövedelmezőség

A gazdálkodóknak a zöldborsó termesztése komoly kihívást jelent, hiszen az időjárási körülmények nagymértékben befolyásolják a minőséget, a mennyiséget és a biztonságot. A borsó versenyképességét az is befolyásolja, hogy az elmúlt években jelentős áremelkedés volt megfigyelhető a búzánál és a kukoricánál, ami vonzóbbá tette azok termesztését.

A napraforgót, a kukoricát, a búzát kisebb kockázattal lehet termelni, ezért inkább ezek mellett döntenek. Ráadásul a zöldborsó termesztési költségei jócskán megnövekedtek, miközben a bevételi oldalon nem történt érdemi áremelkedés.

zöldborsó

A szakértők szerint  komoly hatékonyságnövelésre van szükség ahhoz, hogy a feldolgozóipar ne essen áldozatul – fotó: pixabay.com

A feldolgozóipar várja az alapanyagokat

A termeltetők a háborús konfliktus energetikai bizonytalansága ellenére is szeretnének zöldborsóhoz jutni, ezért ha továbbra is csökken a vetésterület, az rendkívüli kockázatot jelent a hűtő- és konzervipar számára.

A zöldborsó és a csemegekukorica a feldolgozóipar alapját képezi: ez a két kultúra adja a zöldség termőterületünk kétharmadát, illetve a hűtő- és konzervipar felvásárlásának és késztermék kibocsátásának a nyolcvan százalékát.

Ha ezek az alapanyagok nem állnak rendelkezésre, akkor az lényegében a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar és a mögötte lévő termelés megszűnését is jelentené. A szakértők szerint komoly hatékonyságnövelésre van szükség ahhoz, hogy a feldolgozóipar ne essen áldozatul.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint a csemegekukoricához és zöldborsóhoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatás éves forráskerete 11 millióról 15,6 millió euróra nőtt, így idén elérheti a 326 eurót a hektáronkénti többlettámogatás.