Közös agrárpolitika

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Ez komoly? Az EU megfelezné a magyar támogatást 2010.05.03. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2013 utáni reformja során új támogatási rendszert vezetne be Brüsszel. Több terv körvonalazódik, az egyik kimondottan hátrányos lenne Magyarország számára. A kiszivárgott számok alapján egyszerűen elveszne a mezőgazdaságnak szánt támogatások fele! Az EU hivatalos állásfoglalását a Közös Agrárpolitika fő irányairól és sarokszámairól csak több hónap múlva hozzák nyilvánosságra, egy dolog azonban már most bizonyosra vehető: a területalapú támogatások (SFP) jelenlegi sémája alapos felrázásra szorul. Az is világos, hogy mindkét jelenleg alkalmazott pillért fenn kell tartani – olvasható az Agrár Európa hírleveléből. A tagországok azonban egyelőre messze vannak attól, hogy egységesen képzeljék el a folytatást. Két politikai tényező ugyanis amellett szól, hogy az SFP rendszert a jelenlegi formában lenne célszerű megőrizni. Egyrészt a Közös Agrárpolitika új változatának indokolhatónak kell lennie az európai közvélemény előtt, másrészt pedig a 12 új tagország egyre hangosabban tiltakozik a támogatási arányoknak a számukra hátrányos megkülönböztetése ellen. A támogatási szintek kiegyenlítése azonban nem biztos, hogy igazságosabb helyzetet teremtene bár az – egyszerűsége révén – uniós szinten több millió eurós adminisztrációs költségmegtakarítással járhatna együtt. Ugyanakkor viszont egy ilyen módosítás aligha tekinthető igazságosnak, mivel – bevezetése esetén – pl. a Görögországnak járó támogatás több mint 50 százalékkal csökkenne, az egyik legszegényebb tagországnak, Bulgáriának 67 százalékkal kevesebb jutna, Lettország pedig a jelenleginél 61 százalékkal többet kapna. Emellett, a javaslatban szereplő új rendszer torzításokat eredményezhetne az egyes szektorok között, nevezetesen a kertészetnek 70 százalékkal nagyobb nyereséget biztosítana, viszont 15 százalékkal csökkentené a tejszektornak járó támogatást, amelyek közül az utóbbi jelenleg szóba sem kerülhet. Fentiek alapján a tagországok a Bizottsággal együtt későbbre halasztották az új támogatási rendszerről kialakítandó döntést. Az új rendszer esetleges bevezetése után az egyes tagországoknak járó támogatásokat az adott országok GDP értékeihez viszonyítva a fenti táblázat szemlélteti. Az EU javasolt hektáronkénti mezőgazdasági támogatásai, az EU átlagos területalapú kifizetései szerint kalkulálva és vásárlóerő-paritás (PPP) alapján kiigazítva FORRÁS

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Üdv Mindenkinek. Egyszer már feltöltöttem, de íme tessék újra. "Vis maior igazolással rendelkező gazdákat polgári perben sem lehet meghurcolni. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a mezőgazdaságot sújtó vis maior esetek kezeléséről. A Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tőlük. A minisztérium kiáll a gazdák mellett, és a felvásárlókat felszólítja a törvény betartására. A minisztérium információi szerint egyes terményfelvásárlással foglalkozó vállalkozások nem fogadják el a gazdák vis maior (szélvihar, jégeső, belvíz, árvíz) igazolását, és kötbér megfizetését, illetve terményt követelnek a velük szerződésben álló gazdálkodóktól. A termelők emiatt a fizetésképtelenség határára sodródnak, hiszen a termésük nagy része, de akár teljes mennyisége is megsemmisült. A Vidékfejlesztési Minisztérium tudatában van annak, hogy egyedi szerződések megítélése a bíróság, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, azonban jogot formál arra, hogy amennyiben agrárpolitikai célkitűzéseivel ellentétes kereskedelmi gyakorlatról szerez tudomást, álláspontját a széles nyilvánossággal is megismertesse. A Vidékfejlesztési Minisztérium – az érintett gazdák, gazdálkodók kérésére – ismételten kinyilvánítja azon álláspontját, miszerint a vis maior igazolással rendelkező gazdákat, gazdálkodókat, valamint az igazolásokban megjelölt területeket nemcsak a támogatások igénybevételével összefüggő, hanem más – ide értve a polgári jogviszonyokat is – eljárásokban is vis maior esemény által sújtott gazdának, gazdálkodónak, valamint területnek tekinti. Ezt a minisztériumi álláspontot a bírói gyakorlat is alátámasztja. A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz számos bejelentés érkezett arról, hogy az idén, tavasszal a felvásárlók a 2010. évi termésre úgy kötöttek adásvételi szerződést, hogy az áru valójában még meg sem termett. A Ptk. rendelkezései értelmében a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebben az időpontban az érintettek a kereskedelmi gyakorlat szerint 2010. évi termésű gabonafélékre legfeljebb szállítási, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köthettek volna. Információkat kaptunk arról is, hogy több felvásárló a nem teljesítő gazdákat, gazdálkodókat kötbér megfizetésére kívánja kötelezni. A Ptk.246.§ (1) bekezdése értelmében kötbér csak a kötelezettnek felróható magatartás esetén követelhető. Az igazolt vis maior eset mentesíti a kötelezettet a kötbér megfizetése alól. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben a vis maior miatti károkozás csak a termés egy részét érintette, az érintett gazdáknak, gazdálkodóknak szerződéseiket arányosan teljesíteniük kell. " LINK !!!

Pityu73

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #80 hozzászólásra Na, akkor az történt, amire gondoltam. Nem lesz két darabban a földetek. Rossz hír viszont, hogy alighanem nem ott lesz kimérve, ahol eddig műveltétek. Jó lenne tudni a tulajdoni arányokat, mert ha a neppernek 50%+1 részaránytulajdona van a táblán belül, akkor meghatározhatja az osztás irányát és sorrendjét. Ha ez nincs meg neki és nincs semmilyen tényállás, ami részére elő jogosultságot biztosít, akkor - megegyezés hiányában - általában a Földhivatal dönti el sorsolással. Erről viszont értesítést kellett volna kapnotok és ti - vagy a törvényes képviselőtök - részt vehettetek volna rajta. A megint más kérdés, hogy nem művelhetné még a földet, mert nem hiszem, hogy jogerőre emelkedett volna a megosztási kérelem: 5) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének jogerőre emelkedése után az új földrészleteket ki kell tűzni és be kell mutatni. A bemutatás időpontjáról az eredeti földrészlet összes tulajdonosát igazolható módon értesíteni kell azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs. A bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a földhivatali iratokhoz kell csatolni. Itt vannak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályai: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500063.KOR

SAPSifüles

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #3033 hozzászólásra Nem a területalapú támogatások miatt lesz az ellenőrzés (földhasználat összevetése a nyilvántartással), de nyilván arra is kihathat. Én arra tippelek, hogy elsősorban az osztatlan közös tulajdonok ügyének rendezését szolgálja. Határszemle ellenőrzések

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57