Kínából indult hódító útjára

A savanyú káposzta igen népszerű ételünk, mely nélkülözhetetlen alapanyaga például a toros- és székelykáposztának vagy a korhelylevesnek, és remek vitaminforrást jelent a téli hónapokban.

Az egyik lehetséges magyarázat szerint a savanyú káposzta Kínából származik, ahol a zöldségek savanyításának hagyománya már évezredek óta bevett szokás; a Távol-Keleten a káposztát rizsborecettel savanyították. Európába azonban a különleges csemege a mongoloktól érkezett a 13. században, akik a kínai hódítások során tanulták meg a zöldségek savanyítását.

Más bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy a káposzta savanyításának gyakorlata az ókori Rómából származik, ahol a káposztát ecettel erjesztették.

Az azonban hozzátartozik az igazsághoz, hogy a savanyú káposzta ma ismert íze valóban a németeknek köszönhető, akik ételeiket az őshonos, európai káposztájukból készítették.


A savanyú káposzta jótékony hatásai

A savanyú káposzta fermentációja elősegíti a jelentős egészségügyi előnnyel járó, jótékony probiotikumok növekedését, amelyek segítik az ételek emészthetőségét is, ezzel támogatva a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. A pasztörizálatlan savanyú káposztában található probiotikus baktériumok a szervezet első védelmi vonalát képezhetik a méreganyagokkal és káros baktériumokkal szemben. Emellett a savanyú káposztában található probiotikumok segíthetnek csökkenteni vagy megelőzni az antibiotikumok használata által okozott hasmenést, valamint mérsékelhetik a gyulladásos bélbetegségekhez kapcsolódó emésztési tüneteket is.

A savanyú káposztát Európában évszázadok óta használják gyomorfekély kezelésére, ráadásul az erjesztett zöldség emésztőrendszert nyugtató hatását számos tanulmány is igazolta. Tehát egészséges bélflóránk fenntartása érdekében érdemes beiktatnunk az étrendünkbe a savanyú káposztát.

A savanyú káposztában rengeteg hasznos tápanyag található; kevés hasonlóan tartalmas, tápláló és egészséges étel létezik. Ráadásul egy csészényi (142 gramm) csupán 27 kalóriát tartalmaz, amelynek a zsírtartalma mindössze 0,2 gramm. Ugyanekkora adagban 6,1 gramm szénhidrát, 4,1 gramm rost és 1,3 gramm fehérje található.

A savanyú káposzta jelentős mennyiségben tartalmazza az ajánlott napi nátrium-, C-vitamin-, K1-vitamin-, vas-, mangán-, B6-vitamin-, folsav-, réz-, valamint káliumbevitelnek megfelelő mennyiséget.

Egy kutatás szerint egy adag savanyú káposzta akár 28 különböző baktériumtörzset is tartalmazhat, ami igen széles körű egészségügyi előnyöket biztosíthat. Továbbá a savanyú káposztában számos enzim is található, amelyek segítenek a tápanyagokat kisebb, könnyebben emészthető molekulákra bontani.

savanyú káposzta

A savanyú káposztában rengeteg hasznos tápanyag található – fotó: Shutterstock

A savanyú káposzta rendszeres fogyasztása a fogyásban is a segítségünkre lehet alacsony kalóriatartalmának és magas rosttartalmának köszönhetően.

A savanyú káposzta emellett jótékony hatással van a hangulatunkra és az agyműködésünkre is, aminek oka az, hogy a bélrendszer és az agy szoros kapcsolatban áll egymással, így a bélbaktériumok képesek lehetnek üzeneteket küldeni a „központba", befolyásolva annak működését és a szervezet érzékelését. Kutatások szerint az optimálisan működő bélrendszer még a stressz csökkentésében és az agy egészségének fenntartásában is segíthet, más tanulmányok szerint pedig a probiotikumok javíthatják a hangulatot, a memóriát, valamint csökkenthetik a szorongást vagy a depressziót. A fermentált ételek azáltal is képesek javítani a hangulatot, hogy növelik a bélben a hangulatszabályozó ásványi anyagok, például a magnézium és a cink felszívódását.

Ugyanakkor néhány szakértő arra figyelmeztet, hogy a savanyú káposzta bizonyos vegyületei kölcsönhatásba léphetnek a depresszió, a szorongásos zavarok és a Parkinson-kór kezelésére használt monoamin-oxidáz-gátlókkal (MAOI).

A káposzta fermentációja során olyan növényi vegyületek is keletkezhetnek, amelyek gátolják a rákmegelőző sejtek növekedését, ezért a káposzta ezen jótékony vegyületei védelmet nyújthatnak többek között a vastagbél-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a prosztatarák és a gyomor-bélrendszeri daganatok ellen.

A savanyú káposzta hozzájárulhat a szív egészségéhez is, miután jelentős mennyiségű rostot és probiotikumot tartalmaz, amelyek segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében.

A savanyú káposzta ritka növényi forrása a K2-vitaminnak is, amely szintén csökkentheti a szívbetegségek kockázatát azáltal, hogy megakadályozza a kalcium lerakódását az artériákban, valamint a csontok egészségének megőrzésében is jelentős szerepet játszik.

Forrás: divany.hu

Indexkép: Shutterstock