Múlt pénteken ért véget a levéli telepen zajló tragédia, ahol háromezernél is több szarvasmarhát kellett leölni száj- és körömfájás miatt. A tulajdonos, Paul Meixner, megható őszinteséggel mesélt arról, hogyan élte meg ő és családja ezt az elképzelhetetlen veszteséget.

Mindenki könnyezett

Bár már betöltötte a 66. életévét, Paul Meixner sem tudta visszatartani könnyeit, amikor az első állatok összeestek. Nem volt egyedül: fiai, munkatársai, még az állatorvos is sírt.


„Nincsenek szavak arra, milyen érzés leölni azokat az állatokat, akiket te neveltél föl. Éjjel-nappal dolgozol, minden percben ott vagy mellettük" – mondta elérzékenyülten.

A család Rajkán 600, Levélen 2400 állatot veszített el. A munkálatok március 31-én kezdődtek és április 4-én éjjel értek véget.

Egy dolgozónak pont aznap volt a születésnapja, amikor a leölések megkezdődtek

A csapat katonás rendben dolgozott, de volt, aki nem bírta tovább, és ki kellett mennie. Egy indiai szikh munkatárs, akinek a tehén szent állat, vezette be a jószágokat a ketrecekbe. Egy másik dolgozónak pont aznap volt a születésnapja, amikor elkezdődött a leölés. Volt, aki a látottaktól rosszul lett, és azóta is gyomorgörccsel küzd.

A teheneket vágóhídi technológiával ölték le, egy speciális eszközzel, amely a lehető leggyorsabb halált biztosította. A Meixner-fiúk vezették a folyamatot: egyikük a tetemek kihúzását végezte, másikuk a markolóval a kamionokba emelte őket. Háromezer állat ment így veszendőbe.

Soha nem adták fel

„Ha becsukom a szemem, mindig ezt a jelenetet látom" – mondta Paul Meixner, akit a helyiek csak Paliként ismernek. A család generációk óta szarvasmarhatartással foglalkozik, eredetük a 17. századi Tirolba nyúlik vissza. A történelem számos alkalommal próbára tette őket – a harmincéves háborútól a második világháború utáni kitelepítésekig.


Pali háromévesen már traktoron ült, és ma már fiai – Milán, Thomas és Hermann – viszik tovább a hagyományt. A család 3000 hektáron gazdálkodik, állataik tejét egy mosonmagyaróvári sajtgyár vásárolta fel. Milán fia különösen sokat vállal most, ő vezeti a telepet és ő volt az, aki az utolsó leölés után azt mondta: „Papa, ebből fel kell állnunk."

A teljes kár megközelíti az 1,5 milliárd forintot. A havi 150–170 milliós bevételből most semmi sem marad, de Meixnerék senkit sem bocsátanak el. A dolgozók annyira lojálisak, hogy fizetésük egy részéről is lemondtak.

Ha minden jól megy, ősszel újrakezdhetik

A háromezer állat leölése után következik a fertőtlenítés, ami 400 háznyi terület megtisztítását jelenti. Paul Meixner szerint legalább két hónap, míg a föld kiszárad, és ha minden jól megy, ősszel kezdhetik újra az állattartást.

A család abban bízik, hogy tradíciót sikerül tovább vinni, még ha hosszú és nehéz út is áll előttük.

„Ez a mi múltunk és a jövőnk is. Még akkor is, ha ez most nagyon megrázó. De mi, Meixnerek, sose térdelünk le" – mondta Paul Meixner az Indexnek.

A családfővel az Euronews is készített riportot, ez ITT tekinthető meg.

Forrás: Index

Indexkép: YouTube/Euronews