Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint több oka is van annak, hogy folyamatosan csökken a gazdák száma az EU-ban, velük együtt pedig az állatállomány is. Magyarországon bizonyos tekintetben hasonló a helyzet, de vannak különbségek – írja az infostart.hu.

Az Európai Unióban – az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint – folyamatosan csökken a szarvasmarha- és a sertésállomány, 2024 végén a szarvasmarhák száma 71,8 millió volt, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző évhez képest – a legtöbb szarvasmarhát Franciaországban és Németországban tartják, előbbiben 16,4 milliót, utóbbiban 10,5 milliót –, sertésből pedig 132 millió darabra csökkent az állomány mennyisége, amely immár már harmadik éve, 2022 óta folyamatosan visszaesést jelez.

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a sertésállomány csökkenésével kapcsolatban megjegyezte, hogy ez a folyamat rövidebb ideje tart, mint a marhák esetében.

Mindkét állattípus számának a csökkenéséhez az EU-ban is ugyanazok az okok vezettek, mint idehaza:

  • a tartási költségek emelkedése,
  • a magas árszínvonal,
  • a belső fogyasztás visszaesése,
  • valamint a betegségek, így az afrikai sertéspestis-járvány következményei.

Az elemző szerint a fogyasztás visszaesése Magyarországra kevésbé jellemző, ez inkább az Európai Unióban van jelen. A francia tenyésztőknél figyelték meg azt, hogy a magas adó- és bérterhek, a klímaváltozás, valamint a környezetvédelmi előírások jelentette költségek miatt egyre gyorsabb ütemben fogy a gazdák száma, és velük együtt az állatállomány is. Okként említette a növekvő energiaárakat is, ami már évek óta megnehezíti a tenyészők helyzetét.

Csökken az állatállomány, drágul a hús – fotó: pixabay.com

A csökkenő állatállomány hosszú távon emelkedő élelmiszerárakat okozhat akár az EU-ban, akár idehaza – mondta az Oeconomus elemzője. Az unióban markáns a sertés- és baromfihúsok, húskészítmények drágulása, a marhahús ára csak kisebb arányban emelkedett.

Ezzel szemben Magyarországon éppen a marha és a baromfi drágult jelentősen az elmúlt évek során, amit szorosan követett a sertéshús is.

Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta azt is a magyarországi haszonállat-állomány változásával kapcsolatban, hogy:

  • 2024-ben a 2023-as értékhez képest a sertéseknél 7,5 százalékos növekedés volt mérhető, így 2,8 millióra nőtt a hazai sertésállomány
  • ezzel párhuzamosan viszont kevesebben lettek a sertéstartó gazdák, az ő számuk 17 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest.


A baromfiállomány esetében tavaly 2,4 százalékos volt a gyarapodás, így Magyarországon 2024 végén 24,4 millió baromfit számláltak. Ebből a tojótyúkok 8,1 milliót tettek ki, ami 4,5 százalékos csökkenést jelent. Az elemző szerint a tyúktartók számában is visszaesést regisztráltak, 10 százalékkal kevesebben foglalkoztak vele tavaly, mint azt megelőzően.

2023-hoz képest a szarvasmarhák számában nem történt jelentős változás tavaly, a hazai állományban 861 ezer marhát tartottak nyilván, viszont a KSH adatai alapján a marhatartók is 2 százalékkal kevesebben lettek – olvasható az elemző összegzésében.

Indexkép: pixabay.com