Mindezt a szántóföldi fajtaelismerő díszokiratok átadása kapcsán szűrhettük le. A Nébih által szervezett, immár hagyományosnak számító eseményre most a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében került sor. Huszonnégy növényfaj 142 új fajtája kapott fajtaelismerést a Nébih előterjesztések és a fajtaminősítő bizottság javaslatai alapján.
– Ez alkalommal kizárólag szántóföldi növényfajok fajtái kapták meg az elismerést, díszokirat-átadásra kertészeti fajok (zöldség-gyümölcs) esetében is szokott sor kerülni, de a szántóföldi napokhoz kapcsolódóan most az előző szegmenst szerettük volna hangsúlyosan megjeleníteni – bocsátotta előre Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály vezetője. – A fajtaelismerés lényege, hogy csak azoknak a fajtáknak a vetőmagját lehet előállítani és forgalmazni, amelyek bekerülnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe és ezzel egyidejűleg a Közösségi Fajtakatalógusba. A szántóföldi fajtaelismeréshez meg kell felelni az úgynevezett DUS-vizsgálat (Distinctness, Uniformity, Stability) követelményeinek, azaz megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek és stabilnak kell lennie az adott fajtának. Továbbá az Unió minden tagországa számára elfogadható fajtanévvel kell rendelkeznie, valamint a gazdasági vizsgálatokra kötelezett 109 szántóföldi növényfaj esetében a termésmennyiség-, adott minőségi paraméterek- és rezisztencia-követelményeket is teljesítenie kell a fajtajelöltnek az állami elismeréshez. Ha mindez rendelkezésre áll, az adott fajta megkaphatja a fajtaelismerést és forgalmazható az Európai Unió teljes területén. Úgy érzékelem, a nemesítők örömmel fogadják az elismerés rendszerét és rangnak tekintik az oklevél személyes kézhez vételét.
A nemesítőházak képviselői az okiratokkal. Rangot jelent – forrás: Nébih
A szakember felsorolása szerint őszi és tavaszi búza, bíborhere, kékvirágú lucerna, káposztarepce (ebből a növényfajból volt most a legtöbb, 36 fajta), pohánka, tatár pohánka, cukorrépa (22 új fajta), kukorica (ez adta a harmadik legnagyobb fajtaszámot, húszat), szója, keleti kecskeruta, cirok, őszi és tavaszi árpa, őszi tritikálé, mák, tönkölybúza, durum búza, őszi és tavaszi zab, alakor búza, vékony csenkesz, csicseriborsó és napraforgó fajok fajtái szerepeltek a felhozatalban. Az új fajták 31 nemesítőházhoz köthetők.
Díszokirat-átadásra kertészeti fajok (zöldség-gyümölcs) esetében is szokott sor kerülni, de a szántóföldi napokhoz kapcsolódóan most utóbbi szegmenst szerették volna hangsúlyosan megjeleníteni – forrás: Nébih
– Jelentős eltolódást, vagy hangsúly-áthelyeződést nem érzékelek a nemesítési irányokban, annyi mégis megfogalmazható, hogy a káposztarepce- és a cukorrépa fajtaszám jelentősen növekedett, a kukorica pedig az elmúlt évek történései ellenére sem csökkent drasztikusan, stagnál, csakúgy, mint az őszi búza. Úgy látom, ezek azok a növényfajok, amelyeknek mindig jelentős szerep jut a hazai vetésszerkezetben, jelenlétük kiegyensúlyozottnak mondható. Folyamatosan jelen vannak kisebb fajok, melyek régebben is jelen voltak, ilyen például a lucerna, bíborhere, tönköly. Újdonságként megjelent viszont például a csicseriborsó, a pohánka, vagy az alakor búza, a jelenséget én a reformtáplálkozás térnyeréseként értelmezem – fogalmazta meg a konklúziót Csapó József.
