Még tart az őszi búza betakarítása, az eddigi adatok alapján jelenleg 4,8–5 tonnás országos átlag körvonalazódik, ami összességében 4,5 millió tonna jó minőségű termést jelent. Ez a mennyiség bőven elegendő Magyarország belső szükségleteinek kielégítésére, így ellátási zavaroktól nem kell tartani. Ugyanakkor a hozam országosan csak közepesnek tekinthető, és ebben semmi meglepő nincs, hiszen az idei időjárás az őszi kalászosok számára aligha volt kedvező – fogalmazott Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Egyesülete elnöke.


Már a tél sem alakult jól: elmaradt a tartós hideg és a szükséges csapadékmennyiség is. A tavaszi időszakban csak a talaj felső rétegei kaptak némi esőt, a mélyebb szintek továbbra is szárazak maradtak. Bár májusban megérkezett némi csapadék, ez messze nem volt elegendő. Ráadásul ekkor egy kéthetes lehűlés is megakasztotta a növények fejlődését – a hideg miatt szinte teljesen leállt a vegetáció, és az eső sem segített érdemben. A májusi hőmérséklet-ingadozást követően pedig máris jött a júniusi kánikula, ami kényszerérést indított el a növényekben. A hideg május hátráltatta a beérést, a hirtelen meleg viszont gyengítette a minőséget és a hozamot is.

Mindezek következményeként az országos búza termésátlag idén elmarad a tavalyi, rendkívül magas – 5,7 tonna/hektáros – szinttől. A számok első ránézésre még elfogadhatónak tűnhetnek, ám ha területi bontásban vizsgáljuk a helyzetet, kiderül: súlyos különbségek alakultak ki. Miközben egyes régiókban – elsősorban a Nyugat-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon – kedvező csapadékviszonyok mellett szép termések születtek, addig a Dél-Alföldön és a keleti országrészben gyakoriak az 1–2 tonna közötti hozamok. Egyes termelők szerint a helyzet rosszabb, mint a 2022-es történelmi aszály idején volt.


A problémák gyökerét a tavaszi és év eleji súlyos csapadékhiányban kell keresni. A talajok mélyrétegei sok helyen továbbra is aggasztóan szárazak. Ez nemcsak az idei évi eredményeket rontotta, de a jövő évi termelés alapját is gyengítheti, ha az őszi vetések idején sem változik érdemben a csapadékhelyzet.

A jövedelmezőség kérdése is napirenden van. Petőházi Tamás szerint, ha a következő időszakban nem érkezik újabb szélsőséges időjárási hatás, a 2025-ös búzatermés összességében elérheti a közepes szintet, bár aligha fogja megközelíteni a tavalyi kiváló eredményt. A piaci szereplők ennek megfelelően óvatos várakozásokkal tekintenek a gabonaárak alakulására is. Mivel nemcsak Magyarországot, hanem Európa más régióit is hasonló problémák – aszály, hőhullám, hozamcsökkenés – sújtják, a kínálat egész Európában szűkös maradhat.

Az árakat azonban alapvetően nemcsak a termés és a készletek határozzák meg, hanem a nemzetközi geopolitikai helyzet, különösen a háborús konfliktusok és az energiahordozók árának alakulása.

A világpiacot ezek mozgathatják igazán – és ha emelkednek a globális árak, az Magyarországon is éreztetheti hatását. Petőházi szerint már most is megfigyelhető egy kisebb mértékű áremelkedés az aratás ideje alatt, ami – ha tartóssá válik – a termelők számára is kedvezőbb értékesítési feltételeket teremthet.

Összességében tehát a 2025-ös búzatermés mennyiségében nem lesz kiemelkedő, de az ellátás biztonsága nincs veszélyben. A hozamok közepesek, a régiós különbségek ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelentenek, és rávilágítanak arra, hogy a klímaváltozás hatásai már nem a jövő, hanem a jelen kihívásai között szerepelnek a magyar szántóföldeken.

Forrás: Növekedés.hu

Indexkép: Shutterstock