Nemrég írtuk meg, hogy az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára 164,3 Ft/kg volt 2024 februárjában. A zsírtartalom 0,07, a fehérjetartalom 0,06 százalékpontos romlása, valamint az alapár 1 százalékos növekedése mellett a nyers tej átlagára nem változott 2024 februárjában a 2024. januárihoz képest, de 24 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

Hogy ez mit jelent a hazai tejtermelés és a termelők szemszögéből, arról Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Mint megtudtuk tőle: volt ennél rosszabb is a helyzet, legalábbis ami a nyerstej árát illeti.

Tendencia Európa-szerte, hogy év elején csökken a nyerstej ára

– 2021-ben egész évben, sőt egészen 2022 nyaráig alacsonyabb volt a magyar tejár a mostaninál – szögezte le elöljáróban Harcz Zoltán. – A 2023 nyarán mért mélypontól (151 Ft/kg) egészen mostanáig emelkedtek a tejárak Magyarországon, egészen a 164 Ft-os kilónkénti átlagig. 2021-ben 113, 2022-ben 170, 2023-ban pedig 175 Ft/kg volt a nyerstej éves átlagára Magyarországon. A mostani, 2024. februári ár 2021 februárjához képest 48, 2022 februárjához képest pedig 24%-kal magasabb. A tavaly februári árhoz képest viszont valóban, 24%-os az elmaradás, míg a 2023. januári rekordárhoz viszonyítva 27%-os a csökkenés. Sok év átlagában jellemző tendencia Európában, hogy – normál időjárási viszonyok esetén – az első félévben csökken a nyerstej ára. Azt gondoljuk, hogy 1-2 hónapig még oldalazó, stagnáló (enyhén csökkenő vagy növekvő) árakat látunk, majd az év második felében javulhatnak a piaci viszonyok. Az viszont, hogy mi történik majd a második félévben, nem csak a tejtermelőkön múlik. Olyan súlyos szempontok is befolyásolják majd a piacot, mint az árfolyam alakulása, a lakossági fogyasztás (azaz a reálkeresetek emelkedése), az esetleges nyári aszály, az európai tejpiaci keresleti/kínálati viszonyok.

tej

Az elmúlt két évben a KSH adatai szerint 2-3% körüli mértékben csökkent a tejtermelésünk, az ellenőrzött telepek száma (-4,9%) és az ellenőrzött tehénállomány (-2,8%) is mérséklődött 2022-ről 2023-ra – forrás: Pixabay

Az ügyvezető igazgató nem rejtette véka alá, hogy a költségek és az értékesítési lehetőségek sok tejtermelőt arra kényszerítettek, hogy végleg befejezze tejtermelő tevékenységét vagy csökkentse az állományát. Amikor a nap végén nem „jön ki a matek", akkor jelentkeznek az olyan folyamatok, mint például hogy az elmúlt két évben a KSH adatai szerint 2-3% körül csökkent a tejtermelésünk, az ellenőrzött telepek száma (-4,9%) és az ellenőrzött tehénállomány (-2,8%) is csökkent 2022-ről 2023-ra (forrás: ÁT Kft.).



Pedig az elmúlt 12 évből 4-5 évben elméletileg lehettünk volna akár önellátók is tejből és tejtermékből, ha nem exportálnánk. Mivel azonban évente nagyságrendileg 300 ezer tonna nyerstejet, 40 ezer tonna sajtot és 10 ezer tonna joghurtot exportálunk, törvényszerűen importálnunk is kell.

Újra itt az import dobozos tej

De miért éri meg a nagy áruházláncoknak még mindig külföldről behozni például tejet?

– A fogyasztói tejek vonatkozásában az elmúlt évtizedben – áfacsökkentéssel, hatósági ellenőrzésekkel, markáns ágazati fellépésekkel és együttműködéssel – sikerült eltüntetni a polcokról a nagy tömegben érkező, raklapos, olcsó UHT import tejeket. A múlt évben azonban – igaz, hogy szerencsére alacsony bázisról, de – sajnos megduplázódott a dobozostej importja – fogalmazott Harcz Zoltán. – Normál piaci viszonyok között, távolabbi tejtermelő országokból nem éri meg dobozos tejet behozni. Ha azok mégis megjelennek, akkor vélhetően a szomszédos országokból érkeznek és többnyire készleten beragadt feleslegekről, gazdájukat kereső kisebb-nagyobb tételekről, rövid akciókról lehet szó.

marha

Erősítené a hazai termelést például a telepfejlesztési programok (modernizálás, automatizálás), hatékonyságnövelő beruházási támogatások gyors meghirdetése – forrás: Pixabay

– Nyilván vet fel kérdéseket, hogy adott esetben miként lehetne tartósan lényegesen olcsóbb ugyanazon import dobozos tej Magyarországon, mint például Szlovákiában vagy Csehországban, egy olyan országban, ahol drágább a nyerstej és rárakódik még a szállítási költség is, miközben azonos a csomagolóanyag. Semmilyen szakmai magyarázat nem igazolja, hogy ugyanannak a tejnek vagy sajtnak a nettó fogyasztói ára a Duna jobb partján lévő településen nagy mértékben eltér a balparti falu ugyanazon érdekeltségbe tartozó, egymástól egy kilométerre lévő boltjában látott ártól – mondta. – Európában, egy közös piacon, olyan innovatív termékeknél, mint a tejtermékek, igenis különösen fontos szempont a fogyasztóknak a széles bolti választék. Mivel például sajt és joghurt vonatkozásában nem rendelkezünk elegendő feldolgozói kapacitással, a lakosság ellátásához az importra szükség van. A teljes képhez tartozik az is, hogy – a sajt példájánál maradva – a statisztikák szerint miközben az országba érkezik évente 58-66 ezer tonna sajt, mi is exportálunk 38-41 ezer tonnát évente.

Lenne pár javaslat az ágazat erősítéséhez

A hazai tejtermelő ágazat erősítéséhez olyan elemekre, intézkedésekre lenne szükség, mint például részvétel a tejtermelői együttműködésekben, hosszútávú nyerstej-értékesítési szerződések alkalmazása, piaci kockázatkezelő és kárenyhítő eszközök bevezetése, a termelői likviditás fenntartása a tejtermelőknek járó támogatások maximális kihasználásával, telepfejlesztési programok (modernizálás, automatizálás), hatékonyságnövelő beruházási támogatások gyors meghirdetése.


Harcz Zoltán szerint közvetve segíthetnek a szektornak az olyan intézkedések is, mint például a tejfeldolgozók fejlesztési beruházásai, az infláció enyhülése, a normál gazdasági viszonyok mihamarabbi visszatérése, a reálkeresetek növekedése (ezzel párhuzamosan ugyanis növekedhet a tej- és tejtermékfogyasztás az országban), a változó fogyasztói szokások követése, a következetes vásárlói tudatformálás, az importdömping megfékezése, áfacsökkentés (tejföl, trappista sajt és túró vonatkozásában), valamint a kiskereskedelmet sújtó terhek és intézkedések – a kötelező akciózás, készleten tartás, különadók, beszerzési ár alatti értékesítés lehetőségének – kivezetése.