A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a 49. Tej Világnap alkalmából sajtóreggelit szervezett a média képviselői számára Nagy István, agárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének részvételével.
Koller Attila a Tej Terméktanács feldolgozói társelnöke köszöntőjében elmondta, hogy a tejfeldolgozóknak azzal kellett szembesülniük, hogy a költségeik egy éven belül megduplázódtak, ennek beépítése a fogyasztói árakba elkerülhetetlen volt, a megduplázódott fogyasztói árak pedig a fogyasztás drasztikus visszaeséséhez vezettek.
"A tejtermékek ára ma is 40-50 százalékkal magasabban vannak, mint a válság előtti időszakban."
Felhívta a figyelmet arra, hogy a feldolgozóiparban elmaradt fejlesztések hiánya, különösen kritikus piaci helyzetekben, komoly mértékben csökkenti Magyarország versenyképességét a nyugati tagországokból dömpingáron érkező tejtermékekkel szemben.
Az ipar fejlesztésének célja kell, hogy legyen a termelés hozzáadott értékének növelése, a magyar nyerstej itthon tartása, feldolgozása, értékesítése.
Ugyanilyen fontos cél a kereskedők folyamatos kiszolgálása, a polcarány megváltoztatása azon – most még importhangsúlyos – termékeknél, amelyek idehaza is előállíthatóak.
"Körülbelül 300 millió liter tejet termel Magyarország egy évben, majd ez a mennyiség feldolgozás nélkül elhagyja az országot, a magyar tejet külföldön dolgozzák fel, ottani munkaerővel, ott termelnek belőle hozzáadott értéket. A magyar piacon sok alaptermék esetében 60 százalék körüli, – de van olyan termék, mint a joghurt, amelynél ennél is magasabb – az importarány. Ezen változtatni kell" – mondta Koller Attila.
A beruházás megvalósításához igénybe vehető hitelhez kamattámogatás, illetve a kezességvállalás díjához díjtámogatás bevezetése is indokolt a jelenlegi gazdasági helyzetben.
A vállalkozások számára az egész élelmiszeriparban egyre nagyobb gondot jelent a szakképzett munkaerő hiánya, ezért a képzési rendszer átgondolása halaszthatatlan feladat.
Az EPR díj, a megemelt útdíj, a jövedéki adó, az emelkedő minimálbér, a víz- és szennyvízdíjak okozta költségnövekedést a tejfeldolgozók képtelenek kigazdálkodni, azt sokszor már hatékonyságnöveléssel sem lehet kompenzálni. Koller Attila az elektronikusan vezetett önellenőrzési terv kapcsán a rendszer céljainak és követelményeinek felülvizsgálatának szükségességét hangsúlyozta.
Komoly nehézségeket kell leküzdenie a tejágazat minden szereplőjének – fotó: AM
Zséli Ilona a Tej Terméktanács kiskereskedő elnökségi tagja elmondta, hogy a kiskereskedelem örömmel konstatálja a feldolgozók beruházási támogatási lehetőségeit, mivel elsősorban a gyümölcsjoghurtok, a tömbsajtok és a tejdesszertek vonatkozásában jelenleg az import sajnos megkerülhetetlen. A magyar tejiparnak hatékonynak, innovatívnak és versenyképesnek kell lennie.
A költségek emelkedése, az átmeneti kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása, illetve egyéb adóterhek nehéz helyzetbe hozták az élelmiszerkereskedelem szereplőit, ezért fontos lenne ezen eszközök fokozatos kivezetése, enyhítése.
Zséli Ilona elmondta, az egész ellátási láncnak jót tenne, ha az átmenetinek hitt kereskedelempolitikai eszközök részben-egészben kivezetésre kerülnének. Megemlítette a kötelező élelmiszer-akciózást, aminek értelmében a korábbi 8 árstopos termékfajtára heti rendszerességgel legalább 2 termék esetében kell valamennyi terméket beszerzési árhoz viszonyítva mínusz 15 százalékkal olcsóbban kínálni. A fennmaradó 6 termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár. "Tehát gyakorlatilag semmilyen eredmény nem képezhető ezeknek a termékeknek a forgalmazásából."
A kiskereskedelmi adót százmilliárdos árbevétel esetén 4,1 százalékról 4,5 százalékra emelték 2024-ben, mellyel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni az árletörő tevékenységüket – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, arra, hogy korábban a kormányzat részéről elhangzott, hogy amennyiben az infláció tartósan 10 százalék alatt marad, nem lesz szükség a kötelező akciózás meghosszabbítására. Az infláció 2023. július 1. után folyamatosan csökkent, 2023 októberétől már 10 százalék alatt volt, és 2024-ben már tartósan 4 százalék alá került.
A hazai élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2022. júliusától egészen 2023. év végéig folyamatosan csökkent, mérsékelt növekedést csak a 2024. év hozott. Habár a piac továbbra is rendkívül árérzékeny, a kiskereskedők bíznak abban, hogy visszatér a vásárlási kedv és egy szolid növekedés valósul meg az elkövetkező időszakban. Rendkívül fontos az ágazat valamennyi szereplője számára a hazai termékek vásárlásának jelentőségére felhívni a fogyasztók figyelmét.
Érkeznek a várva várt pályázatok
A tejágazat kiegyensúlyozott fejlődését segíti az átlátható, az ágazat minden szereplője számára hozzáférhetőséget biztosító támogatáspolitika. Az európai uniós forrásokhoz nyújtott 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozás, vagyis a 2021 és 2027 között a KAP II. pillérét alkotó vidékfejlesztési támogatások megháromszorozása a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését, a természeti erőforrások megőrzése és a vidéki életminőség javítását szolgálja – mondta Nagy István köszöntő beszédében.
„Most júniusban válnak véglegessé azok a pályázatok, amelyek a takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztésére adnak lehetőséget.
A feldolgozóipari pályázatok 200 milliárd forintos keretösszeggel kerülnek meghirdetésre és szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel az állattartó telepek megújítására irányuló pályázati felhívások. Ezzel összességében 400 milliárd forint értékű forrás felhasználásának lehetősége nyílik most meg" – húzta alá az agrárminiszter.
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kapcsán jelezte: a felhívásra beérkező támogatási kérelmek feldolgozása folyamatosan zajlik, a közeljövőben megközelítőleg 550 támogatói okirat kibocsátása várható, mintegy 42,5 milliárd forint értékben. „Ha a támogatások igénybevételét nézzük, azt látjuk, hogy az ágazati szereplők élnek a lehetőségeikkel, mert értik az idők szavát: alkalmazkodásra, megújulásra most mindennél nagyobb szükség van, de a valódi megújulás mindig belülről fakad" – emelte ki Nagy István.
Zséli Ilona felvetésére az agrárminszter elmondta, június 30-ig érvényes a kötelező akciózást szabályozó kormányrendelet. A június 15-i héten az agrárminisztérium az ágazati szereplők bevonásával egyeztetést tervez, annak érdekében, hogy kialakuljon egy közös álláspont, amit képviselhet a kormánnyal folytatott tárgyalások során.
A tejágazat minden szerplője komoly kihívásokkal néz szembe – fotó: NAK/Lévai Zsolt
Győrffy Balázs, a NAK elnöke köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a feldolgozóknak és a tejhasznú szarvasmarhatartóknak is érdemes kihasználniuk az új Közös Agrárpolitikára alapozott Stratégiai Terv nyújtotta támogatási lehetőségeket. Az ágazat versenyképességének szempontjából ugyanis elengedhetetlen a termelés és a feldolgozás fejlesztése. „Fontos lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a piacunkat visszaszerezzük. A magyar fogyasztókat minél nagyobb arányban hazai tejtermékekkel kell ellátni" – emelte ki a NAK elnöke.
Győrffy Balázs emlékeztetett a sajtóban csupán vaj-margarin háborúnak nevezett reklámkampányra. Szavai szerint az érintett margaringyártó viszont átlépett egy olyan határt, ami nagyon rossz irányba tereli a kommunikációt és elfogadhatatlan a piaci verseny szempontjából is. Az említett kampány ugyanis a tejhasznú szarvasmarhatartás létjogosultságát kérdőjelezi meg, azzal, hogy a növényi eredetű termékeket minőség szempontjából értékesebbnek tünteti fel. A NAK és a Tej Terméktanács ezért felszólította a vállalatot a kampány felfüggesztésére és a megtévesztésre alkalmas üzenettel rendelkező elemek eltávolítására.
Istvánfalvi Miklós a Tej Terméktanács termelői társelnöke beszédében arról számolt be, hogy a vaj és a margarin összehasonlító reklámja okán forrnak az indulatok a szakmában. Az etikátlan reklám kapcsán elrettentő hatósági fellépest sürgetett, mivel a fogyasztók szándékos megtévesztése törvénysértő lehet. A vaj évezredek óta ugyanúgy – természetes módon – készül, viszont azt, hogy egy margarin nagyüzemi előállítása hogyan is történik, homály fedi.
Istvánfalvi Miklós a tejtermelők nevében üdvözölte és megköszönte a Kormányzatnak a nyerstej árának határidőre történő kifizetésére, illetve a kötelező „előleg fizetésre" vonatkozó törvényi előírásoknak a bevezetését. Különösen fontosnak tartotta, hogy a szakmaközi szervezet szerződésminták kidolgozására vonatkozó jogköre hatályban maradt, egyben kérte, hogy a Kormányzat tegyen meg mindent, hogy a magyar KAP Stratégiai Terv módosításával lehetőség nyíljon a termelői csoportok, termelői és szakmaközi szervezetek működési támogatására. Hozzászólásában a támogatások határidőre történő kifizetésnek, illetve az adminisztráció ésszerűsítésének és jelentős csökkentésének fontosságát is kihangsúlyozta.
Forrás: Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Agrárminisztérium, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye
