A madárinfluenza Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében okozza a legnagyobb károkat a kacsa és a libatelepeken. Bács-Kiskunban azért egyedi a helyzet, mert itt található a legtöbb nevelőtelep az országban és emiatt hatalmas az átfertőződés kockázata.

A hatóság emiatt mindkét vármegyében a legnagyobb szigort, vagyis a teljes korlátozást alkalmazta, aminek a hatására november óta ezekről a helyekről nem tudnak elegendő mennyiségű hízó- és tömött árú alapanyagot szállítani sem kacsából, sem pedig libából. Tavasszal talán változhat némileg a helyzet, viszont az itt élők már tapasztalatból tudják, hogy a vonuló madarak miatt áprilisban újra megjelenhet a madárinfluenza – írja a novenyvedoszer.hu.

A madárinfluenza kártalanítási összege hatalmas

A kártalanításra eddig fordított összeg – csaknem 30 milliárd forint – sok kérdést felvet, például azt is, hogy a jövőben elegendő-e ezzel a módszerrel folytatni a gazdálkodást, vagy alapjaiban át kell gondolni a védekezést és a felkészülést.

A novenyvedoszer.hu-nak nyilatkozott az ország egyik legismertebb libatartó gazdálkodója Szántó István, akinek a telepe a Bács-Kiskun vármegyei Tiszakécske határában található. Az ezredforduló közepén adták át hivatalosan az uniós színvonalú telepét, ahol megkezdődhetett a nevelés.

Pár év elteltével azonban megjelent a madárinfluenza, ami azóta is jelen van az ő és a gazdatársai életében egyaránt. Szántó István telepén a szigorú előírások miatt még egyszer sem mutatták ki a vírust, viszont a szigorítások rá is ugyanúgy vonatkoznak.

Szigorodnak a szabályok – fotó: pexels.com

A gazdatársadalmat jelentősen megosztja a kérdés, hogy madárinfluenza kártalanítása elérje-e a 100 százalékot?

A madárinfluenza károsultjainak azok a tenyésztők nevezhetők, akik az önhibájukon kívül nem telepíthetnek az egyébként üresen álló telepre és nem is fordult elő náluk ez a fertőzőbetegség.

A másik csoportba tartoznak a madárinfluenza haszonélvezői, akik a 100 százalékos kártalanítás ellenére sem végeznek megelőző tevékenységet.

A szakmai szervezetek és a szaktárca egyaránt arra a megállapításra jutott, hogy a kifizetett milliárdok nem hoznak előrelépést, mert a felelőtlenebb hozzáállással rendelkező termelők évek óta nem változtatnak a szokásaikon. Emiatt ettől az évtől még szigorúbb intézkedések lesznek mind a kártalanításban, mind az ellenőrzésben.


S ha mindez még nem lenne elég, akkor további nehézséget jelent a tenyésztőknek az, hogy a hazai liba és kacsa húsa sem olyan népszerű már külföldön. Gyengén zárta az évet a pulykaágazat, de az előzőek sem voltak sokkal jobbak.

Ennek az okai közismertek: drágák az inputanyagok és a megnövekedtek a tartási költségek, a fogyasztók pedig inkább az olcsóbb a sertés- és a csirkehúst preferálják. Így nem meglepő, hogy ezen ágazatok a növekvő igények miatt folyamatosan és kiegyensúlyozottan működnek.

Visszatérve a kacsa- és libatartókra: a fentebb említett Bács-Kiskun vármegyében azért nagy az átfertőződés veszélye, mert egyes részein szinte egymásba érnek a telepek, így a szél miatt gyorsan terjed a vírus.

Indexkép: pexels.com