A Copa-Cogeca az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „European Livestock Voice”, azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoporttal indított kampányának keretében „A fenntarthatóság prioritás a takarmányozási szektorban” címmel újabb kommunikációs anyagot tett közzé, hogy felhívja a figyelmet az állattenyésztési ágazat globális kihívásokhoz való hozzájárulására - olvasható a nak.hu cikkében.
A Charta áttekintést nyújt arról, hogy az európai takarmányipar hogyan járulhat hozzá a fenntarthatóbb állattenyésztési és akvakultúra értékláncokhoz – fotó: pixabay.com
Az elért eredményekről évente készül jelentés
Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) még 2020 szeptemberében tette közzé a 2030-ig szóló Takarmány-fenntarthatósági Chartáját.
A Charta a fenntarthatóbb takarmánytermelésre irányuló alábbi öt törekvést emeli ki:
- Klímasemleges állattenyésztéshez és az akvakultúra termeléshez való hozzájárulása a takarmányozás révén.
- Fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdítása az erőforrás- és tápanyag-hatékonyság növelésével.
- Felelős beszerzési gyakorlatok előmozdítása, népszerűsítése.
- Haszonállatok egészségének és jólétének javításához való hozzájárulás.
- Az állattenyésztési és akvakultúra ágazat társadalmi-gazdasági környezetének és ellenálló képességének javítása.
A Charta áttekintést nyújt arról, hogy az európai takarmányipar hogyan járulhat hozzá a fenntarthatóbb állattenyésztési és akvakultúra értékláncokhoz. Az elért eredményekről évente készülő jelentések bemutatják a legfontosabb intézkedéseket. A második előre haladási jelentés 2022 szeptemberében jelent meg - írja a NAK
Az állattenyésztési ágazat környezeti hatásainak csökkentéséhez elengedhetetlen a takarmányok helyes összetétele
Kulcsfontosságú tény, hogy az EU-ban az állati takarmány-összetevők 96%-a a „nem élelmiszer-minőségű” kategóriába sorolható, tehát emberi fogyasztásra nem alkalmas.
Gyakori kritika, hogy az állattenyésztés és az emberek „versenyben állnak” az élelmiszerekért, azonban ez az állítás távol áll a valóságtól. Valójában az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már 2017-ben arról számolt be, hogy
globális szinten az állatállományok által elfogyasztott takarmányok alapanyagainak 86%-a nem olyan forrásból származott, amelyet az emberek élelmiszerként elfogyaszthattak volna.
Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége pedig még tovább ment a megkülönböztetésben! Ahelyett, hogy azt vizsgálta volna, hogy a takarmány "emberi fogyasztásra alkalmas" vagy sem, a FEFAC azt elemezte, hogy a takarmány "élelmiszeripari minőségű"-e, azaz elsősorban élelmiszerként való felhasználásra tervezték-e, és csak később irányították-e át a takarmány-ellőállítási rendszerbe.
Gyakori félreértés, hogy amikor a takarmányipar például takarmányozásra használt kukoricáról beszél, akkor azt sokan csemegekukoricának értelmezik. Ez azonban nem így van! A takarmány- és a csemegekukorica között ugyanis lényeges különbség van beltartalmi értékben és ízben egyaránt - írja a NAK.
A takarmánygyártás gazdasági szempontból soha nem áll közvetlen versenyben az emberi fogyasztással – fotó: pixabay.com
A gabonafélék állati takarmányozásra történő felhasználása soha nem fog hiányt okozni az élelmiszerpiacon
Az állati takarmányozásra termesztett gabonafélék általában nem felelnek meg a humán élelmiszerek, például a kenyér, a sör és a tészta előállításához szükséges minőségi követelményeknek.
A takarmányként felhasznált gabonafélék jelentős részét pedig élelmiszer-minőségűről takarmány minőségűre minősítik vissza, mert azok nem feleltek meg az „emberi fogyasztásra alkalmas” kategória követelményeinek.
Ennek következtében a takarmánygyártás gazdasági szempontból soha nem áll közvetlen versenyben az emberi fogyasztással, és a gabonafélék állati takarmányozásra történő felhasználása soha nem fog hiányt okozni az élelmiszerpiacon!
Fenteken túl kiemelendő, hogy amikor élelmiszer-minőségű alapanyagot értékesítenek a takarmány-ellőállító üzemeknek, akkor ezen termékek általában többlet termelés eredményeként keletkeznek, az előállított mennyiségük meghaladja a humán fogyasztási piacok általi keresletet.
.jpg)
A szarvasmarha ágazatban folyamatos előrelépés mutatható ki a metánkibocsátás csökkentés terén – fotó: pixabay.com
Az élelmiszerpazarlás elkerülésében is segít
A FEFAC elemzése alapvető fontosságú, mivel azt állapítja meg, hogy a keverék-takarmány gyártók által használt alapanyagok közül gyakorlatilag egyik sem tekinthető élelmiszer-minőségűnek!
Lényegében a nem élelmiszer-minőségű vagy az élelmiszerfeleslegből származó alapanyagok takarmányozásban történő felhasználása nem csak az állatok hatékony takarmányozását szolgálja, hanem az élelmiszerpazarlás elkerülését is!
Az európai takarmányágazat fentieken túl egyéb fenntarthatósághoz kapcsolódó kérdésekkel is foglalkozik, például az innovatív takarmány-összetevők hatásainak pontos mérésével, valamint a takarmány-emészthetőségen alapuló, a metán- és ammóniakibocsátás csökkentésére irányuló takarmányozási stratégiák kidolgozásával.
Az állattenyésztés ezen célkitűzés megvalósításához segíthet nyújthat, mivel a szarvasmarha ágazatban folyamatos előrelépés mutatható ki a metánkibocsátás csökkentés terén. A takarmány-összetétel felülvizsgálatával és további stratégiai intézkedések alkalmazásával pedig még tovább csökkenthető az állati emésztésből származó kibocsátás.
Csökkent az állattenyésztési ágazatokban az antibiotikum felhasználásának mértéke
A takarmányozás szintén kulcsfontosságú elem lehet az antibiotikum felhasználás csökkentés és a haszonállatok egészségének, valamint jólétének javításának területén is.
Az EU-ban az állattenyésztési ágazatok antibiotikum felhasználásának mértéke az elmúlt évtizedben folyamatosan, és jelentős mértékben csökkent, a mérséklődés 2011 és 2020 között mintegy 43%-os volt.
Az állatgyógyászati antimikrobiális szerek fogyasztásának európai felügyeleti szerve, az ESVAC arról is beszámolt, hogy az EU-ban 2011 és 2018 között 51%-kal csökkent az antibiotikumok gyógyszeres takarmányon keresztüli „takarmányba való bekerülése”. Ez az eredmény a legjobb higiéniai gyakorlatok alkalmazásának, a vakcinázásnak és a takarmányozás fejlesztésének, mint megelőző intézkedésnek köszönhető.
Az alternatív nyersanyagok és takarmány-adalékanyagok használata csökkentheti az állatorvosi kezelések szükségességét. A jelenleg alkalmazott takarmányozási rendszerek kiváló eredményeket mutattak az állatok szervezeti szilárdságának, valamint a stressztűrő képességének és a kórokozókkal szembeni ellenállóképességének fokozása tekintetében. Az innovatív takarmányozási megoldások központi szerepet játszanak majd az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulásának lassításában is - olvasható a NAK cikkében.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Baromfitartók, figyelem! Pótolni kell a szállítási adatokat")
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
_fill_99x55_0.jpg)
