A kapor a meleg napok hűsítő fűszernövénye, amely amellett, hogy a konyhában sokféleképpen felhasználható, még számos pozitív hatást gyakorol a szervezetünkre. Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen ételeket érdemes kaporral ízesíteni, hogyan tároljuk el télire, milyen hatásai vannak az egészségünkre, illetve hogyan gondozzuk a kiskertünkben. Tarts velünk te is!
Talán a világ egyik legelterjedtebb és legrégibb fűszereként tartják számon – fotó: pixabay.com
A kapor (Anethum graveolens L.) az ernyősvirágzatúak rendjébe, azon belül a zellerfélék családjába tartozó egyéves növény, amit már az ókorban is alkalmaztak fűszerként és gyógyszerként (leginkább nyugtatóként és afrodiziákumként) egyaránt.
Emellett boszorkányűző képességet is tulajdonítottak neki, ez a hiedelem a középkorban is erősen jelen volt: kaprot tettek a házak bejárata fölé, a bölcsők mellé, és talizmánként is magukkal hordták, hogy távol tartsák a boszorkányokat. A görögöknél a gazdagság és a szerencse jelképe volt, Rómában kaporból is fontak koszorút a háborús hősök számára, égetett kapormagot használtak a sebek gyógyulásának az elősegítésére, a gladiátorok pedig kaprot fogyasztottak a jobb emésztés érdekében – írja a greendex.hu.
Talán a világ egyik legelterjedtebb és legrégibb fűszereként tartják számon, bár abban a kérdésben, hogy hol is volt eredetileg az őshazája megoszlanak a vélemények (Földközi-tenger vidéke, vagy Dél-Ázsia). A világ minden országában elterjedt, hazánkban is könnyen termeszthető, beszerezhető. Népies elnevezései még a fűszerkapor, a kerti kapor, a kerti kömény, illetve az uborkafű is.
A világ számos pontján használnak kaprot a tradicionális, nemzeti fogások elkészítéséhez – fotó: pixabay.com
A kapor tulajdonságai
A kapor karógyökere akár 40-60 centiméter mélyre is képes a talajba hatolni, de a gyökérrendszere nem túl sűrű. A környezeti tényezőktől függően a szára 60-120 centiméter, amin végig szórt állású levelek vannak, melyek közül az alsók könnyen elszáradnak. A szár és az oldalhajtások ernyős virágzatban végződnek.
A kapor elsősorban a nyári, szezonális ételeinkben jut főszerephez, főként az uborkás-tökös ételek fűszere: innen kapta az uborkafű elnevezését is. Elképzelhetetlen nélküle a sokak által kedvelt kovászos uborka vagy a friss, nyári, kapros tökfőzelék, de ennél jóval több felhasználási lehetősége is van. Ki ne ismerné a kapros-túrós pitét, a kapros-túrós lepényt vagy a kapros-túrós rétes, de felhasználhatjuk olyan frissítő levesek elkészítésénél is, mint a kapros zöldségleves, a joghurtos uborkaleves vagy egy egyszerű kaporleves esetében.
Számtalan ételhez illik a kaporszósz vagy kapormártás: finom kísérője lehet a grillezett húsoknak és zöldségeknek, a csirkének, a sertésnek, a halas fogásoknak, a főtt tojásnak egyaránt. A pikáns ízkombinációkat kedvelőknek érdemes kipróbálniuk a kaprot a céklából készült ételek mellé, ahogy a répához, a burgonyához, a káposztafélékhez vagy a spárgához is.
A kapor a levesek, főzelékek, mártások mellett különböző savanyúságokhoz is jól passzol, és amellett, hogy jó ízt kölcsönöz számukra, még gátolja bennük a különböző baktériumok szaporodását is. A kapornak azonban nem csak a zöldje használható fel, hanem a magjai is, egészben vagy darálva.
A világ számos pontján használnak kaprot a tradicionális, nemzeti fogások elkészítéséhez. Alapvető összetevője a mediterrán salátáknak, a skandináv „smörgåsbord" szardellás kenyérnek, az orosz „borscs" levesnek, az indiai curryknek vagy a klasszikus angol „fish and chips"-nek.
A kapor gazdasági szempontból is jelentős, jellegzetes ízét hasznosítja a konzerv-, cukor-, és likőripar, de illóolaj tartalma miatt még az illatszerek gyártásánál is alkalmazzák.
A kapor elsősorban a nyári, szezonális ételeinkben jut főszerephez, főként az uborkás-tökös ételek fűszere – fotó: pixabay.com
Hogy tárold a kaprot, hogy megőrizze az ízét?
Nincs finomabb a friss kapornál, de sajnos a kapor elég korán, már júniusban elvirágzik, így célszerű időben gondoskodni a téli utánpótlásról. Ha nem tudunk otthon kaprot nevelni (ennek a módjairól a cikk második felében még lesz szó), akkor érdemes a nyári, hazai, termelőtől vásárolt kaporból beraktározni.
Ha a beszerzett kaprot nem akarjuk rögtön felhasználni, akkor érdemes mint egy csokor virágot egy vízzel töltött pohárba vagy befőttesüvegbe helyezni, így napokig friss leveleket vághatunk belőle az éppen elkészítendő aktuális nyári fogásainkhoz.
Fagyasztás
A kapor tárolásának legegyszerűbb módja, ha a mélyhűtőbe tesszük, mert így marad meg legjobban a zsenge, friss, nyárias íze. Fagyasztáshoz a leveleket használjuk, azok legyenek frissek és egészségesek. Tanácsos őket szárba szökkenés előtt begyűjteni, amikor a növény 30-35 centiméter magas. Alapos mosás és szárítás után vágjuk apróra a kaporleveleket, majd akár kisebb adagokra kiadagolva tehetjük jégkockatartóba, illetve akár egy nagyobb zacskóba vagy dobozva (így mindig annyit lehet majd vágni belőle, amennyi éppen szükséges) téve tegyük a fagyasztóba.
Szárítás
Bár a szárított kapor a boltokban is könnyen beszerezhető, mégis érdemes otthon is megpróbálkozni a szárításával. Ebben az esetben szintén friss, egészséges, alaposan megmosott növénnyel dolgozzunk. Miután felaprítottuk a kaprot, teregessük szét sütőpapíron, szárítsuk száraz, szélvédett helyen, ott ahol nem éri közvetlen napfény. A száradó növényt naponta át kell forgatni, amíg teljesen ki nem szárad, utána pedig befőttesüvegben a polcra kerülhet.
Kapormag tárolása
Akár étkezési célra, akár vetőmagnak gyűjtjük be a kapor magját, ugyan úgy kell eljárnunk. Először is meg kell várnunk, amíg a növény teljesen elvirágzik, és az ernyők végén megjelennek a barna magocskák. Mivel a pici magok könnyen lepereghetnek a begyűjtést óvatosan kell elvégezni. Bármennyire is száraznak tűnnek, még legalább két hétig szárítsuk őket egy szellős, nyitott edényben, majd ezt követően száraz, sötét helyen papírzacskóban, kis üvegekben vagy dobozkákban tároljuk felhasználásig.
A kapor gazdasági szempontból is jelentős, jellegzetes ízét hasznosítja a konzerv-, cukor-, és likőripar, de illóolaj tartalma miatt még az illatszerek gyártásánál is alkalmazzák – fotó: pixabay.com
Hogyan hat a kapor az egészségre?
A kapor nemcsak kiváló fűszer, hanem az egészségünkre is számtalan pozitív hatást gyakorol. Tartalmaz értékes vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kalcium és mangán), antioxidánsokat.
A népi gyógyászatban az alábbi problémák esetén alkalmazzák:
- csecsemők részére csuklásra, hascsikarásra, gyenge teát készítenek belőle;
- gyomorerősítő - segíti az emésztést, szünteti a puffadást,
- csökkenti a húgyutak, és az emésztőrendszer gyulladásait,
- magjának rágcsálása leheletfrissítő,
- nyugtató,
- jó hatással van a hormonháztartásra,
- főzete bőrregeneráló hatású, sebgyógyításra, bőrgyulladásra kiváló
- csökkenti a magas vérnyomást, tágítja a szív koszorúereit,
- csökkenti a koleszterinszintet,
- antioxidáns-tartalma miatt megakadályozza a daganatos sejtek kialakulását,
- borogatást készítve belőle csökkenti az izomfájdalmakat.
Jótékony élettani hatásainak kiaknázására a kapor rendelkezésünkre áll frissen, tea, tinktúra, illóolaj, vagy a levél vagy a mag kivonatát tartalmazó kapszula, tabletta vagy por formájában.
Várandósság ideje alatt óvatosnak kell lenni a kapor rendszeres fogyasztásával, gyermekek esetében pedig csak a két éves kor felett alkalmazzuk. Nem javasolt a kaporolaj sem nagy mennyiségben és hosszú távon.
A kaprot rendszeresen kell locsolni, ami különösen fontos a csapadékmentes, forró időszakokban, hogy ne száradjon ki alatta a talaj – fotó: pixabay.com
Mit érdemes tudni a kapor vetéséről és gondozásáról?
Ha van veteményesünk, akkor onnan nem hiányozhat a kapor sem, hiszen amellett, hogy finom ízesítő és rengeteg kedvező élettani hatás is van, még remek rovarcsalogató és csapdanövény is. Odavonzza azokat a hasznos rovarokat, amelyek természetes ellenségei egyes kártevőknek (például a katicabogarakat a levéltetvek ellen). Másrészről kiváló csapdanövény is, mert segít elterelni a kártevők figyelmét a fő növényünkről (pl. burgonyabogár).
A kapor talaj- és fényigénye
Magjait közepesen tápanyagokban dús, laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, 5,5-6,5 pH közötti talajba érdemes vetni. Szereti a széltől védett, napos helyeket, viszont félárnyékban lassabban virágzik ki. Mivel egyéves, önmagát elvető növény, ezért célszerű a számára egy végleges ágyást kijelölni, hogy ott minden évben újra tudjon nőni.
Miként vesd el a magokat?
Tekintettel arra, hogy a kapor magjai nagyon érzékenyek a hőmérsékletre, így csak akkor szabad elvetni őket, ha a talaj hőmérséklete elérte a 15 Celsius fokot. A vetést célszerű két-háromhetente újra elvégezni, hogy hosszabb ideig szedhessük a növényt. Mivel a kapor szeret terebélyesedni, a sorok között 25-30 centiméter az optimális távolság. A magokat, miután 0,5-1 centiméter mélyre elhelyeztük a talajba, bőségesen öntözzük meg az ágyást.
A kapor ideális társnövényei lehetnek a káposztafélék (brokkoli, karfiol, leveles kel stb.), a fejes saláta, a hagyma, az uborka, a kukorica, a sárgarépa és a borsó. Rossz szomszédai a paradicsom, a pasztinák, a kömény és az édeskömény.
Hogy kell gondozni?
A kaprot rendszeresen kell locsolni, ami különösen fontos a csapadékmentes, forró időszakokban, hogy ne száradjon ki alatta a talaj. De figyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, mert az károsíthatja a növényt. Távolítsuk el a körülötte növő gyomokat, hogy azok ne zavarják a növekedésben. A kapor általában ellenáll a különböző betegségeknek, de a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenhet rajta. A kártevők közül kárt okozhatnak benn a levéltetvek, illetve bizonyos hernyófajok – ezek ellen érdemes környezetbarát módon védekezni.
Milyen fajtát célszerű választani?
Többféle kapor közül válogathatunk a méretétől, a virág- és levélnagyságától, aromájának erősségétől függően. Dús és sok levelet növeszt a Delikat fajta, kis helyre ajánlott a törpenövésű Ferneleaf, korán és bőségesen virágzik a Bouquet, viszont hatalmasra nő a Mammoth. Virágtartókba jó választás lehet az átlagosnál kisebbre növő, de nem törpefajta Dukat.
Ha nincs veteményeskertünk
Akkor sem kell nélkülöznünk, hiszen remekül termeszthető balkonládában vagy akár egy cserépben is, csak a megfelelően szélvédett és világos helyet kell a számára kiválasztani.
A kapor egy világszerte régóta ismert és szeretett fűszernövény, amely kiváló ízesítője számos ételnek, gyógyhatásai is szerteágazóak. Könnyen termeszthető akár a veteményesben, akár egy napos balkonon is.
