A német agráriumért felelős miniszter szeptember első napjaiban jelentette be, hogy ASP-vel fertőzött vaddisznó állományt találtak Németországban.

Az azóta eltelt időszakban további fertőzött vaddisznó egyedeket találtak, az október 31-i jelentés szerint összesen 117-et. A legújabban felfedezett fertőzött állatok nem mutatták a betegség tüneteit, a vadászatot követő rutinvizsgálat mutatta ki a kórt. A háziállatok és a sertéstenyészetek körében nem tapasztalták a betegséget.

sertéspestis

A sertéstelepeken eddig nem találtak ASP-vel fertőzött állatot – Fotó: pixabay

Az európai hústermelők szervezetei azonnal riadót fújtak, amint a három ázsiai ország bejelentette a német sertéshús importjának leállítását, hazánkban is több kezdeményezés és felhívás született annak érdekében, hogy a hazai húselőállítók piacai ne sérüljenek.

A keleti húspiacok elvesztése miatt főként a vágási melléktermékek forgalmazása okoz gondot - írja a fleischwirtscaht.de. A Danish Crown, dán hústársaság arról számolt be, hogy a csontozatlan és az értékesítésre kész áruk piaca stabil volt, de a csontozásra szánt termékek árai nyomás alá kerültek az Európában ragadt nagyobb húskínálat miatt. Ráadásul a piaci helyzet a szokásosnál jóval kiszámíthatatlanabb.

A húsárak Ausztriában nem csökkentek jelentősen, a kínálat nem csak azért maradt "kezelhető mennyiségű", mert lecsökkent a kereslet az export-korlátozások miatt, hanem mert a koronavírus járvány miatt több vágóhíd csökkentett üzemben tud csak dolgozni, a munkavállalók betegsége vagy karanténkötelezettsége miatt.

A spanyol sertéshús távol-keleti exportja nem állt meg, ezért a Németországból beérkező hústöbblet szerencsés módon nem nyomta le a spanyol árakat.

Jelentősebb árcsökkenést a lengyel, a szlovén, a belga és a bolgár gazdák könyvelhettek el, 3-4 %-os visszaesés tapasztalható a húspiacon.

Olaszországban egyelőre nyugodtnak és stabilnak tűnik a húspiaci helyzet. Az olaszoknál ráadásul a júniusi, 12 éves mélypont után a gazdák most 2%-kal magasabb áron tudják értékesíteni a vágóállatokat.

sertéspestis

Eddig csak vaddisznó-állományokban találták meg a fertőzést (a kép illusztráció) – Fotó: pixabay

Magyarországi helyzet a sertéstartók szemszögéből

Hazánkban a 37. héten (szeptember elején) a sertéshús ára 420 Ft körül volt, a megkérdezett hazai sertéstartók szerint ez az a mérték, amiért megéri foglalkozni a tartással. A szeptemberi németországi bejelentés, majd a távol-keleti exportlehetőségek megszűnése nyomán egy hét alatt 60-80 Ft-tal esett vissza a kilónkénti ár, és azóta nem is változott jelentősebb mértékben, jelenleg csak önköltségi ár alatt tudják szállítani a vágóállatokat, bár ez nagy mértékben függ attól is, hogy ki, milyen hatékony technológiával dolgozik.

Még nagyobb a visszaesés, ha az év eleji árszinteket nézzük: január-februárban a sertéshús ára 550 Ft körül mozgott, ez a tavaly, Kínában kitört sertéspestis-járványnak is betudható.

A sertéshús- fogyasztásról és a piaci árakról kérdeztünk egy élőállat értékesítéssel és húsfeldogázással foglalkozó vas megyei gazdálkodót is: egyelőre nem tapasztal jelentős eltérést az árakban, de számára a feldolgozás is lehetőséget ad arra, hogy a piaci bizonytalanságot enyhítse.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet november 3-án kiadott élőállatra és húsra vonatkozó agrárpiaci jelentése szerint is zuhannak az árak (a diagramon a hasított súly értéke látható, a felvásárlási árak ennél körülbelül 80%-kal kevesebb összegnek felelnek meg.)

A hazai termelésből származó vágósertés heti termelői ára Magyarországon (2018–2020) – Ábra: NAIK

A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének véleménye szerint, bár az árak, igazodva a németországi bázisárakhoz (ZMP) csökkentek 20 eurócenttel, a magyarországi termelésben nincsenek fennakadások, a szerződések teljesítése elé nem gördülnek olyan akadályok, mint például a németeknél, ahol a koronavírus fertőzés miatt több vágóhíd is bezárt vagy csökkentett üzemmódban működik, és feltorlódnak a telepeken a felhizlalt, vágásra szánt állatok.

A betegség nincs jelen a házi sertés állományokban

A gazdasági kár már világosan látható, az állategészségügyi kockázat viszont továbbra sem kiemelkedően magas, hiszen eddig nem találtak a hazai tenyészetekben fertőzött állatot. A higiéniai szabályok eddig is nagyon szigorúak voltak: folyamatos a fertőtlenítés, új állomány érkezésekor két hetes karanténkötelezettség és a sertéstelepek közötti mozgás korlátozása is az előírások között szerepel.