Az állati eredetű élelmiszereket imitáló növényi alapú termékeknek elnevezésükben jelentősen különbözniük kell az állati eredetűekétől. Leírásukban, reklámjaikban pedig nem utalhatnak arra a valótlanságra, hogy tápanyagtartalmuk azonos lenne az állati eredetű termékekével – írja a NAK közleménye.
A félrevezető tájékoztatás miatt sokan azt gondolják, hogy az eredeti állati eredetű termékek és a növényi alapú imitátumok tápértéke azonos, holott ez közel sincs így – fotó: pixabay.com
A fogyasztók védelme az elsődleges cél
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az európai termelőket összefogó Copa-Cogeca szervezettel közösen felhívja az uniós döntéshozók figyelmét a vonatkozó piaci szabályozások mihamarabbi megalkotására, ami a fogyasztók védelmét is célozza.
A Copa-Cogeca (az európai mezőgazdasági termelők, illetve termelői szövetkezetek szervezete) állásfoglalást adott ki a növényi alapú hús- és tej-imitátumokkal kapcsolatban.
A növényi alapú fehérjetermékek (hús- és tej-, illetve akár tojásutánzatok) olyan növényi kivonatokból, illetve növényi eredetű összetevőkből készült termékek, melyek igyekeznek utánozni az állati eredetű termékek érzékszervi (forma, állag, íz, illat stb.) tulajdonságait, valamint nevükre és elfogadottságukra is építenek.
Forgalmazóik érdekük szerint kiemelik az állati eredetű termékekhez való hasonlóságukat, miközben igyekeznek megkülönböztetni is őket, elmosva a lényegi különbségeket – írják.
Az uniós jogalkotóknak minél hamarabb meg kell tiltaniuk az állati eredetű termékek megnevezéseinek használatát növényi alapú utánzatoknál – fotó: pixabay.com
A félrevezető tájékoztatás étrendi hiányosságokhoz vezethet
Ezen termékeket sokszor az eredeti állati eredetű termékek helyettesítőinek „címkézik”, azt sugallva, hogy tápértékük azonos azokéval és az étrendben felcserélhetőek.
Számos felmérés, jelentés, tanulmány igazolja, hogy a fogyasztók túlnyomó többsége nem olvassa el az összetevők, tápértékek listáját. Ehelyett sokan úgy gondolják, hogy ha például vega "hamburgernek" vagy vegán "tojásnak" neveznek valamit, akkor azok tápértékének meg kell egyeznie az eredeti termékével – ami azonban nem így van.
Például egy Franciaországban készült tanulmány szerint tízből hat fogyasztó gondolja úgy, hogy a növényi alapú italok táplálkozási szempontból helyettesíthetik a tejet – annak ellenére, hogy számos tudományos bizonyíték támasztja alá ennek ellenkezőjét.
A hús komplex fehérjeforrás, ugyanakkor a növényi alapú változatokban nincs jelen az összes esszenciális aminosav, továbbá alacsonyabb a B12-vitamin-, a cink-, a vas- és a mikroelem-tartalom. A félrevezető tájékoztatás miatt sokan azt gondolják, hogy az eredeti állati eredetű termékek és a növényi alapú imitátumok tápértéke azonos, holott ez közel sincs így. Az efféle félretájékoztatások étrendi hiányosságokhoz, de akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.
Forgalmazóik érdekük szerint kiemelik az állati eredetű termékekhez való hasonlóságukat, miközben igyekeznek megkülönböztetni is őket, elmosva a lényegi különbségeket – fotó: pixabay.com
Az állati eredetű termékek megnevezéseit uniós szinten jogilag védeni kell
Mind a Copa-Cogeca, mind a NAK felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós jogalkotóknak minél hamarabb meg kell tiltaniuk az állati eredetű termékek megnevezéseinek használatát növényi alapú utánzatoknál.
Továbbá nem engedhető ezen termékek „helyettesítőként” történő reklámozása, értékesítése. Nem szabad megtéveszteni a fogyasztókat, és az állati eredetű termékek megnevezéseit – valamint a főként állati eredetű összetevőkből készült termékeket is – uniós szinten jogilag védeni kell. Miként a tápanyagtartalomra utaló kijelentéseknek is egyértelműnek kell lenniük – áll a NAK közleményében