Ismét évtizedes rekordot dönthetnek meg az idei viharszezon biztosítói kárkifizetései, a május-augusztusi időszak felénél járva a számla már meghaladja a tavalyi négy hónap időarányos részét – közölte a friss adatok alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pénteken az MTI-vel.

viharkár

A legtöbb bejelentés beázáshoz, szélviharhoz, villámcsapáshoz, villámcsapás másodlagos hatásához, felhőszakadáshoz, jégveréshez kapcsolódott – fotó: pixabay.com

A júniusi viharok miatt csaknem 45,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításokhoz köthetően, ennek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 6 milliárd forintot. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 3,4 milliárd forintot tettek ki, mintegy 31,5 ezer bejelentésre.
Az idei május-júniusi adatok szerint összesen 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak a biztosítók.

A tavalyi viharszezonban, augusztus végén a biztosítók csaknem 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre. Ez akkor évtizedes csúcs volt, jócskán meghaladta az addigi, 2021-es 9,1 milliárd forintos rekordot. Idén a félidős adatok biztosítói szempontból a tavalyinál drágább nyarat vetítenek előre – jelezte a Mabisz.

A szervezet megjegyezte, hogy ezekben az összesítésekben nincsenek benne a mezőgazdasági károk, valamint az időjárás miatt például az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.


A június Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Heves, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar és Pest vármegyében, valamint Budapest XII. kerületében, Ibrányban, Debrecenben, Ebesen és Nyíregyházán okozott különösen nagy károkat.

A legtöbb bejelentés beázáshoz, szélviharhoz, villámcsapáshoz, villámcsapás másodlagos hatásához, felhőszakadáshoz, jégveréshez kapcsolódott.

A 120 ezer forint feletti átlagkár nagyjából 20-40 százalékkal haladja meg a néhány évvel korábbi összegeket, ami egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket.

A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni, ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az ügyfelek ne váljanak alulbiztosítottakká – hívta fel a figyelmet a Mabisz.