Amikor a katonalégy lárvája eléri a vágósúlyt

Ezt Percze Rajmond, az Agroloop ügyvezetője mondta az Agroinformnak adott interjújában. Bár mostanság érzékelni egyfajta általános nyomást a rovarok, mint fenntartható fehérjepótlás emberi fogyasztása irányába, annyira azért még nem nagy a baj a szakember szerint, hogy az általános érvényűvé váljon. Az Agroloop prémium minőségű alternatív-fehérje gyártó vállalat, amely fekete katonalégy lárvákból állít elő egészséges állateledel-alapanyagot és szerves talajjavító készítményt. A vállalat fekete katonalégy tenyésztése innovatív megoldást jelent az állatitakarmánynyersanyag-termelés környezeti hatásainak csökkentésére, valamint a talajegészség javítására.

Az agrotech cég tavaly 18 millió eurós beruházási kerettel már megkezdte a fekete katonalégy lárvatenyésztést és -feldolgozást a Pest megyei Üllő határában. A közelmúltban egy újabb több millió euró értékű tőkebevonással további csúcsokra törhet a kapacitást illetően. Az Agroloop nem titkolt célja, hogy a friss finanszírozás felhasználásával rövid időn belül megduplázza lárvatenyésztési kapacitását: így előreláthatólag a 13 ezer négyzetméteres üzemcsarnokukba napi 120 tonna alapanyag érkezik be, ebből évi 6000 tonna talajjavító granulátumot, 2500 tonna takarmányfehérjét és 700 tonna zsírt állítanak elő.

Az Agroloop vezető szereplővé kíván válni Közép-Európában a fenntartható takarmányalapanyag-termelés terén, segítve az élelmiszeripari melléktermékek hasznosulását, valamint egy fenntarthatóbb értéklánc kialakítását. A cég hosszú távú célja, hogy a régión túl is pozitív változásokat mozdítson elő a mezőgazdasági gyakorlatokban és egy minden eddiginél hatékonyabb és környezetkímélőbb takarmánytermelési rendszert hozzon létre. Tevékenységük elismeréseként a vállalkozás a Portfolio Green Awards-on Az Év Zöld Innovációja díjat nyerte 2023-ban.

Percze Rajmond ügyvezető – forrás: Agroloop

– A becslések szerint a takarmánycélú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve – bocsátotta előre Percze Rajmond. – 2030-ra az EU-ban elfogyasztott hal több mint 10%-a olyan halgazdaságokból fog származni, amelyek rovarfehérjét használnak haleledelként, emellett 40 tojásból egy rovarokkal táplált tojótyúktól, 50 csirkehús-adagból pedig egy rovarral táplált tyúktól származik majd.

– Sokan ódzkodunk a rovarfehérje humán felhasználásától, s az emberek többsége számára talán az is kevéssé köztudott, hogy az állati takarmányozásban ez a fajta táplálék már régóta jelen van...

– A szabadon tartott baromfik étrendjében mindig is fontos szerepet játszott a rovarfogyasztás. Gondoljunk csak a ház körül kapirgáló szárnyasokra, hogy milyen jóízűen fogyasztják a földből kihúzott gilisztákat és más rovarokat. Egyes haszonállatok ösztönösen tudják, hogy bizonyos rovarok milyen jótékony hatással vannak az életminőségükre és a fejlődésükre – ugyanakkor ahhoz is nagyban hozzátesznek, hogy egészséges és finom legyen a húsuk vagy akár a tojásuk – válaszolta az ügyvezető. – A takarmánycélú rovartenyésztést és -feldolgozást Európában csak néhány éve szabályozták és engedélyezték. Egyrészt azért, mert a neves kutatóintézetek is (újra)felfedezték a rovarfehérjék és zsírok kimagasló élettani hatásait: jól felszívódó és könnyen emészthető, antibakteriális hatású, és 100%-ban hipoallergén, ezért az intoleranciával küzdő háziállatoknak kifejezetten ajánlott. Másrészt az így előállított állateledel vagy takarmány-alapanyag nagyüzemi körülmények között 30-40-szer kisebb környezeti terhelést jelent más takarmányfehérje-forrásokhoz képest. Működésünk egy körforgásos modellen alapszik: helyi élelmiszerfeldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használjuk a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. Az ipari lárvatenyésztés egészen pontosan úgy néz ki, hogy miután lárvák milliói takarmány minősítésű élelmiszeripari melléktermékekből kevert takarmánnyal táplálkoznak, 12 nap alatt szemmel alig látható tojásból, 1,5-2 cm-es méretre fejlődnek – ekkor érik el a „vágósúlyukat".

Az üllői üzem, ahol már folyik a fekete katonalégy lárvatenyésztés és -feldolgozás – forrás: Agroloop

Ez az a pont, amikor a tisztítás és gőzöléses fertőtlenítést követően a bennük lévő nedvességet szárítóberendezésben elpárologtatják, majd kisajtolják az olajtartalmukat. Az így kapott szárított és zsírtalanított lárva chips-et pedig porrá őrlik, ami nem más, mint a 60% fehérjetartalmú takarmányliszt. Ez a folyamat lényegesen fenntarthatóbb, hiszen a rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült takarmányfehérje és -zsír azonos súlyra vetítve 30-szor kisebb földfelület és 40-szer kevesebb víz felhasználásával tud megvalósulni, miközben 40-szer kisebb karbonkibocsátással jár, mintha az átlagos haszonállat-tenyésztésből származna. Ezért kijelenthetjük, hogy a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen.

Legalább annyira érdemes kiemelni a rovarfehérje alapú – a lárvák virágföldszerű ürülékéből készült – természetes szerves talajjavítót, amely kiváló választás a talajélet fenntartására vagy esetleg annak regenerálására. A műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami a terméshozamok csökkenését eredményezte. Ezért kiemelt szerepet kapott a tápanyag-utánpótlás és ennek legfenntarthatóbb formája: a szervestrágyázás, valamint az ezzel járó magas tápértékű szerves talajjavítók és talajkondicionáló termékek. A rovartrágyából nyert termésnövelő anyagok komplex hatással rendelkeznek: tápanyagforrásként szolgálnak a talaj és a növények számára, növénykondicionáló hatásuk kedvezően hat a növények fejlődésére és nem utolsó sorban közvetlen szerepet játszhatnak a kártevők és kórokozók visszaszorításában is.

A lárvák virágföldszerű ürülékéből készült természetes szerves talajjavító kiváló választás a talajélet fenntartására vagy regenerálására – forrás: Agroloop

– Hogy látják az állati takarmányozás, illetve a humán felhasználás jövőképét? Manapság éppen a szója azon növények egyike, ami a szélsőséges időjárási viszonyok közepette is viszonylagos biztonsággal, jövedelmező módon termelhető hazánkban. Ezért a gazdák körében egyre közkedveltebb – milyen esélyei vannak ilyen közegben a rovarfehérje-előállításnak? Hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni a gazdák rentábilis módon? Van ennek már kidolgozott tematikája?

– A világ hústermelésének egynegyede házikedvenceink tápjában landol és a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység. Minél többet tudunk ezekből kiváltani az alternatív takarmányalapanyagokkal, például rovarfehérjével és -zsírral, annál több termőfelület marad az emberek minőségi élelmiszerigényeinek kielégítésére. A szójatermesztés például rendkívül termőföldigényes: sok esetben azért égetnek fel vagy vágnak ki esőerdőket, hogy génmódosított szóját (GMO) termesszenek a helyükön. Ráadásul a szóját el is kell juttatni Európába, ami rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár – Európa pedig (Kína nyomában) a világ második legnagyobb szójaimportőrének számít. A probléma kiküszöbölésére és a rovarfehérje jótékony hatásait felismerve, egyre több cég kínál kisüzemi technológiai megoldást azoknak, akik „háztáji" körülmények között szeretnének foglalkozni rovartenyésztéssel és feldolgozással, így a csatlakozás ehhez a tevékenységhez első ránézésre csak döntés és pénztárca kérdése. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy milyen komplex tudásra van szükség az állattartás ezen szakágához is, valamint kiszámoljuk a kisüzemi fajlagos költségeket, könnyen arra a megállapításra juthatunk, hogy jobb a lárvából előállított kész takarmányfehérjét és -zsírt megvenni egy erre szakosodott profi cégtől.

Becslések szerint a takarmánycélú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve – forrás: Agroloop

– Hogyan kell elképzelni a humanoid felhasználást? Mint a gumicukorból, majd kanállal lehet szedni adott szárított rovarfajokból a hipermarketekben (őszintén szólva, ezt én nem tartom reálisnak...), vagy mint összetevő jelenik majd meg a különféle termékekben? Ha igen, mely termékcsoportokban lehetséges ez?

– Bár a rovarfehérje humanoid felhasználása nem az Agroloop profilja, az Európai Unión belül valóban akad példa emberi fogyasztásra is alkalmas rovaralapanyagok vonatkozásában. Ugyanakkor azt szeretném hangsúlyozni, hogy Európában a közeljövőben nem lesz olyan mértékű a fehérjehiány, hogy nekünk, embereknek rovarokat kelljen fogyasztanunk. Ettől függetlenül a fehérjeforrások elosztása és felhasználása kulcskérdés, éppen ezért az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége mögött sokkal inkább az az ambíció húzódik, hogy az embereknek még véletlenül se kelljen lemondaniuk szokásos és szeretett étrendjükről. Minél több háziállat takarmányát tudjuk ilyen fenntartható, minőségi alapanyaggal gazdagítani, annál inkább megkíméljük az embereket attól, hogy változtatniuk kelljen táplálkozási szokásaikon – szögezte le végül az ügyvezető.