Az egyik nagyáruház háromszoros áron kínált szabadtartású csirkéje például csak addig volt sárga, amíg a vevő otthon csap alá nem tartotta. Az eset nem egyedi. Azt is jó tudni, hogy ha a csirke valóban tanyasi, és nem utólag színezett, valószínű, akkor is génmódosított tápon nevelkedett – írja a hirado.hu.
A legegészségesebbnek tartott házi és tanyasi csirke csomagolásán általában feltüntetik, hogy szabadon tartott vagy kukoricán nevelt, másik ismertetőjelük, hogy bőrük és zsírjuk általában szép sárga színű. A vásárló, akinek a pénztárcája megengedi, és vigyáz az egészségére, igyekszik ezeket a termékeket választani, aztán néha csalódás éri, ahogy az egy miskolci vásárlóval is történt.
Az egyik helyi nagyáruház tanyasi csirkét hirdetett háromszoros áron, a baromfi gyönyörű sárga volt, ám otthon, miután a vevő megmosta, a csirke hófehér lett. László beszámolója szerint miután a többszöri öblítés után a sárga felszín lehámlott, a csirke bőre ugyanolyan volt, mint a nagyüzemi bontott csirkéé.
Van, hogy a csirke bőrét kurkumával színezik, így vezetik meg a vevőt – fotó: Balázs Attila/MTI
Az eset nem egyedi, a hasonló panaszok kapcsán az egyik gazdálkodó azt mondta, az igazi tanyasi csirke onnan ismerhető fel, hogy nem csak a lábszára, hanem a talpa is sárga – ez azt jelenti, hogy kukoricán, búzán, természetes eledelen nevelkedett, nem tápon.
Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács szabadtartásos szövetségének titkára szerint a kifogásolt csirkét az eladása előtt jobb esetben kurkumával színezték. Mint hozzátette, ez legalább élelmiszer, a rosszabb eset az, ha más, idegen anyagot használnak a trükközők. Hangsúlyozta, a szabadtartásos csirke bőréről a sárga színt nem lehet lemosni, a csirke zsírját pedig külsőleg, utólag sem lehet színezni, csak a takarmányon keresztül.
A szakértő szerint a bőr színe a takarmánytól függ, amely változó összetételű lehet. A szabadtartásnak többféle módja lehet, de a csirkék eledelének mindegyik esetben legalább 70 százalékban gabonából kell állnia. Magyarországon ez főként kukoricát jelent, amitől az állat bőre sárga lesz.
A szabadtartású csirke eledele legalább 70 százalékban gabona – fotó: Varga György/MTI
Hangsúlyozta, hogy egyik takarmány sem tartalmaz hormont és antibiotikumot – sem a broiler, sem a szabadtartású állatoké. Antibiotikumot akkor kapnak az állatok, ha megbetegszenek, akárcsak az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy elterjedt a génmódosított szójából készített takarmány, a szövetség titkára azt mondta, a szójás eledelek jellemzően ilyen növényekből készülnek, de a piacon kapható GMO-mentes szója is, igaz, többszörös áron.
Hozzátette: Magyarországon minimális a szójatermelés, olcsón és nagy mennyiségben ezért férhető hozzá csak a génmódosított változat. A módosítás nélküli szóját ezért a normál termelésbe ezért nem lehet bevonni, csak extra termékekhez használható. Mint hangsúlyozta, Magyarországon van olyan szabadtartásos termelés, amely során valóban GMO-mentes szóját etetnek a csirkékkel.
Molnár Györgyi szerint a szabadtartású csirkék felnevelése – más takarmány, hosszabb tartási idő – , mintegy 60 százalékkal többe kerül, mint a broiler változaté. A biotartást nem is említi, mondta, mert az úgy sincs Magyarországon, legalábbis a baromfihús-termelésben. Hozzátette, a drágább csirkehús iránt kissé nőtt a kereslet, de inkább a szállodák, éttermek, mint a lakosság részéről.
Arról is beszélt, a szakma nagyon várja, hogy januártól 5 százalékra csökkenjen a csirkehús áfája, mert akkor versenyezni tudnak a már 2016 óta áfacsökkentett sertéshússal, és nagyobb lehet a kereslet a baromfi iránt.
_fill_540x300_0.jpg)
