A spenót azon zöldségek egyike, amelyiket a gyerekek alapból elutasítják. Pedig Popeye kedvence nem véletlenül tette őt olyan erőssé. A spenót ugyanis nagyon egészséges és nagyon finom. Így, amikor felnőttként megismerjük, hogy létezik a menzán tálalt fura állagú, kinézetű és ízű spenótnak nagyon is finom változata, elkezdjük szívesen fogyasztani. De akár párolva, vagy ivólé formájában is kiváló.
Azonban, habár elsőre hihetetlenül hangzik, a fagyasztott spenót négyszer annyi C-vitamint, vasat és kalciumot tartalmaz, mint a friss. De egyáltalán nem mindegy, hogy mikor fagyasztjuk le, és az sem, hogy előtte hogyan termesztették. A legjobb megoldás, ha mi magunk termesztjük meg a kertünkben, és vagy rögtön a kertből szedve fogyasztjuk, vagy inkább fagyasztjuk és később fogyasztjuk. A nyelvtörő után pedig nézzük meg az okokat.
Ezért jobb a fagyasztott spenót, mint a friss
Egy személynek naponta 5 adag gyümölcsöt és zöldséget kell elfogyasztania. Ez azonban sajnos csak keveseknek adatik meg. A Veg News tanulmánya szerint a szakértők úgy vélik, hogy a fagyasztott spenótot érdemes választani a friss helyett, hiszen jóval több vitamint tartalmaz. Ennek az oka, hogy a friss spenót az öregedés során elveszítheti a tápanyagokat, különösen a B-vitaminokat. Ugyan akár egy hétig is eláll a hűtőben, az eltelt idővel nagyon sok vitamin és ásványi anyag távozik belőle.
A spenót fagyasztva sokkal egészségesebb, mint frissen fogyasztva. Fotó: Shutterstock
Azonban a fagyasztott spenótot rögtön a betakarítás után kell lefagyasztani ahhoz, hogy benne maradjon minden ásványi anyag és vitamin. A spenót hihetetlenül gazdag hasznos tápanyagokban, leginkább C-vitaminban, K-vitaminban és A-vitaminban, de bővelkedik olyan alapvető ásványi anyagokban is, mint a vas és a kalcium. Ráadásul kiváló rost- és antioxidánsforrás is. Egy csésze fagyasztott spenót több mint négyszer annyi vasat, C-vitamint és kalciumot tartalmaz, mint egy csésze a friss zöldségből.
A spenót bővelkedik vasban, folsavban és magnéziumban is. A spenót közel 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Gazdag antioxidánsokban és magas a K-, A-, B2-, B6-, E- és C-vitamin tartalma.
Magas karotinoid- és klorofill-tartalma segít a különféle rákos megbetegedések megelőzésében. Ezen kívül, alacsony energiatartalmának köszönhetően jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak. Segíti a gyomorműködést és az emésztést. A benne lévő fitonutriensek segítenek a szemünk egészségének megőrzésében, és gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunrendszert támogató hatásuk is van.
Magas oxalát tartama miatt azonban nem ajánlott nyersen fogyasztani. Szintén emiatt ne fogyasszák azok, akik hajlamosak vesekő képződésre. Ha nem termesztjük, hanem vásároljuk a spenótot, mindenképpen sötétzöld, ropogós és egészséges levelei legyenek. Ne vásároljunk sárguló spenótot, mert abban már nagyon kevés a vitamin és az ásványi anyag.
A fagyasztott spenót amellett, hogy tápláló, segít csökkenteni az élelmiszerpazarlást, hiszen a fel nem használt részt nyugodtan visszatehetjük a fagyasztóba, ahol akár egy évig is eláll.
A spenót a te kertedben is megterem
A spenót nagyon könnyen megterem. A gyakorlatlan kertészek is bátran belefoghatnak a termesztésébe. Ősszel érdemes vetni, így a növény még a tél beállta előtt kikel és megerősödik. Csak így tudja túlélni a téli fagyokat, és csak így válik szedhetővé már a tavasz első napjaiban. A vetés előtt először is tegyük rendbe az ágyást, gyomláljuk ki, és alaposan ássuk fel. A vetés előtt adjunk a talajhoz nitrogén tartalmú műtrágyát.
Nem mindegy, hogyan és mikor fagyasztjuk le a spenótot, hogy egészséges maradjon. Fotó: Shutterstock
A spenótot 2-4 cm mélyen, 3-5 cm tőtávolságra vessük. A spenót magjai szívesen töltik az idejüket a földben, így megváratnak minket, de idővel meg fogjuk pillantani őket. Ehhez persze oda kell figyelnünk az öntözésre, a gyomtalanításra, a talajlazításra és a tápoldatozásra, mert ezek nélkül nem lesz bőséges a termés tavasszal.
Ismerd meg az új-zélandi spenótot
Kevés gyerek szereti a spenótot, de idővel általában rájövünk, hogy mennyire finom tud lenni. Az új-zélandi spenót pedig valódi közönségkedvenc, hiszen olyan könnyű termeszteni, hogy a gyakorlat nélküli, kezdő kertészkedők is bátran elkezdhetik. Ennek ellenére mégsem fordul elő túl sok kiskertben. De ő nem hagyja magát! A tokból kiszóródó magjai akár emberi beavatkozás nélkül is kikelnek. Így ha egyszer végre betette a lábát a kertünkbe, akkor nem hagyja, hogy elűzzük onnan!
Félreeső helyet keressünk neki, mert hamarosan behálózza szálaival a környezetét. Mindegy neki, milyen talajba vetjük, a tápanyagok nincsenek ellenére. Az augusztusban elvetett magok tavasszal kelnek ki, és máris fogyasztható ez az igazán finom zöldség.
Ellentétben a hagyományos spenóttal, ami gyorsan felmagzik, és akkor már nem fogyasztható, ha első vetésben termesztjük az új-zélandi spenótot, az egész nyáron és ősszel el fog látni magával minket. A szárazságot is jól tűri, úgyhogy ha szeretnénk sem tudnánk semmi rosszat felhozni vele kapcsolatban.
Spenótban gazdag napokat kívánunk!
