Ugye te is szereted a málnát? Talán ez az a gyümölcs, amelyet mindenki szeret. Ha nem gyümölcs, akkor szörp formájában kerül közel a szívünkhöz már gyerekkorunkban. Ha pedig szeretjük a málna csodás, édes ízét, akkor nem árt, ha minél több jut belőle nekünk, és nem is kell érte messzire menni. Csak éppen a kertig.
Ezt tedd a málnával, hogy bőven teremjen
A málnának két fő típusát különböztetjük meg attól függően, hogy mikor hoz gyümölcsöt. Van egyszer termő nyári málnafajta és a kétszer termő, úgynevezett őszi málnafajta, amelyet folyton termő néven is ismerhetünk.
Az ízük teljesen egyforma, és a kinéztük alapján sem lehet különbséget tenni közöttük. Azonban, míg a nyári málnát védeni kell a kórokozókkal szemben, addig az őszit szinte semmi nem támadja meg. Az őszi málna a nyári málnával ellentétben a gyümölcsöket azokon a vesszőkön hozza ősszel, amelyek abban az évben tavasszal növekedtek. Ezért is fordulhat elő, hogy sokkal kevésbé fogékony az olyan gombás betegségekre, mint a gyökérrothadás vagy a botritisz.
A málna nagyon finom, és nagyon egészséges. Fotó: Shutterstock
A kis málnabogár életciklusa is csupán a nyári málnának felel meg, így az őszi málna még tőle is védett. Az őszi málna hajtásait késő ősszel egészen a talajig vissza kell vágni. A növénynek nincs különösebben nagy tápanyagigénye, így csupán egy kevés komposzt bedolgozására van szüksége, a töve körül. Azonban arra nagyon figyeljünk oda, hogy mivel a málna gyökerei nagyon közel vannak a földfelszínhez, nehogy megsértsük azokat. Kellő mennyiségű vizet mindig kapjon, de ne pangjon alatta.
A málnavesszők legfeljebb két évig életképesek, utána újra kell telepíteni őket. Az egyszer termő, nyári málnafajták azokon a vesszőkön hoznak termést, amelyek az előző nyáron fejlődtek ki, és átteleltek. A kétszer termő vagy folyton termő málnafajták pedig az előző nyáron kifejlődött vesszőkön is hoznak termést, és az adott évben kihajtott fiatal, új vesszőkön is.
A kétszer termő málna esetében sokan a második, kora nyári málnaszüretet feláldozzák az őszi, jobb termésért cserébe. Ha így döntünk, az lényegesen leegyszerűsíti a málnával való törődést, ugyanis ebben az esetben a tél végén a talaj szintjéig vissza kell vágni a bokor összes vesszőjét. Nyárra a bokor új vesszőket hoz, amelyek ősszel teremnek. Ezeket kora tavasszal tőből ki is metszhetjük. Azért érdemes a vesszőt közel vágni a földhöz, hogy az új hajtások a talajból törjenek elő, ne pedig a levágott vesszők csonkjaiból.
Azoknál a málnanövényeknél, amelyek egy évben többször is hoznak termést, vagyis nem csak egyszer, hanem egész nyáron szüretelhetünk róluk, metszéskor nagyon oda kell figyelni, hogy ne a termő részeket vágjuk le. A tavaly letermett vesszők végeit vágjuk le, és ezeket ott metsszük el, ahol még volt rajta gyümölcs, így őszre ezek az idősebb vesszők is teremni fognak. A fiatal, tavalyi hajtásokat pedig ne bántsuk, hiszen majd ezekről tudunk szüretelni nyáron.
Ellenben az egyszertermő málnatövek júliusban hoznak egy nagyobb mennyiségű termést, utána már nem lesz rajtuk gyümölcs. Ha tavaly nem tettük meg, akkor most, még tavasszal vissza kell vágni a letermett vesszőket, méghozzá egészen a talaj szintjén úgy, hogy ne hagyjunk csonkot. Ezeken ugyanis hamarabb alakulhatnak ki gombás megbetegedések.
A fiatal, zöld vesszőket nem kell metszeni, hiszen ezeken lesz a termés. Ha azonban túl sűrűn nőnek, akkor ritkítsuk őket úgy, hogy két vessző között legyen legalább 15-20 centiméter távolság.
Nem csak a metszés a fontos
De nem csak a metszéssel tudjuk megalapozni a bőséges termést. Azzal is, ha pótoljuk a tápanyagot a növények alatt. Először tavasszal kell megtrágyázni a málnát, mindegy, melyik fajtáról van szó. A szerves trágyát, műtrágyát is most érdemes kiszórni, utána pedig bőséges mennyiségű vízzel kell megöntözni a töveket. Gyomtalanítani is érdemes ilyenkor, azonban nagyon figyeljünk rá, hogy a málna gyökerei nagyon sekélyen vannak a talajban, így ne kapával, hanem kézzel gyomtalanítsunk, különben a gyökerek megsérülhetnek.
Ismerd meg a málnát és adj neki helyet a kertben is
A málnanövény félcserje, ami azt jelenti, hogy a vesszői csupán két évig élnek. Az első évben fejlődnek ki, a második évben pedig elágaznak, virágot hoznak és gyümölcsöt érlelnek. Ezt követően sajnos elszáradnak. Talán ez is az oka annak, hogy bár régen szinte nem is volt olyan kert, ahol ne termett volna málna, manapság egyre kevesebbet találunk belőle.
A málna gyökere sekély, így óvatosan gyomtalanítsunk körülötte. Fotó: Shutterstock
A málna érzékeny a talajvízre, és a homokos talajt sem kedveli. Fontos, hogy a kert szélvédett területét válasszuk ki számára. Mindenképpen szüksége lesz támasztékra is, amelyet előre készítsünk el számára. A málna a laza, levegős szerkezetű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, savanyú talajt kedveli. Ezért az ültetés előtt ássuk fel az ültetőterületet, és lazítsuk fel a talajt. Ültetéskor először vissza kell vágni a gyökereket, majd bele kell helyezni a növényt az ültetőgödörbe, mely legyen kétszer olyan mély és széles, mint maga a gyökér. Ezután fedjük be földdel a gödröt, és öntözzük meg a növényt.
A málna nagyon vízigényes növény. Ennek az az oka, hogy sekélyre hatoló gyökérzete van. A málna fénykedvelő növény, azonban a túlságosan erős napfényt nem viseli jól. Telepítésének ideje ősszel vagy kora tavasszal jön el.
A málnának gyakori betegségei a málnamozaik, a botritisz, a didimellás betegség, valamint a kártevők közül a sodrómoly, vagy a málna-vesszőszúnyog jelenthet rá veszélyt, ezért nagyon fontos feladat a permetezés.
Ha kerítés mellé ültetjük, nem lesz szükség támasztékra, de ha nem, akkor mindenképp segítsük a növényt. Ehhez a legegyszerűbb két oszlop közé kihúzni 2-3 sorban dróthuzalokat, melyekre fel tudnak majd futni a sarjak.
A töves művelés esetében gyakran nem alkalmaznak támrendszert. Fontos feladat a tövek között előbukkanó sarjak eltávolítása. A töveket ilyenkor 50-100 cm-es sor-és tőtávolsággal kell telepíteni. A sövényművelés esetében a növények összefüggő sövényfalat alkotnak. Ekkor a tövek között fejlődő sarjakat nem távolítjuk el, csak ritkítjuk, a sor-és tőtávolság pedig 80x120 cm.
A málna nem utóérő gyümölcs, így csak teljesen érett állapotában szabad leszedni. Ez akkor történik, amikor a színe tökéletesen élénk, és a gyümölcs könnyen leválik a vacokról. A csodás málna színűn kívül létezik még belőle fehér, fekete, sárga és lila színű változat is. Latin neve Rubus idaeus, amelynek a jelentése vadszeder az Idáról. Nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Krétán, az Ida nevű hegyen kezdték el először termeszteni. Azonban van egy másik verzió is, miszerint Zeusz dajkája, Ida, éppen málnát szedett, amikor megszúrta az ujját és az ő vére színezte az egyébként fehér színű gyümölcsöt pirosra.
Ezért egyél málnát
A málna igazán egészséges. Segít megelőzni a különféle szív- és érrendszeri megbetegedéseket, mint például a szívrohamot vagy az érelmeszesedést, de a szemünknek is jót tesz, hiszen fogyasztásával megelőzhető a súlyos látásromlás, és a makuladegeneráció egyik legismertebb természetes ellenszere. Enyhíti a menstruációs tüneteket, emellett fájdalomcsillapító hatása is van.
De a málna még ennél is többet tud, hiszen segít megelőzni a daganatos betegségeket. Ennek az oka, hogy magas az ellagsav tartalma, ami segít megszabadulni a szabad gyököktől. Ezenkívül rengeteg antioxidánst is tartalmaz. Bőrfiatalító és ránctalanító hatása van. Magas C-vitamin tartalma segít az immunrendszer megerősítésében, de a málnára még a fogyásban is számíthatunk. Nagyon sok mangánt és rostot tartalmaz, amelyek felgyorsítják az anyagcserét és lassítják az emésztési folyamatot. Gazdag káliumban, mangánban, rézben, vasban és magnéziumban, és magas a B-komplex és a K-vitamin tartalma.
Sajnos az eperhez hasonlóan van, aki allergiás rá, így erre nagyon oda kell figyelni, különösen a gyermekek esetében. Alacsony szénhidráttartalma miatt a cukorbetegek is fogyaszthatják. A leveléből készült tea görcsoldó hatású. Kismamáknak is javasolt, mert segít a hányinger leküzdésében és rugalmassá teszi a kismedencei izmokat.
A málnát tehát nem csak a macik szeretik, így hát érdemes neki helyet adni a kertben is.
