Ugye milyen csodás látvány, amikor a gyümölcsfáink roskadoznak a rengeteg gyümölcstől? Ilyenkor éjjel-nappal friss gyümölcsöt falatozhatunk, és ekkor készülnek a csodás szörpök, befőttek és lekvárok, amelyek télen is visszaidézik nekünk a fantasztikus nyári napokat.
De mi legyen azzal a sok gyümölccsel, amit már nem bírtunk megenni, lefagyasztani, vagy eltenni? A megoldás nem más, mint a pálinka! Azonban bármennyire is finom, mindenkit arra intünk, hogy csakis mértékkel fogyassza a pálinkát! A mérték tekintetében pedig ne ragaszkodjunk a régi mondáshoz, miszerint az a vödör. Inkább ragaszkodjunk a minél kisebb pohárhoz, és az egyszeri töltéshez.
Ismerd meg a pálinkát
A pálinka hungarikum. Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez. A magyar pálinka a 17. századi megjelenésétől kezdve égetett szeszt jelentett. Azonban ez sokat változott a 20. század második felében, amikor is a pálinka már leginkább gyümölcsből vagy törkölyből készült.
A magyar pálinka leggyakoribb alapanyagai korábban a rozs, a búza, a kukorica és a burgonya volt. A pálinkát erjesztett gyümölcscefre, gyümölcsmust vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítik, leggyakrabban szilva, körte, alma, kajszibarack, meggy, cseresznye, szőlőtörköly vagy eper az alapanyaga. Habár nagyon sok pálinkafőzde működik, mindig is jelentős mennyiségű pálinka készült otthoni, magánfőzésben. Ezt 2010 óta legálissá tették, így nincs akadálya annak, hogy a megmaradt gyümölcsökből pálinka készüljön. Azonban nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy csakis mértékkel történő fogyasztása javasolt!
A pálinka korábban leggyakrabban szilvából készült. Fotó: Shutterstock
A Pálinkatörvény értelmében csak olyan szeszes ital nevezhető pálinkának, illetve törkölypálinkának, melyet kizárólag Magyarországon termett, nem sűrített, nem szárított és nem aszalt gyümölcsből, illetve Magyarországon termett szőlőtörkölyből készült Magyarország területén, beleértve a palackozást is.
Az ágyas pálinka
Nem csupán pálinkát, hanem ágyas pálinkát is készíthetünk. A gyümölcságyon érlelt pálinkát, vagy más néven az ágyas pálinkát gyümölccsel együtt érlelik, legalább 3 hónapon keresztül. A gyümölcságy lehet a pálinka fajtájával azonos, de akár vegyes gyümölcsök is lehetnek benne.
Az ágyas pálinkát úgy készítik, hogy egy üvegballon aljába 5-6 cm vastag rétegben apróra szeletelt gyümölcsöt tesznek, leggyakrabban almát, körtét, szilvát, diót vagy mandulát, és erre öntik a pálinkát, majd két napi állás után a ballont légmentesen lezárják.
A pálinka fél év alatt veszi át a gyümölcsök ízét, és válik színe halványsárgává. Általában 100 liter ágyas pálinkához legalább 10 kg érett gyümölcsre van szükség. Az ágyas szó onnan ered, hogy a gyümölcsöt az üveg aljára helyezve úgymond megágyaznak a pálinkának.
Amit lehet, hogy nem is tudtál a pálinkáról
1. A pálinkát akkor nevezzük kisüstinek, ha legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állították elő.
2. A pálinka általában 40-es vagy 50-es szeszfokú, de akad közöttük 37,5 és 86 fokos is.
3. A jó pálinkának nincs szüksége rá, hogy behűtsék. Ekkor ugyanis nem érvényesül a gyümölcs zamata, aromája és illata. A hagyományos ízeken túl manapság egyre gyakrabban találkozhatunk igazi különlegességekkel, mint amilyen például a berkenye, a galagonya, a füge vagy akár a fehér eper.
4. A pálinkát leggyakrabban tulipán formájú, alul öblös, felül összeszűkülő pohárból fogyasztják, így az illatát a pohár a felső rész összeszűkítése által az orrhoz vezeti.
Ismerd meg a hat tájegység pálinkáját
Jelenleg hat tájegységnek van nyilvántartott pálinkája, ilyen a szatmári szilva, a kecskeméti barack, a békési szilva, a szabolcsi alma, a gönci barack és újfehértói meggypálinka.
1. A szatmári szilvapálinka alapanyaga a Szatmár-Beregi síkság vidékén terem, amelyet külön agrometeorológiai körzetként tartanak nyilván, emiatt olyan különleges az itt termett szilva íze, mely a pálinkát is igazán egyedülállóvá teszi. Előállításához a penyigei és besztercei szilvafajták használhatók, és az előírás szerint a párlat az előbbi két szilvafajtát 80%-ban, egyéb szilvafajtát maximum 20 %-ban tartalmazhat.
2. A kecskeméti barackpálinkát már az 1600-as években is készítették. Kecskemét környékén a homokos talaj nappal sok meleget sugároz a gyümölcsre, éjszakára pedig lehűti azt. Ez adja a gyümölcs egyedi zamatát és a kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét. A kecskeméti barackpálinka előállításához a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a pannónia, a ceglédi bíborkajszi és a bergeron fajta használható
3. A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt gyümölcspálinka. A „békési" megjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett szilva. A pálinka előállításához vörös szilva használható fel minimum 50-%-ban, és besztercei, stanley és ageni szilvák használhatók mellette. A vörös szilva színe kékespiros, íze édeskés. A besztercei szilva kék színű és édes, a stanley szilva sötétkék színű, míg az ageni szilva ibolyáskék színű és nagyon illatos.
A tulipán alakú pohár a pálinka illatát egyenesen az orrhoz juttatja. Fotó: Shutterstock
4. A szabolcsi almapálinka különlegesen tiszta, azonban az érleléstől kissé sárgás színű ital. A „szabolcsi" eredetmegjelöléssel előállított almapálinka alapanyaga a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termelt alma. Ez az alma igen híres, hiszen a magyar almatermesztés világhírét is ez alapozta meg. A leggyakoribb fajták a jonatán, a jonagold, a golden, a red delicious és az idared.
5. A gönci barackpálinkát az úgynevezett gönci termelési körzetben készítik. A "gönci" eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack.
6. Az újfehértói meggypálinka a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó környékén készített ital. Bár a meggyet magozzák, mégis elkerülhetetlen, hogy tört mag kerüljön a cefrébe, így ez adja a pálinka jellegzetes, marcipános-mandulás ízét..
A pálinka hungarikum
A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.
Egy formanyomtatvány kitöltésével bárki javasolhat értéket az alap szintű értéktárakba történő felvételre, mely ezután a Hungarikum Bizottsághoz kerül, és pozitív döntést követően újabb felterjesztéssel a Hungarikumok Gyűjteményének hungarikumai közé jut.
Külföldön is készülhet pálinka
Ausztriában négy tartomány készíthet kajszibarack-pálinkát, Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország és Bécs. Azonban a magyar pálinkával ellentétben itt tiltott a folyamatos lepárlás alkalmazása, és lassú lefőzéssel kell biztosítani a tömény ízt.
Romániában is készítenek gyümölcspárlatot, melyet pălincă néven ismernek. Ezt kizárólag gyümölcsök vagy azok mustjának erjesztésével és lepárlásával állítják elő.
A pálinka fogyasztása
A magyarok családi, vagy társas összejövetelek alkalmával fogyasztanak leginkább pálinkát, de elmaradhatatlan itala a disznóvágásoknak is. Sokan vélik úgy, hogy kis mennyiségben gyógyító hatása van, így alkalmas a fogfájás, a gyomorfájás és a torokfájás csillapítására, de ennek semmilyen tudományos alapja nincs. Sőt, mivel igen tömény ital, fokozottan ügyelni kell rá, hogy csak ritkán, és nagyon kis mennyiségben fogyasszuk!
