Tudományosan megalapozott előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-ig 9 milliárd főre szaporodik, amelynek élelmiszerekkel történő ellátásához a jelenleginél nagyobb termőképességű növényeket és hatékonyabb termesztési technológiákat kell kidolgozni – írja a nationalpeanutboard.org.
Ugyanakkor a globális felmelegedés negatív hatásai miatt a világ növénytermesztését nem lehet a jelenleg köztermesztésben lévő fajtákra alapozni.
A világszerte évenként előállítható növényi termés mennyiségi növelésének egyik legfontosabb eszköze a nagyobb szárazság- és hőtűréssel rendelkező fajták, illetve fajok termesztésbe állítása lehet. Ilyen növény lehet az Európa nagy részén viszonylag jól termeszthető, de eddig csak a déli körzetekre szorult földimogyoró, amely
a jó szárazságtűrése mellett fehérje- és vitamintartalmával is hozzájárulhat az élelmezés megoldásához.
A pillangós virágú földimogyoró tulajdonképpen a Föld második legfontosabb olajnövénye, termése közel 50% olajat tartalmaz, amely jórészt kedvező étrendi hatású, telítetlen zsírsavakból áll. A termés emellett 26% fehérjét és több mint 30 esszenciális vitamint és ásványi anyagot, valamint antioxidánsvegyületeket is tartalmaz, amelyek alapján az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében is jelentős szerepet játszik, amint az amerikai szaklap is hangsúlyozza.
A földimogyoró az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében is jelentős szerepet játszik – fotó: Pixabay
A növénynek, pillangós virágzata révén, ugyancsak fontos szerepe van a légköri nitrogén megkötésében és a műtrágyaszükséglet csökkentésében, a „földimogyorószénának" is nevezett maghüvelyei pedig felhasználhatók a szarvasmarha-takarmányozásban.
A földimogyoró termesztésbe állítása mellett szóló talán legfontosabb érv azonban a növény alacsony öntözővíz-igénye. Egy uncia földimogyoró-termés előállításához 3,2 gallon víz elegendő, ugyanilyen mennyiségű mandulához viszont 28,7 gallon szükséges.
_fill_540x300_0.jpg)
