Hogyan károsítja a fagy a rügyeket és a virágokat? Mit kell tudnunk a tavaszi fagyokról? Mit tehetünk a fagykár megelőzésének érdekében?
Hogyan határozza meg a fagyérzékenységet a virágzás ideje?
A tavaszi fagyos időjárás által leginkább veszélyeztetett gyümölcseink a kajszi és a mandula. Sajnos korai virágzási idejük miatt ezeket a gyümölcsfákat szinte minden évben érik a kora tavaszi fagyok ártalmas hatásai. A virágzási és ezáltal a veszélyeztetettségi sorrendben őket követik a cseresznye-, a meggy- és az őszibarackfák.
Kevésbé jellemző azonban a tavaszi fagykár a körte és az alma esetében, míg a birs-, a naspolya-, a diótermésünk biztonsága miatt csak extrém esetekben kell aggódnunk, mert ezek már viszonylag későn kezdenek virágozni.
Természetesen adott gyümölcsfajon belül meghatározó lehet az adott fajta fagytűrő képessége és a virágzási idejének koraisága is. Ezért ha olyan helyre telepítünk gyümölcsfát, ahol jellemzőek a kései fagyok, válasszunk olyan fajtát, aminek virágzási ideje adott gyümölcsfajon belül késeinek számít és a fagytűrése is kedvezőbb.
Virágzó kajszibarackfák – a kajszibarack korai virágzási ideje miatt a kései fagyok által legveszélyeztetettebb gyümölcsünk – A szerző felvétele
Hogyan hatnak a tavaszi fagyok a gyümölcsfáinkra?
Amint a fák rügyei tavasszal duzzadni kezdenek, fokozatosan elveszítik a fagypont alatti hőmérséklettel szembeni ellenállóságukat, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékennyé válnak. Így a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok jelentős károkat okozhatnak a növényi szövetekben és szervekben.
Általánosságban elmondható, hogy van egy bizonyos hőmérsékleti tartomány, amelyen károsodás következik be, és egyre több rügy és virág károsodik az egyre alacsonyabb hőmérsékleten, amíg az összes gyümölcsrügy és virág el nem pusztul. A virágzás idején érkező lehűlés és hajnali fagy szerencsés esetben csak néhány virágot rongál meg, a legfejlettebbeket vagy a fa alján található virágokat (kisugárzási fagy esetében). Ennek következménye lehet a terméskiesés, ami lehet részleges, de fagyzugos helyekre ültetett gyümölcsfáknál vagy beáramló, illetve kevert fagy fellépésének következtében akár teljes terméskiesés is bekövetkezhet.
A kora tavaszi hajnali fagyok miatt elpusztult és elbarnult kajszibarackvirágok. Ezekből már nem lesz gyümölcs – A szerző felvétele.
A fagykárok bekövetkezte után a termelők gyorsan szeretnék meghatározni, milyen súlyos károk keletkeztek gyümölcsfáikon. Azonban a tünetek kialakulása több órát vesz igénybe. A fagyott szövetek olvadásuk során barnává vagy feketévé válnak, ha a hideg megrongálta vagy elpusztította őket, felfedve ezáltal a károsodás mértékét.
Áprilisi hirtelen lehűlés következtében károsodott almavirág. Itt még van esély a kötődésre – A szerző felvétele
A fagy ellenére kötődött alma- és körtevirágokon bekövetkező károsodás pedig csak hetek múltán állapítható meg. A fagyos időjárás miatti minőségromlás a gyümölcsön keletkező parásodott öv, azaz a fagygyűrű, ami sajnos jelentősen rontja a termés piacosságát.
A virágzáskori tavaszi fagyok miatt kialakuló parásodott öv, azaz a fagygyűrű a körte gyümölcsén – A szerző felvétele
A több napon át tartó hideg, szeles időjárás, hajnali mínuszokkal, a gyümölcsfák beporzására sincs jó hatással. A méhek ugyanis ilyen időben nem repülnek, így elmaradhat a pollenizáció, ami további terméskieséshez vezethet.
A méhek munkája elengedhetetlen, azonban tartós hideg tavaszi időjárás esetében ők sem dolgoznak – A szerző felvétele
A tavaszi napsütés okozta gyors felmelegedés is lehet káros, ha az éjszakák még mínuszokat hoznak. Ekkor az arra érzékeny gyümölcsfák kérge felreped. A kéregrepedésben a kártevők is könnyebben megtelepedhetnek, ezért megelőzésképp érdemes ezeket a fákat még a tél folyamán mésszel lefesteni vagy kartonpapírral körbetekerni.
Milyen típusúak lehetnek a tavaszi fagyok, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Két alap fagytípust különböztetünk meg, ezek a radációs (kisugárzási) fagy és az adventív (szállítási) fagy.
A radációs fagy akkor alakul ki, ha a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a napsugárzás átadott. Ennek következtében az alsó, föld feletti légrétegek nulla fok alá hűlnek, de fölötte 5-20 m magasságban nulla fok feletti hőmérsékletű a légréteg. Az időjárás ekkor jellemzően szélcsendes. Így a kisugárzási fagy ellen jó védekezési módszerek a hőtermelésen, hővisszatartáson vagy légkeverésen alapuló módszerek, azaz a füstölés, a paraffingyertyák égetése, a fagyvédelmi öntözés vagy a traktorral vontatott hőlégfúvó berendezés használata.
Az adventív fagy az adott tájegységre vagy területre történő hideg légtömeg beáramlásának következménye. Általában élénkebb légmozgással jár, emiatt nehéz vagy megoldhatatlan ellene a védekezés.
A kétféle alaptípusú fagy keverékének tekinthető a kevert fagytípus, ekkor a hideg levegő beáramlása párosul a kisugárzásos energiaveszteséggel. A védekezési módszer meghatározásához azonban nem elég felismernünk, melyik típusú fagyról lehet szó, tudnunk kell, hogy milyen a lehűlés mértéke, milyen hőmérsékletű levegő található a 10-40 méter magasságú légtérben és mekkora a szélsebesség. Minél nagyobb mértékben hűl le a levegő hőmérséklete, annál inkább romlik az esélye a sikeres védekezésnek.
Ha a terület fölött nincs elérhető magasságban nulla fok feletti hőmérsékletű levegő, nincs értelme légkeveréses eljárást alkalmazni. A hőtermelésen alapuló technika hatékonyságát pedig a túl erős légmozgás rontja. Sajnos van, hogy egyik védekezési módszer sem elég hatékony. Főleg akkor, ha erőteljes lehűlés következtében kialakult károsító mértékű fagy 3 m/s-nál esősebb légmozgással társul és a légrétegek inverziója is gyenge.
Forrás: http://kerteszportal.hu/cikkek/a-tavaszi-fagyok-tipusai-es-jellemzoi
_fill_540x300_0.jpg)