A horvát-magyar határ közelében, a Somogy megyei Berzencén élő Kovács-családnak, különösen Kovács Jánosnak és fiának, Andrásnak jelentős szerepe van abban, hogy hazánkban elterjedt és mára nagy népszerűségre tett szert a batáta, más néven édesburgonya.
Kovács János alapvetően zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozott (s foglalkozik ma is), melynek révén kapcsolatba került ezzel a Közép-Amerikában őshonos, a szulákkal rokon növénnyel. Látván, mennyire dinamikusan nő a batátagumók iránti kereslet, arra gondolt, hogy miért ne foglalkozhatnának ők is a termelésével? Mivel magyar nyelvű szakirodalom akkor még ehhez nem állt rendelkezésre, nem volt könnyű felkutatni és a helyi viszonyokhoz igazítani a termesztéstechnológiát, ebbe több éves munkát fektettek. Időközben a termelés kiegészült a palántaelőállítással is – de erről később.
Kovács János és fia, András az ültetvényen – fotó: edesburgonya.bio
– 2012 óta foglalkozunk batátatermeléssel, akkor egy Horvátországba visszaköltözött, előzőleg Ausztráliában élő ember kezdte el importálni hazájába a batátát, amiben nekünk is részünk volt – bocsátotta előre Kovács János. – Úttörő szerepünk volt abban (egy másik csapattal együtt), hogy az édesburgonya bekerüljön Magyarországon is a köztudatba, tíz évvel ezelőtt ugyanis elég ismeretlen volt még. Ez olyannyira jól sikerült, hogy a termelés szépen felfutott, ma már 25 hektáron állítunk elő édesburgonyát, főleg a Beauregard fajtát, erre mutatkozik a legnagyobb igény a vásárlók részéről. Ez a világ egyik legnépszerűbb édesburgonya fajtája, egyfajta standard az édesburgonyák között. A Louisianai Egyetem fejlesztette ki 1987-ben. A gumók formája ovális, héjuk világosbarna, húsuk narancssárga színű, ízük édes, zamatos, leginkább a sütőtökhöz hasonlítható.
Kovács János kezdte el a palántaelőállítást saját célra, s ennek kapcsán adta magát az ötlet, hogy megrendelésre is szaporítsanak batátát. Ezt a szegmenst az értékesítéssel együtt a későbbiekben – amikor elvégezte az agrártudományi egyetemet – átadta fiának, Andrásnak, aki megalapította az édesburgonya.bio webáruházat. Ezen keresztül batátagumó és palánta egyaránt rendelhető, utóbbiból évente körülbelül kétezer darabot értékesítenek. Természetesen, itt is a Beauregard fajta a legnépszerűbb.
A Beauregard fajta a legnépszerűbb, színre, ízre a sütőtökre hasonlít – fotó: edesburgonya.bio
– Az elmúlt két évben gyengébb volt a termés, 20-25 tonna lett hektáronként, amiből 10 tonna körüli a „pultos", piacos áru – folytatta a termelő. – A többi inkább csak feldolgozásra alkalmas. Ezért teremtettük meg a feltételeit az édesburgonya liszt és chips előállításának, a projekt már célegyenesbe fordult, jelenleg a chips receptúráját finomítjuk. A liszt iránt nagy az érdeklődés a hazai és a külföldi piacon, azzal már előbbre járunk, de mutatkozik érdeklődés a chips után is.
Kovács András néhány szép terméssel – fotó: edesburgonya.bio
Kovács János kérdésünkre elmondta: a talaj feléjük homokos, illetve Dráva-menti öntéstalaj, az édesburgonya-termesztés szempontjából előnyösebb az előbbi, mert szebb, formásabb, szabályosabb gumók fejlődnek benne. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az úszásra igencsak hajlamos növény legyökeresedő indáit év közben feltépjék, mert így hasznosul a legtöbb energia a tőnél, s épül be a gumókba. Ezt a műveletet traktorral és rugós kapával oldják meg.
A betakarítás gépesíthető lenne, de sajnos, a gumók héja rendkívül sérülékeny, s egy-egy ilyen sebzés jelentősen rontja a tárolhatóságot. Ezért azt kézi erővel oldják meg, szerencséjükre eddig még mindig találtak erre megfelelő embereket. Felszedés után a gumók hőkezelést kapnak azért, hogy a sérülések beparásodjanak, erre szintén a tárolhatóság miatt van szükség. A batáta egyébként 20 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett fejlődik nagyon szépen, leginkább akkor, ha ez 100 napon át rendelkezésére áll. Látható hát, hogy nem könnyű batátát termelni, de ha valaki kitartó, biztosan siker koronázza próbálkozásait.
A kép önmagáért beszél... – fotó: edesburgonya.bio
– Úgy látjuk, a piaci igény megvan a batátára, a hazai termelőkből nincs elegendő idehaza az említett termelési nehézségek miatt – folytatta szakember. – Ráadásul egy-két hektáros termelő nagyon nem is tud bejutni a multikhoz, nagyon komoly minőségbiztosítási követelményeket kell teljesíteni. Pedig már ekkora terület is szép bevételt hoz, ha a feltételek adottak. A jövő esetükben az integráció, ha több kistermelő értékesítési szövetkezetet hoz létre.
Most épp a chips-szel kísérleteznek – fotó: Horváth Attila
Fia, a batátával 18 éves kora óta foglalkozó Kovács András kérdésünkre elmondta: főleg kiskerteknek értékesítenek palántát, vásárlóik nagy része hobbikertész, akikből közösséget építenek és folyamatosan ellátják őket termelési tanácsokkal. S ő felel a termés értékesítéséért is.
– A covid időszakában felfutott az értékesítés, jóval több fogyott, mint most, az emberek igyekeztek raktározni belőle – mondta András. – Egyfajta visszaesést tapasztalunk a fogyasztást illetően, beállt egy szintre. Eközben a profitrátája nem nőtt, eddig a burgonya és a batáta ára között 800-900 forint különbség is volt, a krumplié 300-ról 1200-ra is nőtt, de az édesburgonyáé nem. Viszont a termelési költségek itt is nőttek. Sok a piacon az olcsó egyiptomi batáta, ami sajnos, visszahúzza az árat. De egyszer ezen az időszakon is túlleszünk...
